Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-02 / 67. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba. 1932 április 2 Szombat 59-ik évfoiyam, 67-ik szám mcie KfflöNY POLITIKAI NAPILAP Tckfonuimi 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. széra alatt Hirdetés díjszabás szerint EMfízetéai dijak« Helybén és vidékre postán küidvé negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Péktónyonkint K) fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor A képviselő urak hosszú és megújított szünet Után újra összeültek. Egyhónapi kényszerpihenő alatt a képviselő urak megérthették az ország népének egyetemes kívánságát. Hallhatták népünk szívverését. Mindenki tudatában van annak, hogy ugy, ahogy aratás óta hónaprólhónapra vonszoljuk életünket, az ügyeket tovább romlani nem engedhetjük. Senki kétségbe nem vonja, hogy egy egyetemes nagy nemzeti összefogásra volna szükség, hogy a nemzet éiniakarása és létfentartó erejs elindulhasson abból a zsákuccából, amelybe a multesztendők sok elhibázott és egymásnak ellentmondó ballépése következtében jutottunk. De éppen ezért tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy nincs más mód és nincs más lehetőség, mint az élniakaró nemzet romlatlan és őszinte életerőinek a felkutatása és munkábaállitása. Ezt sürgeti Békéscsabától Budapestig az ország valamennyi tőrvényhatósága és minden nyitottszemü érdekképviselete. Ezt sürgetik a kereskedők, az iparosok, a gazdák, a munkások, sőt a latájner osztály is. Mindenki látja ma, hogy az egyéni és pártérdekek szerencsétlen bogozódásából a legjobb szándékú kormányelhatározások sem találnak érvényesülési utat. Innen tehát csak egy uj választói rendszer bői születő parlament törvényhozói találhatják meg a helyes kiindulást. Ezért kétszeres jelentőségű, hogy amikor a parlament ismét összeült, ott találta asztalán Budapest székesfőváros egymilliónyi népének üzenetét, amely azt mondja, hogy a kibontakozás elengedhetetlen feltétele a választójogi reform. Lehetővé kell tenni, hogy az ország népe minden külső befolyástól menten, szabadon és titkosan adhassa le szavazatát és érvényesíthesse akaratát. Le kell tárgyaltatni azt a választójogi reformot, amelyet a miniszterelnök is programjába vett, hogy a nép mielőbb tiszta szemmel és becsületes őszinteséggel kiválogathassa magából azokat az alkotó tehetségeket, akiknek ereje végre kimozdítja minden magyar életét arról a holtpontról, amely körül most kétségbeesetten és tehetetlenül vegetálunk. Nagy vita a városi közgyűlésen A polgármesteri jelentési másfélórán át tárgyalták — A Hubertus-gyár ügye — Küldöttség megy a főispánhoz — Bérleszállitások ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már jóval három óra előtt a közgyűlési terem karzata megtelt érdeklődő közönséggel. Főleg munkások. Most először van köztük nő is. Egymásra borulnak és ugy néznek le az üres közgyűlési terembe. Elmúlt hérom óra és alig alig jelentkezik a szinen néhány városatya, — ezek is a gazdatársadalom köréből. Negyed négykor nyitja meg Jánossy polgármester a közgyűlést és konstatálnunk kell, hogy többen vannak fenrit, mint lenn. A polgármesterrel az élén bevonult a városi tanács és az előadói kar. Jánossy Gyula polgármester pár szives szóval üdvözölte a képviselőtestület tagjait, majd a képviselőtestületi tagok felállása melleit meleg szavakkal parentálta el a napokban elhunyt Weisz Éliást, aki a képviselőtestületnek régi és érdemes tagja volt. A tárgysorozat első pontjaként Jánossy Gyula polgármester jelentése következeit a „közállapotok"ról, melyet Tamássy Károly dr. olvasott fel. A jelentés érdekesebb megállapításait a következőkben ismertetjük : „A kisgazdatársadalom helyzete továbbra is rendkívül nehéz, mert a gabonaárakban semmiféle javulás nincsen, az állatárak is alacsonyak maradtak ugy, hogy megfelelő jövedelem nem óil a mezőgazdatérsadalom rendelkezésére. A mezőgazdasági munkásoknak kereseti lehetősége általában nincs, az inségmunkák munkaalkalmat alig nyújtottak és a kedvezőtlen időjárás következtében a hónap legnagyobb részén át a munkát szüneteltetni voltam kénytelen. Az iparban a munkanélküliség olyan méreteket ölt, hogy az önálló kisiparosok egy része ínségmunkát kell, hogy végezzen, mivel iparában huzamosabb idő óta keresethez nem tud jutni. Az ipari munkásság az elmúlt év folyamán alig jutott munkához, ezért ők is az inségmunka nyújtotta adagokból és fillérekből tengődtek. A kereskedelem helyzete változatlanul rossz. A kedvezőtlen időjárás folytán az idei húsvéti vásár a legcsekélyebb várakozást sem elégítette ki. A piacot nagyban nyugtalanítja az egyik fővárosi pénzintézet helyi fiókjának tömeges hitelfelmondásai. Az inségakció ügyében jelentem, hogy a szokatlanul erős tél következtében a földmunkákból álló inségmunkálatok nem voltak folytathatók, mert a föld teljesen át volt fagyva. Hogy a rászorult lakosságon mégis segíthessek, a földmivelésügyi minisztérium által rendelkezésre bocsájtott búzából őrölt lisztet, továbbá zsirt és tűzifát később elvégezendő munkálatokra előlegként osztottam ki. Jelentem,.hogy ezideig a jelenleg 8778 személyt kitevő ínségeseknek a következő természetbeni segélyt osztottam ki: kenyérlisztet 2059 mázsát 61.770 P értékben, zsirt 93 mázsát 14.880 P értékben, tűzifát 7705 mázsát 23.115 P értékben, a két inségkonyha és a tejkenyér segélyezés 8845 P értékben, készpénzben (napszám, segély stb.) 41.737 P értékben. Öszszesen 150.347 P. Jelentem, hogy a Hubertus szövőgyár rt. a hitelmegszoritások és a deviza nehézségek miatt kénytelen üzemét beszüntetni, aminek következtében 380 munkás és az azok keresetéből tengődő hozzátartozók, összesen körülbelül 900 fő kenyérnélkül marad. Ezek megsegítése érdekében holnap vezetek küldöttséget a főispánhoz. Jelentem, hogy a mult hő* végén az Alföld felsőházi tagjai, országgyűlési képviselői, főispánjai — mintegy 70-en, — Budapeslen összejövetelt tartottak és az úgynevezett Alföldi Bizottságot megalakították a magyar Alföld prob lémáinak nyilvántartása és megoldása céljából. E bizottság legelső ülésén, mit előreláthatólag április hónap közepe táján fog megtartani, a tiszavidéki Jsuza minőségének, értékesítésének és szállításának kérdését, továbbá az állami gal^pnatérházak létesítését fognak megtárgyalni." «, A polgármester jelentéséhez még hozzáfűzte, hogy vezetésével ma egy küldöttség megy Gyulára Korossy főispánhoz, ki a Hubertus-gyár megsegítése ügyében a legkészségesebben ajánlotta fel támogatását. A polgármesteri jelentéshez igen sok képv. test. tag szólott hozzá, ugy, hogy félötkor még mindig e felett tartott a vita. Az első felszólaló Csulik János volt, aki arra volt kiváncsi, hogy a munkanélküliek remélhetnek-e munkaalkalmat, van-e pénze az ínségesek segítésére a városnak. Hogy a mai állapotokra fel kell hívni a kormány figyelmét. Nagy elismeréssel adózik a város vezetőjének, ki mindent elkövet a mai állapotok enyhítésére. Meliskó János azt tette szóvá, hogy különösen a fiatal mezőgazdasági munkások nem akarnak elszerződni, a tanyára kimenni,

;— ezzel szemben pedig azt panaszolják, hogy nincs munkaalkalom. Kérte a polgármestert, hogy hasson oda, hogy ezek a fiatal munkások és gazdasági cselédek vállaljanak munkát. Hankó Mihály a Hubertus kötött-szövött iparárugyár munkabeszüntetésével és a munkások tömeges elbocsájtásával foglalkozott. Szerinte ezt a virágzó iparvállalatot is a bank telte tönkre. Az — mondotta, — hogy ebben az ügyben küldöttség fog menni a főispánhoz — nem elegendő. Itt kardinális intézkedésekre van szükség, mert Magyarországon olyan bankpolitikát folytatnak, amely szabadon kizsákmányolja az országot. Vezérigazgatók miiliós jövedelmeket vágnak zsebre — szólt, — közben tönkremegy az ipar, a kereskedelem és az egész ország. Hankó után Pásztor János a mezőgazdasági munkások helyzetéről beszélt, — Maczák György pedig inségakció bizottságot javasolt. A polgármesteri jelentéshez hozzászóltak még Szobek András, Kovács György képviselőtestületi tagok. A felszólalások mindegyikére Jánossy polgármester adott kimerítő és megnyugtató választ, mely után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a polgármesternek előbb ismertetett őszinte és alapos jelentését. A polgármesteri jelentés után a közgyűlés tudomásul vette a felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat, majd a kereskedelmi kormánynak azt a rendelkezését