Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-06-19 / 130. szám
Békéscsaba, 1932 junius 19 Vasárnap 59-ik évfolyam, 130-ik szám r r •• < MEGYEI , , / •,. Előfizetési dijak • - <;«;: -Helyben és vidékre postán küldve negyed„ f evfe 6 pengő fK/ hónapre 2 pengő. — " Példányonkint 10 fillér.. I I POLITIKAI NAPILAP jxxnjmmmxxwi aoivrnrnrvyvvirrv ^ I W • « . _ FI— M Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba ü. ker Ferenc iózse{-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerinl A de valorizáció irtai Mcissner Károly mezőgazd. kamarai titkár. A magyar gardának megint egy uj idegén szóval kell megismerkednie, bár már áz idegen szavpfól.' Jót n.em igen vár. Inflá'ciÖi rekvirálás, defláció, valorizáció/spanntwig . . mird kestrü tm léket idéz fel a falusi emberekben. Most a devalói izá'ciót " harigoztatj'ik mindenfelé, mint. égy . olyan, intézkedést amellyel az. eladósodott m?gyar gazdán segíteni lehetne. A jelenlegi gazdatartozások túlnyomó' többségé nem a gazdák önhibájából keletkezett, néirn' a rró&sz gazdálkodás, nem a hanyagság vagy költekező életmód miatt ment tönkre a gazdatársadalom nagy része. Lehetnek gazdák akiknél az eladósodás észnélküli költekezés következményekép jelentkezett, azonban ezek annyira kevés számmal vannak, hogy ezekből általánosan következtetni nem lehet ésnem is szabad. Aki ezen szórványos esetekből általános következtetést von le, az vagy nem ismeri a vató helyzetet, vagy tudatosan rosszindulatulag kezeli ezen igen fontos kérdést. A mezőgazdaság'.eladós dása a pénz értékéntk emelkedése, illetőleg a mezőgazdasági termekek arainak csökkenés folytán következett be. Mert például, ha a gazda 1925-ben felv.tt 10.000 pengő kölcsönt, ugy 2.5 vagon buza értéket kapott, mert akkor a búzának 40 pengő volt az ára, ha viszont ezt a 10.000 pengőt a gazdának má kell visszafizetnie ugy tőkében 2.5 vágón bu .a helyett, legalább 6 vágón búzát kell kell szolgáltatnia. Ez a pMda is élénken igazolja, hogy nem jogtalan, hanem igazságos és méltányos a gazdatársadalomnak azon kérése, hogy ugyanazt az értéket fizethesse vissza amennyi értéket kölcsönt vett. Kétségtelen, hogy amikor a gazda kölcsönét felvette-vagyonátlaga kellő fedezetet nyújtóit, mert ellenkező esetben nem is kapott volna kölcsönt. A hitelező is azért folyositotta a gazdának a kölcsönt, mert megfelelő tedezetet látott a gazdánál, ha hiányzott volna a megfelelő fedezet, a hitelező kölcsönt nem adott volna, mintahogy a hitelező sem számitöt arra, hogy a ínazőgazdasági térmények (rlékeben, da magában a földben is ilyen árzuhanás következik be, ugy a . gazda sem számithatott arra. Ha e fogadjuk azt, hogy a hitelező jóhiszemű volt, akkor nem kételkedhetünk a hitelt felvevő jó !hisiémüségében sem; A pengő azonban Csúffá tette a gazda számítását de ugyanugy a hitelezőét as. A jövedelmezőnek elbírált ingatlanok értéke lecsökkent, de lecsökkent 1 annak jÖ\ edélme. Ugy a hitélező, mint a gazda tévedett tehát a pengő állandó értékmérő voltában s mivel a tévedés köcsönös s egyben mindkét részről menthető is tévedésük következményeit a per.gő éitékeltoiódásá nak megfelelően, közösen kell viselniük. A lelkiismeretes hitelező nem kívánhat több értéket, mint amennyit kölcsön adott, viszont a becsületes adós sem fizethet kevesebb értéket, mint amennyit kölcsön kapott. Ha ma a gazda, illetőleg adós számszerint annyi pengőt fizetne vissza, mint amennyit, mondjuk pl. 1925 évben felvett, akkor értéiben majdnem háromszorosát adná vissza a hitelezőnek. Természetesen egy esetleges devalorizáció, illetőleg adósság rendezés esetén nem hagyható figyelmen kivül, az 1883 évi 25. t.-c. értelmében az az összeg sem, amit az adós a 8 százalékon felüli kematban fizetett. Devalorizáció, véleményünk szerint helyes és igazságos : mert ez végeredményben nem jelent mást, mint azt, amit a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ismeretes „Kiáltványának" egyik pontja is tartalmaz: A földbirtokot és a gazdatársadal-; mat terhelő adósságok a tényleges értékviszonyoknak és értéktolódásoknak megfelelően átértékeitessenek s a kamatláb is a mai jövedelmezőségi viszonyokkal hozassék összhangba, Mert ha volt helye az adósságok valorizációjának, akkor, amikor a pénz értéktelenedett el s a javak ára emelkedett, akkor meg kell találni a lehetőséget arra is, hogy a javak értéktelenedése és a pénz relatív értékemelkedésének bekövetkezett esetében az adósságok értékeltessenek át a mai tényleges helyzetnek megfelelően. Kun Béla vásárhelyi képviselő autókatasztrófája Nagykanizsáról jelenlik : Hetek óta folyik a választási harc az alsólendvai kerületben Kresz Károly pártonkívüli és Némethy Vilmos agrárpárti jelöltek között. Tegnap lennjárt Némethy támogatáséra többi között Kun Béla hódmezővásárhelyi képviselő is, aki éjjel igyekezett eu/óján Nagykanizsára, hogy elérje a Budapestre induló vonatot. Útközben elromlott a száguldó autónak a reflektora és a gépkocsi egy táviróoszlopnak rohant, majd az árokba fordult és darabokra tört. A roncsok alatt vérző testtel percekig hevert a képviselő és soffőrje, majd magukhoz tértek és egy arra jövő kocsival nagynehezen eljutottak a katasztrófa színhelyétől. Szerencsére a képviselő és a soffőr sérülései nem életveszélyesek. Forrongás a pesti izraelita hitközségben Budapesttől jelentik : Ismeretes, hogy hetekkel ezelőtt nagy izgalmak közepette folyt le a VI. községkerületi elnökválasztás. Két jelö't hadakozott egymással: Stern Samu udvari tanácsos és Goldberger Leó gyáros. Az izgalmas választáson, amelybe a rendőrség is beleavatkozott, Stern Samut választották meg. Az izgalmak ezzel még nem ültek el, mert Gál Jenő dr. országgyűlési képviselő és társai meg felebbezték a választást és annak megsemmisítését kérték. Karafiáih Jenő kultuszminiszter most ugy döntött, hogy a felebbezést elfogadja és vizsgálóbizottságot küld ki á feljelentésben foglaltak kivizsgálására. Ettől függetlenül az Országos Iroda elnökét 29 én megválasztják. Egy csabai aggastyán tragikus szerencsétlensége (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tragikus szerencsétlnnség történt tegnap délután az Andrássy-uton. Az ut baloldalán haladt Csankó Pál 88 éves csabai gazdálkodó, aki útközben rosszul lett és elvágódott a kövezeten. A járókelők azt hitték, hogy az öreg gazda megbotlott, elesett s hamarosen felkel, de csakhamar kiderült, hogy Csankó nem tud felkelni, mert olyan erősen ütötte kopo nyáját az aszfaltba, hogy a feje betört és az egész fejet pillanatok alatt elöntötte a vér Ezenkívül belső és külső zuzódésokat is szenvedett. Az eszméletét veszített emberen nem tudott senki sem segíteni, mire értesítették a mentőket, akik gyorsan kivonultak a helyszínre, első segélyben részesítették a súlyosan sérült Csankót, majd — hozzátartozóinak kívánságára — lakására szállították. Állapota életveszélyes.
