Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-04-17 / 79. szám
Békéscsaba, 1932 április 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 369 Csipkék, harisnyák, c sattok , ^SIPKEÁRUHAZ gombok, strasszok selymek fö *"™ a legnagyobb választékban, MARADÉK ^ GUVVILL FRIGYES •nélyen leszállított árban ARBA H BÉKÉSCSABA Jlapíó Hétfő Arany színben vonva a hét első napja, Hisz téged láttalak, téged néztelek... Szemedb n ifjúságod tavasza égett Es két felhő úszott baldechinként veled. Kedd Ma nem láttalak s bus volt minden, JS'em volt verőfény és mosoly seholsem Ma nem láttalak s ez a nap Olyan volt, mint egy nyugtalan tenger. Szerda Ma csak egy pillanat röpke percében Láttalak menni az uccán át S tőled volt szép és megcsodált A nap, mely hirdette szépségét diadalát. Csütörtök Piros volt az őrömtől a szürke nap Ma hangod hallottam, amely muzsikált S ajkad ivét láttam megnyílni. Melyről hirdelted szépséged mosolyát. Péntek Ma alkonyóra bibor káprázatában Reád hintette a nap búcsúzó fényét S megszépült Tőled a leboruló este Mert nappallá avattad a máskor bus estét Szombat Ma táncot jártál, kipirulva arcod S lágyai zsongtak szép melódiák Forró tangó . . . színes szép zene S mind a Tiéd : öiök szerenád. , Vasárnap Arany verőfény hullott az égből S tavasz libbent az uccán át Hisz eltűnt a tél, mert meglátott téged S a föld érekelte szépséged dalát... Gutfmann György Megállapították a selyemgubó beváltási árat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Selyemtenyésztési "elügyelőség hirdetménye szerint a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértően a következőképpen állapította meg erre az évre a selyemgubóbeváltási árakat: I. osztályú gubó kg-kint 1 pengő, II. osztályú gubó kilojramonkint 81 fillér. III. osztályú jubó ktlogramonkint 10 fillér. Az Mtalános gazdasági válság a se. emtermelést is érzékenyen érinette, úgyhogy már három éve tart i selyemgubó és selyemfonál árzuhanása a világpiacon. A nagy Sresés mérvéről mindenki fogainat alkothat magának abból a ényből, hogy ma még harmadész óra sincs a selyemgubónak ís a selyemfonálnak, mint volt lárom évvel ezelőtt. Ennek ellenére a földmüvelésigyi minisztérium, mint az előző tét évben telte, most sem csökcentette olyan arányban a gubó)eváltási árakat, amiként azt a nai viszonyok megkövetelnék, csak íogy a mai szűkös anyagi viszoí nyok között selyemtenyésztőnek tűrhető keresetet juttasson s tette ezt abban a reményben, hogy a tenyésztők megértik a selyemtenyésztőkre nehezedő mostani válságot, mely egyébként minden más termelési ágat is egyenlően sujt és nem mulaszthatjuk el a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Dr. Konkoly Tihamér ny. vármegyei főjegyző, ügyvéd sajtópört indított id. Daimel Sándor ny. alispán ellen egy nyilatkozata miatt, melyet a volt alispán a közigazgatási bizottság egyik nyíl- I vános ülésén tett és amelyet a lapok is közöltek. A sajtópör már régen húzódik és ebben az ügyben a főtárgyalást a bíróság május 10-ikére tűzte ki. Most azonban a főtárgyalás elmarad, miután a kérdéses ügyben a gyulai kir. törvényszék Ungváry tanácsa egy döntő végzést hozott, ami közérdeklődésre tarthat számot. (Az ügy most a törvényszéktől a kir. járásbírósághoz kerül.) gubótermés révén kínálkozó kereseti alkalmat kihasználni. A selyemtenyésztők a tenyésztő és lyukgatott papirost különös kedvezményképp az idén is ingyenesen kapják, tehát a papiros árát a gubó, — a gubó vételárból nem fogják levonni. A B. 5482-932. szám alatt kiadott végzés főbb része igy szól: Dr. Konkoly Tihamér főmagánvádló vádat emelt id. dr. Daimel Sándor nyugalmazott alispán vádlott ellen 1. rb. az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 3. pontja szerint minősülő, sajtó utján, illetve egyébként nyilvánosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt azért, mert . id. dr. Daimel Sándor nyug. alispán róla Békésvármegye közigazgatási bizottságának 1930. évi augusztus 11 iki teljes és nyilvános ülésén, újságírók előtt megyei és fővárosi lapokban is megjelent következő tényeket állította és híresztelte az általa beadott felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban : „dr. Konkoly Tihamér ügyvéd ur beadványában súlyosan megrágalmazott engem, azt állította, hogy Manzel Gyula fegyelmi ügyében meghamisítottam a valódi tényállást." A kir. törvényszék az előzetes eljárás adatai alapján, valamint a vádirat indokolásának figyelembevételével, — a következő tényálást állapította meg : Békésvármegye közigazgatási bizottsága 1930. évi augusztus 11-én ülést tartott. Az ülés nyilvános volt. Ezen ülés folyamán Manzel Gyula nagyszénási községi főjegyző fegyelmi ügyében döntött a bíróság, akinek képviselője dr. Konkoly Tihamér ügyvéd, — jelen ügy főmagánvádlója volt. A fegyelmi ügy tárgyalása során sor került id. dr. Daimel Sándor akkori alispánnak — jelen ügy vádlottjának, — azon beadványára, amelyben a fegyelmi ügy egyik — főmagánvádló által irt — beadványában használt kitételek miatt főmagánvádló ellen bűnvádi eljárást akart indítani. Tekintve, hogy a bűnvádi eljárás megindításához a belügyminiszter felhatalmazására volt szükség és azt a közigazgatási bizottságnak kellett kérnie, — az ülés folyamán vita indult meg id dr. Daimel Sándor alispán és a bizottsági tagok között arról, hogy a közigazgatási bizottság kérjen-e felhatalmazást a belügyminisztertől. Id. dr. Daimel Sándor ezen vita során -- mikor oly nyilatkozatot tett, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a felhatalmazást megkapja, — » azt a kijelentést tette, hogy „dr. Konkoly Tihamér ügyvéd ur beadványában súlyosan megrágalmazott engem, hogy .... Manzel Gyula fegyelmi ügyében meghamisítottam a valódi tényállást". A közigazgatási bizottság ezen ülésének lefolyását, az ott történteket — az ülésen jelenlevő újságírók híradásai alapján, — leközölte több napilap. Igy a „Körösvidék" cimü Békéscsabán megjelenő napilap 1930. augusztus 13-iki számában: „Dr. Daimel Sándor alispán pert indit dr. Konkoly Tihamér gyulai ügyvéd ellen" főcím alatt és a „Békésmegyei Hirlap" cimü gyulai napilap 1930. évi augusztus 12-iki számában: „Dr. Konkoly Tihamér nyug. vármegyei főjegyző ellen rágalmazási pert indit az alispán" főcim alatt, — mely lappéldányok az iratokhoz csatolva vannak. A vádirat szerint az inkriminált kitétel még más lapokban is megjelent, de ezek a lappéldányok becsatolva nem lettek. A nyomozat során semmiféle Az önálló iparosok mellőzése miatt küldöttség megy a polgármesterhez Csütörtökön este tartotta a Békéscsabai Ipartestület április havi előljárósági ülését Kovács Mihály gőzmalomtulajdonos elnökletével. Az ülés megnyitása után a jegyző terjesztette elő havi jelentését, mely szerint a taglétszám a hó elején 1014 volt, iparigazolványt nyertek 18-an, iparukat beszüntették 8-án. Segédlétszám a hó elej m 753, tanonclétszám 446 volt. Az iktatóba érkezett 186 ügydarab. A tételenként jetentett pénztári jelentés szerint a bevétel 99.189 35 P, kiadás 99.027.04 P volt. A hódmezővásárhelyi ipartestület átiratához Kohn Kálmán szólt hozzá hosszasabban, rámutatva arra a visszás állapotra, mely a sütőket és fogyasztókat egyaránt sújtja a lisztért való kenyércsere eltiltásával. Javaslatára a vonatkozó rendelet megváltoztatása érdekében illetékes helyre felírnak. Elekes Gyula jegyző a képesítéshez kötött iparágakban és a gyári üzemekben foglalkoztatható tanoncok legmagasabb létszámát szabályozó keresk. miniszteri rendeletet ismertette, mely szerint a jövőben a segéd nélkül dolgozó, illetve kettőnél több segédet nem foglalkoztató iparosok legfeljebb két tanoncot, akik pedig kettőnél több segédet foglalkoztatnak, minden további két segéd után legfeljebb egy-egy tanoncot alkalmazhatnak. A rendelet az ipari pályák túlzsúfoltságának akarja elejét venni s egyes iparágakban egyelőre hátrányos következményekkel jár. Az Országos Ipartársulat átiratét, melyben a szeptemberben Budapesten megrendezendő harmadik aranvkoszorus mesterversenyre hivja fel a figyelmet, pártolólag tudomásul vették s a mesterverseny sikere érdekében közreműködnek. A szómvizsgáló bizottság jelentését Filipinyi Sámuel terjesztette elő. mely szerint a testület irodájának negyedé"i vizsgálatánál mindent a legnagyobb rendben találtak. Madarász György, a vendéglős iparfársuiat néhai érdemes elnöke arcképének a tanácsteremben leendő elhelyezhetéséhez hozzájá u tak. Az ezévi tagdijkivetéseket jóváhagyólag tudomásul vették. Elénk vitára adott alkalmat s város háztartásában szükségessé vált ipari munkáknak az önálló iparosok mellőzésével történt kiadása. illetve elvégeztetése. A tárgyhoz Kovács Mihály elnök, Leelössy Albert, Filipinyi Sámuel, Suhajda András és Orvos Endre szóltak hozzá, valamennyien nehéz ményezve az önálló iparosok mellőzését olyan ipari munkák kiadásánál, melynek vállalására épen az önálló iparosok volnának jogosultak. Elhatározták, hogy a sérelemre küldöttség utján hivjék fel a polgármester figyelmét s arra orvoslást kérnek. Több kisebb, de közérdekű ügy letárgyalása után az ülés a késő et.ti órákban fejeződött be. A volt alispán elleni sajtópört a gyulai kir. törvényszék a járásbírósághoz tette át
