Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-24 / 108. szám

ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 24 Kedd 59-ik évfolyam, 108-ik szám Elfiiiietési dijstk i ,-ieíyben 8 vidékre postén külave negyed­ére 6 p n<ő egy hcnaprt 2 pengő. — Fe.dányunkint 10 fillér. POLITIKAI NAPILAP „ . ***** y» r: i 1 ír - 1. .m . ... . . n .i . i Felelői szerkesztő : Oroszlány Gábor o p njo egv .icnopri. í. pcngti. — i ui"« nc»< • | * | Hirdetés űljSZaDa I i I i- —: Főszerkesztő : Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szém alati Hirdetés díjszabás szerint Még nem késő Munkahelyet keres az ország népének fele. Ktresi éjjel-nap­pal egy hosszú évtizede. Pedig ez az alattunk nyújtózkodó, csonktságában is áldott föld­dartb eleg biztos megélhetést nyujtfiatna háromszor annyi embernek, mint amennyi most tehetetlenül és egymást vádo­lóan tétlenkedik ebben az or­szágban. A legújabb hivatalos kimu-' tatás szerint 1923. óta, tehát kilenc év alatt 74.000 munka­hely szűnt meg abban a ma­gyar iparban, amelynek az erő­södéséről es fejlődéséről szál­ianak köröttünk síines legendák. Ha a munkahelyek ilyen fokú apadását mutaijak ki a mun­kaadók a nagy- és kisiparban, mennyivel vigasztalanabb kép rajzoiódix elenk, ha arra gon­dolunk, hogy ugyanekkor a mezögazdasagban, a kereske­deiemoen es valamennyi más munkatérén ennél is fokozot­tabo bénulás következett be. Tehát nemcsak 74000 mun­káskézből esett ki a szerszám, nemcsak 74.000 család megel­hetesi lehetősége szűnt meg az országban, hanem ennek lega­lább is a négy-ötszöröse, alat­tunk pedig uj munkahelyet kö­vetel az eleire felkészült uj nemzedék. Iskoláinkból és műhelyeink­ből esztendőről esztendőre több és több munkát kereső fiatal­ember szegődik be a munka­nélküliek laborába. Mindezek­nek a jövendőjét pedig nem intézhetjük el azzal az elko­pott és meddő frázissal, hogy egy altalános világválság ál­dozatai vagyunk. Ennek is része van a viszo­nyoknak kialakulásában, de ha valahol, itt Magyarországon lehetett voina az elmúlt tiz év alatt es lehetne ma is uj mun­kaalkalmakat teremteni, ha az ország újjáépítését nem felül­ről kezdtük voina, hanem az Alíöid csatornázását, az Alföld termekenyitesevel és Duna­Tisza-csatorna megteremtésével egy otyan szabad lendületü gazdaságpolitikával, amely az urszag ipari fogyasztását és kereskedelmét megkettőzte volna I Még mindig nem késő, csak azzal a lelkesedéssel és mun­kakedvvel kezdenénk megszer vezni az ország termelő erejét, mint ahogy az összeomlás utá­ni esztendők többtermelési len­dülete valamikor igérte, amit annyi balkéz oly szerencsétle­nül elhibázott. kakeavvei kezaenenk megyei- m cmh.huviv lyuu.u.i.uwo. ív..- , -— L .v.v.-.-.-L.ÜL u J r mi II11III I * Vonat elé vetette magát egy gyomai fiatalember (A Közlöny eredeti tudósítása.) Borzairras öngyiikosség történt szombeton este 7 órakor a gyo­mai vasúti ólloméson. Kevéssel 7 óra előtt futott be egy vegyes­vonat Gyomára. A mozdony el­járt a szerelvényről az itatóhoz. Az ulet egész lassan tette meg. A sínek között sétált egy jólöltö­zött fiatalember, aki élénken fi­gyelte a feléje közeledő lokomoti­vot. Mikor a gép a közelébe ér­kezett, ugy tett, mintha a földön keresne valamit, lehajolt és amidőn a mozdony csak két lépésnyire volt tőle, a kerekek elé vetette magát. A lassan menő gép átment a sze­rencsétlenen. akit a kerekek va lósággal kelté szeltek. A pálya­udvaron tartózkodók segítségére siettek és első segélyben részesí­tették az öngyilkost. Megállapítot­ták hogy az illető Hartmann Mik­lós 28 éves gyomai ke­ret kedő, aki hetek óta egy gyomai korcsmáros leá­nyának a boldog vőle­génye volt. Az esti gyorsvonattal behozták a csabai kórházba, de a kórházba vitel közben, borzalmas kínok kö­zött kiszenvedett. A csendőrség kulafja, hogy a Gyomán és kör­nyékén közismert fiatalember, ki­nek a napokban lett volna eskü­vője, miért dobta el magától az életet. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Kfj. Megyeri Sándor enyhe büntetést kapott a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a kormány sajtó utján elkövelett rágalmazás vét­sége miatt sajtópört indított ifj. Megyeri Séndor békési kisgazda flien ez időközben megszűnt az „Az Alföld" cimü lapben közzé­telt közleménye mialt. Felebbezés folytán ezt az ügyet, mely annak idején elénk feliünést keltelt — rrost tárgyalta a királyi Kúria. Dr. Reisz József békéscsabai ügy­véd védelme alapján, a Kúria megváltoztatta az alsóbb' bírósá­gok ítéletét és ifj. Megyeri Sán dort mindössze nyolcnapi fogház­büntetésre ítélte, de az ítélet vég' rehajtását felfüggesztette. A gyu lai kir. törvényszék annak idején Megyerit 6 havi fogházbüntetéssel sújtotta. A Kúria magáévá tette a védelem által felhozott indoko­két és igy a legenyhébb bünte tést szabta ki. Ur. neisz Jozsei DeKescsaDtu ugy- | >«i a*au.« _ . .I .ULL L I | | Békéscsaba gyászos hangulatban tiltakozott Trianon ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba hazafias közönsége nagyban készült a vasárnapi ün" nepségre, hogy tiltakozását fejezze ki a trianoni dékedlktátumok ellen és maga részéről is követelje a revíziót, mely egyet jelent az élni­akarással. Vasárnap reggelre azon­ban nemzeti trikolor helyett gyász­lobogók hirdettek azt a szörnyű katasztrófát, mely a magyarságot a magyar oceánrepülő szörnyű ha­lálával érte. Békéscsaba közön­sége gyászos hangulatban tiltako­zott 1 rianon elten. Már szomba­ton este hirül hozta a távíró, hogy Endresz György, aki oceónrepü­lők kongresszusára repülőgépen Komába indult, mielőtt megerkez­hetett volna, repülógepévei, a Jus­tice ior Hungary-val lezuhant és szörnyethalt. Porig sújtva a vég­zetes csapóstól, eltakart arccal for­dult a magyarság Róma felé, amerre az azúr vegtelen ország­útján elveszni látta reménységé­nek, tiltakozásának, szeretetének turulmadarat. Elképzelhető, hogy ilyen hangulatban miképpen tilta­kozhatott az ország magyarsága és köztük Békéscsaba polgársága Trianon ellen, mikor az Igazságot Magyarországnak nevű büszkesé­günk pusztulása fatálisan össze­esett a nemzeti tiltakozás és a re" viziókövetelés napjával. A nemzeti ünnep a TESz helyi szervezetének rendezésében prog­ram szerint folyt le. A reggeli órák­ban istentisztelet volt, majd a Kos­suth téren népgyűlés, melyen Bé­késcsaba polgársága az országo­san elfogedott és revíziót köve­telő határozatot magáénak vailva élőszóval és lelkes beszédek kísé­retében tiltakozott Trianon elien és ismételten követelte, hogy a megcsonkított ország határait ve­gyék revizió aló, mert az ország mai helyzetében a biztos pusztu­lás veszélyének van kitéve. A nagygyűlés közönséget termé­szetesen mélyen érintette Endresz katasztrófája, mely épp az orszá­gos tiltakozás napjára gyászbabo­ritotta az egész országot. A revizió nagy ünnepének vigi* Iiáján, mint áldozati tüz szállott az Ég felé a máglyahalál füstje. És az ősi Róma színe előtt rr.ég­egyszer és utoljára odaírta az égre­Iángoló turulmadár és két hőse : Igazságot Magyarországnak 1 Vér­tar uhalóllal hirdették a magyar fájdalmat — mondották az ünnep szónokai — és hirdetik mindaddig, míg nem üt az uj világrend órája. Békéscsaba közönsége is nagy lel­kesedéssel fogadta el az országos határozatot abban a reményben, hogy tiltakozó szavát végre meg­hallják mindazok, akik a világ sor­sát, békéjét és boldogulását ke­zükben tartják. Segélyt kérnek a viz­és fagykársujtotta háztulajdonosok a várostól ( A Közlöny eredeti tudósítása.} Békéscsaba megyei város képvi­selőtestülete 1932. május hó 30-án délu'án 724 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata : Pol­gármesteri jelentés a közállapo­tokról. Polgármesteri indítvány a dunavölgyi tervvel kapcsolatosan. Felsőbb hatóságoktól érkezett ren­deletek ismertetése. 1931. évi köz­pénztári zárószámadás, vagyon­mérleg, gyámpénztár, alapok és alapitvárftyok zárószámadásainak előterjesztése. Villamosmü 1931. évi zárószámadása. Békéscsabai Füidő d. 1931. évi zárószámadása. Testnevelési alap 1931. évi záró­számadása. 1933. évi iskolai költ­ségvetések előterjesztése. Női ke­reskedelmi tanfolyam 1930—31. évi zérószámadása. Inségsegélye­zésről polgármesteri jelentés. A kerületi kémények kötelező sepré­se ügyében miniszteri rendelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom