Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-25 / 135. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLONY békéscsaba, 1932 junius 25 Gyapjú fürdőruhák l Fürdőcipő, fürdősapka gy választékban a legolcsóbb árban kaphatók TESCHERNÉL, ANDRASSY-UT 7. get tenni jelen helyzetében kép­telen. Végül a termésrendelet kérdésével kapcsolatosan meg­nyugvással jelentelte ki, hogy az őrlési tanúsítvány és fejkvóta ter­vezet végleg lekerült a napirend­ről s ezzel kapcsolatosan rámu­tatott arra, hogy a boletta-rend­szernél jobb megoldást különösen a Tiszántúlra a buza érának ideiglenes mesterséges fe'emelé­sére ezidőszerint nem iehet ta­lálni. Horváth Jenő miniszteri taná­csos a m. kir. földmivelésügyi miniszter képviselőjének üd­vözlése után Koós Mihály ny. államtitkár, az Országos Mező­gazdasági Kamara igazgatója üd vözölte a jubiláló kamarát. Még néhány üdvözlő beszéd után vitéz Czeglédy Béla kama­rai igazgató terjesztette elő a kamara munkésságoról jelentését a közgyűlés elé, melynek során a mezőgazdaszgi hitelélet és a földteherrendezés kérdésében a kamara elvi álláspontját abban szögezte le a kamara közgyűlé­se, hogy a mezőgazdasági hite­lelügyek generális rendelkezések­kel legsürgősebben olyként sza­bályozandók, hogy a gazdatarlo­zások tőkében az ingatlan vagyon értékzuhanásához arányosittasse­nak, kamatuk pedig a mezőgaz­dasági termelés mai jövedelmező­ségével hozassék összhangba, de elkerülve azt, hogy ezen hitel rendezés során a magyarországi hitelszervek tönkremenjenek. A kamara 10 éves jubileuma alkalmából a Tiszántúl gazdatár vadalma a közgyűlés lelkes egy­hangú határozatából táviratilag fejezte ki hódolatát Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Tiszántúl első gazdája iránt és távirattal üdvö­zölte vitéz Purgly Emil földmí velésügyi minisztert. Akció dr. Benedek Lajos visszatartása erdekében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az iparosság és a kereskedők, de a munkavállalók is mér rég sé­relmezték azt, hogy az 0. T. I. tul van adminisztrálva, sokkal több tisztviselővel dolgozik, mint béke­időben, aminek következtében az O. T. 1.-t rendkívül nagy admi­nisztrációs költségek terhelik. Ép­pen ezért minden érdekelt nagy örömmel fogadja a hirt, hogy az O. T. 1. nagy ügyviteli létszámát le fogják csökkenteni Mindenki­ben azonban az a megyőződés élt, hogy ezt a lecsökkentést épp az 0. T. I. autonomiára való te­kintettel az autonom szervekre fogják bizni, akik meg tudják álla­pítani azt, hogy mely munkaerők nélkülözhetők és melyek szolgál­tak rá kisebb teljesítmények, vagy egyéb okok folytán a leépítésre. Közleményünk nyomán vált is meretessé, hogy Benedek Lajos dr. t az 0. T. 1. csabai kirendel ségének vezetőjét is B.) listára tet­ték. Értesülésünk szerint az ipa­rosok és kereskedők mozgalmat indítottak, hogy Benedek dr-nak ne kelljen elhagyni Békéscsabát. Ezer dalos érkezik augusztus 20-án Békéscsabára Előkészítő értekezlet a magyar dal propagálása érdekében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Többször foglalkoztunk már la­punk husábjain azzal a nagy­szabásúnak Ígérkező dalosverseny­nyel, melyet a kerületi daloskörök rendeznek Békéscsabán augusztus 20—21-én. Az impozáns dalosversenyre eddig huszonhárom daloskör he­vezett be, de ez a szám előre­láthatólag fal fog emelkedni har mincra, amelynek keretében több mint ezer dalos fog szerepelni. Az előkészítő értekezletről, amely tegnap délután volt, az alábbi tudósításban számolunk be: Jánossy Gyula polgármester üd­vözölte ez értekezleten megjelen­teket, ismertette az értekezlet cél­ját és arra kérte a jelenlevőket, hogy a szép ünnepség megrende­zése érdekében legyenek segít­ségére. Víg Endre, a kerület elnöke üdvözölte a megjelent társadalmi egyesületek vezetőségét és örö­mének adott kifejezést afelett, hogy a dalosverseny Békéscsabán lesz megtertva. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a békéscsabai közönség megértő támogatása nagyban fogja emelni az ünnepség fényét. A maga részéről min^snt elkövet az ünnep­rég s'kere érdekében s már most 1 -'jelenti, hogy a dalosversenyt rád'ó utján fogják közvetíteni s igy a külső perifériákon lakók is élvezhetik a versenyt. Utána Paulik János titkár ismer­tette a részletes programot, amely a következő: Augusztus 20 án a daloskörök megérkezése, kiket a fogadó­bizottságon kivül a fehérruhás koszorúslányok fogadnak. Felvo­nulás a városháza elé, majd dísz­közgyűlés, melynek feladata a verseny programjának megállapí­tása. Este a dalosok szerenádot fognak adni. Augusztus 21-én az összes tem­plomokban istentisztelet lesz, me­lyen a dalosok is közreműködnek. Utána a Kossuth-szobor és a 101 es emlékmű megkoszorúzása. Junius 24 Ez a nap a magyar nemzetvé­delem történetének egyik soha el nem feledhető napja, melyet a proletárdiktarura rémséges napjai­ban a fiatal Ludovikások bátor és elszánt hazafias vállalkozása tett a magyar nemzet történetében örökre emlékezetessé. Néhány tiszt és polgár szervezte meg a legvéresebb terror idején, 1919 junius hó 24 én a nemzeti irányú ellenforradalmat, amelyet a túlerő­vel lévő kommunisták elfojtottak ugyan, azonban ez az ellenfor­radalmi vállalkozás öntött bátor­ságot a csüggedő lelkekbe, adott erőt és kitartást a további ellen­állásra. Ezen a napon a magyar nemzet megmutatta azt, hogy bármilyen fenyegetéssel, terrorral, túlerővel szemben is megpróbálja védeni a magyar nemzeti gondo­latot , amely egyetlen vezető gon­dolata kell, hogy legyen és marad­jon minden társadalmi és politikai vállalkozásnak Magyarországon és pusztulnia kell minden olyan törekvésnek, amely ellentétben áll a magyar nemzet történelmi ha­gyományaiból kialakult magyar gondolattal a magyar érzéssel. A junius 24-ike ellenforradalom biz­tatás számunkra, hogy a kommu­nizmusnak bárminemű próbálko­zásával szemben fel fog támadni a nemzeti ellenállás és bizonyára el fog söpörni minden olyan vál­lalkozást, amely a magyar társa­dalmat akarja megdönteni. Ezután kezdődik a dilosverseny, amelyen el fog dőhi, hogy a jövő évben Budapesten tartandó dalosversenyen melyik daloskör vesz részt. Délután a CsAK-pályán össz­karu hangverseny. Este a szinhizban a legtöbb pontot szerzett daloskörök tartják hangversenyüket, helybeli művé­szek közreműködésével. A program ismertetése után be­jelentette az egyes bizottságok elnökségét is s ezek a követ­kezők : Hö'gybizottság: E'nök : Jánossy Gyuláné, alelnökök: Lőrinczy Lászlóné és dr Vas Vilmosné. Pénzügyi bizottság: Elnök: Hudy József, a Békésmegyei Kereske­delmi Bank rt. igazgatója. Élelmezési bizottság : Elnök : Kautz Gyula városi főszámvevő. Fogadó-bizottság: Elnök: Aszódy j Imre állomásfőnök, alelnök : Hol• lander Lipót