Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-01 / 114. szám

ÖEKESMEGYEI KCZL0NV öékéscsaba, 1932 junius 1 Príma saifempanama férfiing két gallérral, minden sziliben 8-90 P Teschernél, Andrássy-ut 7. sz> nem tudnak vásárolni semmit sem. Koncedálja, hogy a polgármester nehéz probléma megoldására vállalkozott, de azért az elért eredménnyel nincs megelégedve. Szobek András a szociáldemokraták álláspontját fejtegeti. A 20 pengős havi standardot keveseli, mert a XX-ik században ebből nem lehet megélni. A polgármestert elismerés illeti nehéz munkájáért. Gyöngyösi János dr félreérteit szavait magyarázza és kijelenti, hogy a Csonkaországban ma csak 50.000 ember él gondtalanul, a többi nem tudja nyugodtan álomra hajtani a fejét. Maczák György az aratógépek használata ellen emel szót. Jánossy Gyula válaszában azt hangoztatja, hogy aratópépet nem használtak eddig sem s remélhetőleg nem is fognak. Köszönetét fejezi ki Korossy György főispánnak, Márky Barna alispánnak és a képviselőtestületnek s munkatársainak, amiért őt támogalták. Köszönet illeti a lakosságot is. Meghatottan köszöni meg az elismerő szavakat s igéri, hogy a jövőben is dolgozik még akkor is, ha gáncs éri. Egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönetet szavazlak a polgármesternek. A kerületi kémények kötelező seprése ügyében miniszteri rendelet érkezett, amelyet Medovorszky Mátyás dr főjegyző ismertet s közli, hogy a kerületek beosztását megváltoztatják és mérsékeiik a dijakat is. Gulyás János a Fényes tanyaiak nevében kifogásolja a rendeletet. Nem vállal érte garanciát, hogyha a kéményseprő kimegy a Fényes-tanyákra, nem nyomják-e a vizbe? (Nagy derültség.) Ezt a rendelkezést a tanyaiak öt százaléka sem teszi magáévá. A polgármester és a főjegyző felvilágosításai után Hankó Mihály beszélt. Szintén kifogásolta a rendeletet. Ne szaporítsák a kerületeket. Jánossy Gyula után Szobek András azt mondja, hogy a Sopronyi tanyán lakókat jobb elbánásban részesitik. Medovarszky főjegyző után Gulyás János még azt mondja, hogy a kéményseprők menjenek a gazdagabb területekre. Ezután 30:26 arányban az eredeti javaslatot szavazták meg. A Lepény János-uccának Lepény Pál uccává leendő átkeresztelésénél Kovács Mihály azt kérdi: — Mi szükség van erre? Ne legyen se János, se Pál, hanem egyszerűen Lepény ucca. (Derültség.) Az eredeti javaslat ment kérésziül. A Szucsu féle ingatlan megvételére ujabb ajánlat érkezeit. A házat hajlandók a tulajdonosok százezer pengőért átadni, mégpedig 50.000 pengős teherátvállalásért és 50.000 pengő készpénzért, amely 10 év alatt kamatmentesen lesz törlesztendő. Így a ház tulajdon képpen 80.000 pengőbe fog csak terülni. Kovács György: Mindig a spórolásról beszélünk s erre van pénz? (Nagy zaj) Jánossy Gyula: Igen, erre van pénz, mert a törzsvagyon csak ilyen célra használható fel. Laczó Jánosnak a teherátvállalással kapcsolatosan vannak agályai. Állandó a zaj, a csengő folyton szól és Hankó Mihály alig tud szóhoz jutni. Azt szeretné, ha 80.000 pengőért adnák a házat. Névszerinti szavazás következik. Kvasz György dr. nevének említésekor Hollánder Lipót dr. megjegyzi : — Kvasz nem jött el! Vegülis 48:22 arányban a ház megvétele mellett döntöttek. Elutasították fedezet hiányában egy tisztviselőnő segély iránti kérelmét, majd Padegyinszki György, Polgár István és Kormány István erzsébethelyi gazdák ügyét vitatták meg. Nevezettek víz- és fagykársegély iránt adtak be kérelmet és 1120 pengőt szeretnének kapni. Nyilas András : Adjanak a bankok, azoknak dolgozunk mindnyájan ! Kolcza Miklós felszólalása alkalmával összetűzés támadt közte és Gyöngyösi dr. között és a polgármester csak nehezen csinál rendet. Linder Károly dr, főügyész, Tardos Ddzső dr., Hankó Mihály és Weisz Frigyes dr. felszólalásai ulán megszavazták a kért összeget, még pedig kölcsönképpen. A Speier kölcsönök rangsor elsőbbségének biztosítása tárgyában érkezeit rendelet imertetése után. megváltozott a Budapestre induló filléres gyors menetrendje (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Máv. Menetjegyiroda közlése szerint a Budapestre induló filléres gyorsvonat menetrendjét igy módosították: Indulás Békéscsabáról 6 óra 26 perckor. Érkezés Budapest Nyugati pályaudvarra 10 óra 18 perckor. Visszaindulás Budapest Nyugati pályaudvarról 0.25-kor. Érkezés Békéscsabára reggel 4 óra 4 perckor. A menetrend azért változott meg, mert sikerült a Menetjegyirodának kieszközölni a Máv. igazgatóságánál, hogy Békéscsabáról induljon egy teljes szerelvény, amely 1200 utast visz a főváa gyámpénztákezelési jutalék leszállítását határozták el. Jánossy Gyula szabadságot kért de csak akkor megy el, ha fontos dolgok nem kötik a városhoz. Párti János és 28 nyomdász in ditványt terjesztett be, hogy a Corvina és a Körösvidék nyomdavállalatoktól vonják meg a közszállitásokat, mert jelzett nyomdákban nem szervezett munkásság, sőt idegen városbeli nyomdászság van. Hankó Mihály, Jánossy Gyula, Tardos Dezső dr.. Gyöngyösi János dr., majd újból Hankó felszólalásai után leszavazták a szocialistákat és elhatározták, hogy az ügyben a szegedi kereskedelmi és iparkamarától kérnek szakvéleményt. Csulik János azt indítványozta, hogy Békéscsabán a l-özmunkáknál vezessék be a 8 órai munkaidőt. Baukó András főmérnök: Epen mi legyünk az elsők? Vegyük tárgyalás alá a dolgot, de csak a jövő havi közgyűlésen hozzunk döntést. Jánossy Gyula, Csulik J^nos, Banner Benedek és Szobek And rás felszólalásai után Baukó javaslatát tette magáévá a közgyűlés. Tardos Dezső dr. azt prooonél ta, hogy az árvaszéknek Békéscsabán való meghagyása ügyében tegyenek illetékes helyen lépéseket. A javaslatot egyhangúlag elfogadták és ezzel a közgyűlést pontban nyolc órakor berekesztették. rosba. Ezek szerint az orosháziak és mezőtúriak külön vonattal mennek Budapestre s a csabai vonat csak gyulaiakat és sarkadiakat szállít. A Békéscsabáról felrándulók egész nyugodtan elmehetnek színházba, moziba s egyéb szórakozóhelyekre, mirt a vonat csak 12 után indul vissza. A jegyeket már árusítja a Menetjegyiroda s ajánlatos azokat mielőbb megszer ezni, nehogy előálljon az az eset, hogy többen nem tudnak felutazni a kellemes szórakozást nyújtó kirándulásra. Súlyos zavargások a bécsi egyetemen Brcjből jelentik: A bécsi tudományegyetemen, a műegyetemen és a világkereskedelmi főiskolán tagnap diákzavargások voltak. A tudományegyetemet és a világkereskedelmi főiskolát emiatt bizonytalan időre bezárták. Mérgezést szenvedtek a tűzoltók egy fővárosi tűzvésznél Budapestről jelentik : Keddre virradó éjjel 4 órakor a Suszter János téren lévő sertés kirakodónál az egyik fa és szénraktárban tüz keletkezett. A szén sürü füsttel égett és mérges gázokat fejJ lesztett. A tűzről értesítették a tűzoltókat, akik nagy készültséggel vonultak ki. A tűzoltók mérges gázokkal telitett területen dolgoztak és ezért hat tűzoltó mérgezést is szenvedett. A tűzoltók reggel 9 óráig dolgoztak, amig sikerült a tüzet teljesen elfojtani. Nagy vihar Szarvason Szarvasról jelentik : Vasárnap éjjel hatalmas vihar vonult el a szarvasi határ felett A villám lecsapott Litauszky Pál tanyájának istállójába és 4 faj lovát agyonsújtotta. A villám súlyosan megsértette az istállóban levő béres és kondásgyereket is, akiket a városba hoztak gyógykezelés végett. A'lapotuk súlyos, de nem életveszélyes. A szovjet háborús készülődései Constanzából jelentik : Az orosz kikötőkből tegnap és ma Constanzába érkezett hajósok közlése szerint az orosz hadiflotta hadigyakorlatokat folytat a Fekete tengeren. Ukrainából Georgiába nagy számú vörös csapatot küldenek, amelyeket Odesszában szállítanak hajóra és Batum kikötőjében tesznek partra. Az orosz hadsereg körében láras hadi készülődés észlelhető. A párbaj ellen Budapestről jelentik, hogy Lingauer Albin képviselő interpellációt terjesztett a Ház elé, amelyben szóváteszi a törvényellenesen lefolyt Farkas—Dajkovich párbajt és szigorúbb intézkedéseket kér a pórbajok ellen. Leégett a nagylaki kendergyár raktára Mezőhegyesről táviratozzák, hogy tegnap este nagy vihar tombolt Nagylakon. A villám becsapott a len és kendergyár nagy raktárába, emely a falhalmozott anyaggal együtt porrá égett. A kór 120 ezer pengő. Munkát kérünk Vannak pénzügyi bajok, vannak gazdasági nehézségek, vannak súlyos és nehéz hitelpolitikai problémák, mindezt tudjuk és világos szemmel látjuk. Tudjuk, hogy védenünk kell a pénz értékálló ere jét, tudjuk, mit jelentenek számunkra a devizanehézségek, a kiviteli akadályok, a termelést és ezáltal a fogyasztás is gátló legkülönbözőbb helyzetek és erők, mindezt tudjuk és mindezt elismerjük. De mindennél jobban tudjuk, hogy az élethez, a munkához, a kenyérhez nemcsak joga van minden magyar embernek és minden magyar családnak, de ez egyúttal olyan kötelességet is parancsol mindenkire, amelyet teljesíteni kell és amely elől nem lehet kitérni. Azt mondottuk minap: tudjuk, hogy ma nincsenek normális idők, de éppen ezért nem lehet a normális gazdasági utakat járni és azokat az elveket alkalmazni. Államnak és az állam erejével a társadalomnak, különösen pedig a magángazdaságnak minden erejével minden lehetőségét, minden készletét és még meglévő tartalékát fel kell használni egy olyan munkaprogram megalkotásához, amely alkalmas arra, hogy a tétlenségtől elernyedt karokat megint valahogy munkához juttassa : ásóhoz, kapához, gép mellé, földet túrni, téglát rakni, íróasztal mellé, mindenhová, ahol dolgozni lehet é3 ahol dolgozni kell.