Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-10 / 73. szám

Békéscsaba, 1932 április 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Krónika Hiába is litkolnám el. Eseményben gazdagon telt E hetünk, Eseménytől> rémhírektől Gazdagabbak rongyhllérrel Nem lettünk. Olyan bajok szakadlak ránk, Melyek nekünk — biz' Isten — nem Kellenek, Sok baj mellett, ráadásnak Orvul törtek ránk a bőszült Elemek. Arad, Szentes s több más város A pusztulás szörnyű képét Matatja, Öttrekedt sok bus testvérünk Pusztulásuk fájó okát Kutatja. Földönfutó lett most újból Sok sok ezer édes magyar Teslvérünk, Faj a szivünk, hogy ily., szörnyű Tragédiát kellett nekünk Megérnünk. itt sincsen rend! Egymást marják, Kik nyargalunk mindenféle Elveken, Bősz tusájuk, mint az átok, Mutatkozik különféle Helyeken, Hol vér csurog, máshol pedig Tétlenségben gyöngülnek el A karok, 5 körös-köiül rémítgetnek Sokatmondó, különféle Zavarok. Tüntetések, átviz, sztrájkok, S ezenkívül orosz-japán " Háború, Csoda, hogyha ezekután Élettársul ailt be hozzánk A boru. Ború után jön a derű! Könyv nélkül is tudjuk régen * hz ekei S tudja Isten, mégis télijük hzt a szegény, gyötört magyar Nemzetet. erde Adócsalássalvádolja a minisztérium Debrecen városát Debrecenből jelenlik, hogy a pénzügyminisztérium tavaly ren deletet adott ki, amelyben arra kötelezte a központi fűtéses házak tulajdonosait, hogy a központi fűtés után szedeti dijak után forgalmiadót fizessenek. Debrecen városa sérelmesnek tartotta a miniszter rendelkezését és felterjesztéssel élt ellene, hangsúlyozva azt, hogy a város nincs abban a helyzetben, hogy eleget tudjon tenni a rendelkezésnek. A pénzügyminiszter most válaszolt a felterjesztésre és a város eljárását adócsalásnak minősiti és újból felszólitja a várost: fizesse meg az elmaradt összeget. Szabó és cipész iparostársaimat és ismerőseimet tisztelettel értesítem, hogy nyolcévi szolgálat után a Singer Varrógép Részvénytársaságtól kiléptem és működésemet a Rotter Sándop és Tsa cégnél (Csepel gyéri lerakat. Kath. Bérpalota) az általam szokott pontossággal, szaktudással és előzékenységgel folytatom. Szíves további pártfogást kérve, vagyok Kiváló tisztelettel CZAKÓ JÓZSEF műszerész Békéscsaba. Cini nélkül... Van egy kitűnő közmondás: „Sokhü-hó semmiért". Ez a szállóige jutott eszünkbe, amikor az elmúlt napok politikai színházát végig szenvedtük. Sokhü-hó semmiért. Erről már vígjátékot is írtak, de amit az ember a szinház nézőterén szívesen hall és lát, az életben nem mindig mulattató: Sztrájk volt, tüntető felvonulás volt. A csendőrök halálra sebeztek egy magáról megfeledkezett embert. Néhányszáz munkást előállított a rendőrség. Sokan ott maradtak a fogdában és megindult ellenük az eljárás. A fővárosi sajtó kárt szenvedett. Sok műhelyben megállott a munka és még kevesebb lett a kereset. A végén, két nap után — a régi kerékvágásba zökkent minden. Jogosan feltehetjük a kérdést. Hol van itt a rezon, az eredmény ? Mi haszna volt ebből a légüres demonstrációból a köznek ? Kevesebbek lettek-e a gondok, a bajok, a nélkülözések, a könnyek? Több van-e ma egy darab kenyérrel, mint tegnap ? Még egy néhány száz kérdést feladhatnánk azoknak, akik a hömpölygő áradattal egyszerre az izgalom érzésével öntötték jil az amugyis héz napokat élő polgárság telkét, hü-hó semmiért!.. neEs mi a vége? Sok Harminc tanyát borított el a viz Békésvármegyében i (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békés északkeleti részét az ugynévezett Macskást boritó vizet még mindig nem ludták levezetni, sőt az ármentesitő társulatok csatornáiban a viz tovább emelkedik. Már körülbelül 30 tanya viz alatt áll és közülök több össze is omlott. A viz az itt lakó gazdáknak máris tetemes károkat okozott. . Há a vizet rövidesen nem sikerül levezetni, ugy a lobbi tanyákat is összeomlás veszélye fenyegeti. Egyébként a vármegye főispánja és alispénja kiszállt a helyszínre, hogy személyesen győződjenek meg az oltani állapotokról. A bihar- és békésmegyei terüleken panaszolt többi vízkár, főképpen belvízkár, amely a megfagyott; földön fekvő hónak az eső következtében történt gyors elolvadása és a mélyebb területekre - való összegyülemlése folytán keletkezelt. Ezeket a belvizeket a belvizlevezető berendezések levezetik. A nagy víztömegeket azonban csak a Körösök leapadása után jehet teljesen levezetni. Az ármentesitő-társulatok eddig a védekezést sikerrel végzik; nehézségek csak ott vannak, ahol a térsulatok a szükséges töltésemeléseket nem végezhették el Igy a csengeri híd fölölti Szamos-töllésen nyúlgátat kellett emelni. Nagy kiterjedésű legelő- és kisebb szántóterületek kerülhetnek ilt is viz alá (összesen mintegy tízezer kat. holdon^ ha a töltés helyreállítása idejében nem sikerül. Kompenzációs tárgyalás a törökökkel Budapestről jelentik lapunknak: Törökország tudvalevően szintén behozatali korlátozásokat léptetett életbe és kimondotta, hogy csak kompenzációs alapon engedi meg a külföldi áruk bevitelét. Ennek az elvnek gyakorlati érvényesítése céljából Atif bey török földmivelésügyi államtitkár, a kompenzációs bizottság elnöke, Cemal bey, a Török Kiviteli Intézet igazgatója kíséretében európai körútra indull, hogy több nagy városban tanulmányozzák a kompenzációs üzlet lehetőségeit. Első állomásuk Budapest s azután kerül sor a többi városok felkeresésére. Nagyszabású vállalat alakul a Kereskedelmi Bank égifize alatt (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank égisze alatt több vezető ipar- és kereskedelmi vállalat be-, kapcsolásával a legközelebbi időben nagyszabású és nagyjövojü uj vállalat alakul Keleteurópai Kereskedelmi Társaság cég alatt, amely több európai piaccal, de a lehetőség szerint Oroszországgal és a balkáni államokkal is intenzivebbé óhajtja ténni forgalmunkat. Az uj társaság lesz a legnagyobb az eddig megalakult korlátolt felelősségű társaságok között. A cégbejegyzésre április első felében kerül sor. MEGHÍVÓ A Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság XXIII. ÜZLETÉVI // RENDES KOZGYULESERE, mely 1932 április 17-én. vasárnap délután fél 3 órakor fog az intézet székházában megtartatni, melyre a t. c. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés napirendje: 1. Jegyzőkönyvhitelesitő-bizottság és jegyző kijelölése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentése. 3. Az 1931. évi zárszámadás megállapítása, a nyereség felosztása és a fel-" mentvények megadása. 4. Az igazgatóság javaslata az intézeti alapszabályok 8, 52, 57, 63, 65, 66, 71 és 72. §-sainak kiegészítése, illetve módosítása tárgyában. 5. Az igazgatóság tagjának megválasztása 1 évre. 6. Esetleges indítványok. Kelt Mezőberényben, 1932. április 7-én. A Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatósága. Kivonat az alapszabályokból: 40. §. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni akarnak, a közgyűlésre kitűzött határnap előtt 3 nappal a részvényeiket a le nem járt szelvényeikkel együtt a társaság pénztáránál Mezőberényben, vagy Békéscsabán, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesületnél letenni tartoznak. A letett részvényekről elismervény szolgáltatik ki, melynek visszaszolgáltatása ellenében a letett részvények a közgyűlés után visszaadatnak. A közgyűlésre beléptijegyül szolgáló igazolványok — melyek a tulajdonos nevét, részvényeinek és ezek után járó szavazatoknak számát tartalmazzák — közvetlenül a részvények letéteményezése alkalmával szolgáltatnak ki. 41. §. Közgyűlésen minden részvényes annyi szavazattal bir, ahány darab részvényt letéteményezett.