dr. ügyvéd. Rendező-bizottság : Elnök : Má­zor Elemér dr. közjegyző, alelnök: Veress Árpád. Művészi bizottság : Elnök : Víg Endre, társelnök : Korniss Géza dr. városi kultu'tanácsos, alelnök: Déri Ignác. Propaganda-bizottság : E'nök : Forray Lajos dr., alelnök: Lőrin­czy Aladár dr. Elszállásolási bizottság : Elnök : Dr. Linder Károly, alelnök : Aradszky György. A különféle bizottságok elnökei Jánossy Gyula polgármester közre­működésével kijelölik a bizottsá­gok tagjait is. Jánossy Gyula polgármester is­mételten megköszönte a megjelen­tek érdeklődését és arra kérte a jelenlevőket, hogy ha mér sikerült elérnünk azt, hogy az országos dalosversenyt ezévben Békéscsa­bán rendezik meg, — amelyre Szolnok is erősen aspirált, — kövessünk el mindent, hogy ez az ünnepség méltó legyen Békés­csaba eddigi jó hírnevéhez. Az értekezlet Jánossy Gyula polgármester éltetésével ért véget Herriot tárgyalása Apponyi Alberttel Lausanneből jelentik : Herriot miniszterelnök ma este visszatért Párisba, ahonnan hétfőn reggel utazik vissza Lausannebe. Her­riot t^enap Apponyi A'b?rt gróf­fal, Titulescuval és Marinkovics­csai," végül pedig Bülovval tár­gyalt. Vihar a sarkadi . eset miatt (A Közlöny eredeti tudósítása ) Szerdán interpellációs nap volt a parlamentben. Az interpellációk között vo't egv bennünket érdeklő is, hiszen a közeli Sarkadon tör­tént esetről szól. Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő mon­dotta el, hogy a sarkadi csendőrök megvertek, sőt, su'yosan megver­tek egy 52 éves embert, aki nem szo'gált rá a verésre. Mi nem ismerjük a sarkadi esetet, csak Szeder megvilágításá­ban. Gondoljuk, hogy a szóban­forgó egyén valamit csinált ami a BTK ba ütközik s azért került a csendőrségre. Hogy megverték-e, azt is csak a parlament viharából tudjuk, mert a szélső baloldal igen lázadozott. Miniszter ígérte meg, hogy vizsgálatot indit az állítóla­gos brutálizmus ügyében 8 a leg" szigorúbban lesújt a bűnösökre. Ez eddig rendben van. Ha tul­kapás történt, bűnhődjék a bűnös. Nem is arról akarunk itt szólni. Arról, hogy ezer, meg ezer sebből vérzik a csonka ország és azt kell hal'anunk, hogy a parlamentben személyeskednek és verekeni akar­nak. Mi nem hisszük, hogy a dolgozó és szenvedő nép azért küldött volna képviselőket a törvényhozás házába, hogy olt kiteregessék egymás szennyesét, hanem azért, hogy olyán felszólaláso­kat halljon és cselekedete­ket lásson amelyekből üdv fakadhat a sorvadó em­beriségre. Ehelyett mi történik ? Csak az utolsó napokról beszélünk. Meskó Zoltán a Hitler bajuszról beszél, Andaházi Kasnya Béla állandóan párbajozik, mert nem tetszik neki, hogy a szemérevetik: egykor egy­ségespárti volt. (E sorok írója 1930 októberén ott volt Pacsán, amikor Kasnya ur Bethlent isteni­tette). Téglássy Bála rendőrökkel vitatkozik, stb. stb. Fontos törvényjavaslatok feksze­nek szőnyegen és semmi érdek­lődés nincs iránta. A képviselők el sem járnak az ülésre. Nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy a legközelebbi képviselőválasztáson erős rostálás lesz és a mostani 243 honatya közül sok elbukik a küzdelmekben. Az ország népe azt kívánja, hogy a képviselők dolgozzanak is, ne pedig személyeskedjenek és egymást, privát ügyek miatt lega­zemberezzék, mert ebből az or­szágnak haszna nem származik. — nn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom