Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-23 / 133. szám

BEKESMEGYEI KCZLONY Üékéscsaba, 1932 junius 23 Gyapjú fürdőruhák : Fürdőcipő, fürdősapka gy választékban ' a legolcsóbb árban kaphatók TESCHERNÉL, ANDRÁSSY-UT 7. Békési Tudósítónk jelenti: A békési öregdiákok egyesülete vasárnap tartotta közgyűlését,amelyen Békés­ről nagyon sokan vettek részt. Istentisztelet volt ebből az alka­lomból a református templomban, utána a gimnásium nagytermében volt a közgyűlés, amelyet Hajnal István nyitott meg és üdvözölte a megjelenteket. A titkári és pénz­tárosi jelentés után Durkó Antal tanár tartott előadást a békési reálgimnásium múltjáról. Majd tisztújítás következett melynek során a régi vezetőséget válasz­tották meg. Este a Koronában bankett és tánc volt, amelyen szintén nagy számban vettek részt az öreg diákok. A reálgimnázium egyik tanára Gyökösy Lajos rajztanár, tanári működésének 25 éves évfordu'ója alkalmából a tanulóitól visszatar­tott rajzokból rajzkiállitást rende­zett, amely 25 év gazdag munká­jának eredményét mutatja be. Ez­zel kapcsolatban Osváth Gyula tanár fényképkiállitást rendezett. A kiállítás iráni nemcsak Békésen, de az egész megyében nagy ér­deklődés nyilvánul meg. Három politikai párt véres csatája Warelből (Oltenburg) jelentik: A városi tanács elhatározta, hogy az oltenburgi kormánynak a nem­zeti szocialisták által történt át­vétele alkalmából két héten ót kitűzik a városházára a horog­keresztet. Amikor mintegy ötven főnyi nemzeti szocialista roham­csapat érkezett, a kommunisták és a szociáldemokraták megaka­dályozták a nemzeti szocialisták felállásót a városháza előtt. A rendőrség kénytelen volt gumi­botot használni, a tüntetők azon­ban nem hátráltak és megtámad­ták a íendőrséget. A támadások­nál több nemzeti szocialista kő­dobásoktól súlyosan megsebesült. Nögyilkos a biróság előtt Bécsből jelentik : Az esküdt bi­róság ma délelőtt kezdte meg a közönség nagy érdeklődése mellett a nögyilkos Laudenbach és fele­sége ügyének 4 napra tervezett fő tárgyalását. Laudenbach ellen az ügyészség Puberl Anna és Mahr Jusztinia ellen elkövetett rabló gyilkosság miatt, felesége ellen pedig mint bűnsegéd "ellen emel vádat. Több mint 60 tanút idéztek be a tárgyalásra. Csizmás Oktávián büntetése Budapestről jelentik : Csizmás Oktávián belügyminiszteri segéd hivatali igazgatót, mint ismeretes hivatali sikkasztás büntette miatt a biróség mésfél évi börtönre ítélte. Az ügy ma került a Tábla elé, amely a büntetést helyben­hagyta. A felek semmiségi pa­naszt jelentetlek be a Kúriához. Adós fizess, kedvezményt kapsz Újsághirdetésben kéri fizetésre adósait egy város Ugylátszik a dunántuli városok sincsenek valami rózsás helyzet­ben. Erre vall az alábbi érdekes hir, amelyet egyik veszprémi lap­társunkban tett közzé Berki Mik­lós dr. veszprémi polgármester. Áz érdekes felhívás, igy hangzik: „Egyrészt a város háztartását fenyegető válság elhárítása céljá­ból, másrészt, hogy a városi tar­tozásokkal hátralékos felek fize­tési kötelezettségüknek könnyeb­ben eleget tehessenek : Veszprém város a saját pénztári követelé­seire a következő kedvezménye­ket biztosítja : Mindazon hátralékosoknak, akik a v rossal szemben fennálló tar­tozásaikat 1932 évi augusztus hó 31-ig teljes egészében befizetik, ugy a késedelmi kamatot, mint a behajtási illetéket teljesen elen­gedik. A fizetés részletekben is teljesíthető. Akik augusztus 3l-ig tartozá­saikat maradék nélkül kiegyenli" teni nem tudnák, azok november hó 15 ig történő kifizetés esetén egységesen 3 százalék mérsékelt késedelmi kama'ot megtérítenek, de behajtási illetéket nem fizetnek. Kedvezményben resze3ülő vá­rosi tartozásoknak tekintetnek a vizdij, villanyáram díj. vízvezetéki és villanyszerelési költségek, fo­gyasztási adók, italmérési illeték, ebadó, legelőbér, vigalmi adó, városi ingatlan átruházási pótille­ték, üzletbérek, földbérek, betét­rekesztési költségjárulék, jogelis mérési dijak, építkezési dijak, csa­torna és járdakészitési dijak. Figyelembe véve, ho^v külön­ben a rendes késedelmi kamat évi 12Vo, a behajtási illeték pedig 3—8%. könnyen kiszámítható, hogy egy régibb hátralék kiegyen­lítése esetén ki ki mennyi megta­karítást ér el. A mai nehéz viszonyok között csak kölcsönös áldozattal lehe­tünk képesek a megpróbáltatások idejét átélni és én kérem váro­sunk közönségét, aki-e' illet, hogy a kötelességteljesítés mellett a város iránti szeretetből is igye­kezzék fizetési kötelezettségének eleget tenni." A vidék nyomoru­ságáról beszéltek a kereszténypárt értekezletén Budapestről jelentik: A keresz­tény gazdasági párt esti értekez­letén Zichy János gróf kifogásolta, hogy a termésrendelettel és a tervezett hitelügyi rendelkezések­kel foglalkozó 10-es bizottságban a páit nem kapott képviseletet. F.rnszt Sándor a buza árának védelméről szólt. Kifogásolja, hogy a hitelkérdés rendezését nem so­rozták a legsürgősebb feladatok közé. Kényszerítse a párt a kor­mányt arra, hogy ezt a kérdést rendezze és döntés hozzon a buza árának kérdésében. Több felszó­laló a vidék nyomorúságról beszélt. A hitelügyi megoldást julius l-re sürgették, mert ha eddig nem lesz intézkedés, akkor az adósoknak egy negyedévre előre kell meg­fizetni a mostani 9—10 százalékos kamatot. Herriot ujabb javaslata is a németek ellen szól Londonból jelentik : A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint Herriot ujabban azt java­solta, hogy Németország gazda sági talpraállitása után nemzet­közi bizottság állapítsa meg fize­tőképességét és az ez alapon Né­metország által fizetendő össze geket adják át a Nemzetközi Fi­zetések Bankjának, amely ezeket a következő célokra fordítja : 1 A szövetségeseknek Amerikával szemben fennálló háborús adós­ságtörlesztésére. 2. A bajbajutott dunai államok és délkelet Európa gazdasági rekonstrukciójára. Ez­zel szemben a levelező szerint fenn áll az a kifogás, hogy ha az európai államok nem törlik a jóvátételeket, Amerika többet kö­vetel majd európai adósaitól, mint amennyit azok Németországtól kapnak. A mezökovácsházi gyermekgyilkosság (A Közlöny eredeti tudósitása.) A mezőkovácsházi Zsótér János — aki megölte gyermekét, hogy ne kelljen tartásdijat fizetni — a a csendőrség előtt részletes valló mást tett. Bevallotta, hogy már megszületése előtt el akarta pusz­títani gyermekét. Az áldott állapot­ban lévő leányt kicsalta a rétre és ott összerugdosta. A merény­let azonban nem sikerült. A gyer­mek megszületése után állandó­állandóan azon gondolkozott, hogy miképen pusztítsa el a gyermeket. Egy suhancot bérelt fel 100 pen­gőért, a suhancnak az lett voln aa kötelessége, "hogy a gyermeket megölje. Ebből azonban nem lett semmi, mert a suhanc előre kérte a pénzt. Zsótér ezután elhatározta, hogy személyesen végez a gyer­mekkel. A gyilkosság előtt ivott, hogy bátorsága legyen. Néhány szó a bolettáról A boletta réme újból kisért I Szándékosan használom ezt a ki­fejezést, mert hiszen a multak ta­pasztalata alapján állithatom, hogy a kormányzati köröknek az a cél­kitűzése, hogy a bolettával a gaz­dákon segítsen, nem vált be, a gabonakereskedők pedig, akik a boletta kezelésére kényszerítve voltak, olyan horribilis vesztesé­geket szenvedtek, állandóan olyan vegzaturáknak voltak kitéve, ame­lyek minden kedvüket elvették attól, hogy a boletta kezelésére a jövőben vállalkoznak. Az a néhány hét előtt napvilágot látott rendelkezés tehát, amely t. i. az 1931. évi termést bolettamen­tesen rendelte volna el lebonyo­lítani, nagy örömmel tö'tötte el a gabonakereskedelmet, mert men­tesítve látta magát azon rengeteg munka alól, amellyel a boletta kezelése járt, fellélegzett pedig kölönösen azért, m»rt a hatóságok által unos-untalan foganatosított ellenőrzési és büntetési eljárások­nak vége szakadt volna. Még ha az előbbi tehertételek kevésbbé nyomták volna is a magyar gabona­kereskedelmet, akkor is őszinte örömet váltana ki a bolettarendel­kezésnek visszavonása, mert hiszen köztudomásu, hogy az elműt *vben éppen azért nem volt megfelelően vásárlóképes a ma?yar gabona­kereskedelem, mert az egész boletta finanszírozást a gabona­kereskedők intézték azzal, hogv az ál'am helyett a termelőknek járó bolettaösszegeket előzetesen ők téritették, megfosztva ezáltal önmagukat annak lehetőségétől hogy ezen összegekett buza vásár­lására foraithatták volna. ÁHito-n. ho?y a magyar buza á-a 1931 ben a világtörténelem legalacsonyabb színvonalát sohasem mutatta volna, ha a kereskedők tőkéiket buza> vásárlásra, nem pedig boletta­finanszirozásra használták volna fe'. A boletta réme ismét kisért. de ezen rémkisértéssel szemken kije­lentem, hogy — bár erre Szövet­ségemtől felhatalmazást zem kap­tam — a magyar Gabonakereske­delem a boletta változatlan formá­ban való fenntartása el'en minden erejével küzdeni fog és semmi kö­rülmények között sem állhat, a múlthoz hasonlóan, a kormányzat rendelkezésére. Ez alkalommal kerülni kívánom annak vitatását, hogv a boletta a gazdákra nézve segítség e, vagy sem és ha a kormányzatnak eire a célra van pénze, ám támogassa a gazdákat, a legélénkebben tilta­kozunk azonban az ellen, hogy a múlthoz képest a magyar gabona­kereskedelem immobilizáltassék, fölös munkával terheltessek és a hatóság részéről olyan zaklatások­nak legven kitéve, mint aminőben az elmúlt esztendőben nem egy­szer részesült és különösen a Csa­nádi pénzü?yigazgatóság által, mely, nap nap után soha nem ta­pasztalt magas pénzbírságokkal sújtotta. A boletta réme kisért! Mi ma­gyar gabonakereskedők, pedig min­den erőnkkel ttltakozunk az ellen, hogy a rendeletet, amely a gabona kereskedelmet hivatva volt végre helyes irányba terelni, a mi meg­kérdezésünk é3 hozzájárulásunk nélkül megváltoztassák, illetve a mi tudtunk és beleegyezésünk nél­kül ismét belekényszeritsenek ben­nünket olyan költségekbe, kiadá­sokba, munkatöbbletbe és bünte­téspénzek viselésébe, amelyekért ellenszolgáltatásban nem részesü­lünk és amely rendelkezések — szerény véleményem szerint a gazdatársadalom érdekeit sem szolgálják. Steinberger Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom