Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-20 / 105. szám

Békéscsaba, 1932 május 21 BE KESM Ára 10 fillér Péntek Szombat 59-ik évfolyam, 105-ik szám I0ZL9I POLITIKAI NAPILAP Elftfízetési dijak a fíetyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő efy hónepre 2 pengó. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám: 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Félmunka " Hónapok óla hiáta döngeti a közvélemény azoknak a kar­teleknek a kapuit, amelyek túl­kapásaikkal méltán magukra vonták a közönsíg előítéletét. A kormányzat részéről két adminisztrációs intézkedés tör­tént, hogy a kértelek ellen egyre erősebben zugó tiltakozást el­tompíthassák. Az egyik intéz­kedés az volt, hogy megszavaz­ták a karteltőrvényt, azt életbe­léptettfk, megalakult a kartel­bizottság és megkezdte műkö­dését. A másik intézkedés az ár­elemző bizottság éietrehivása volt, amelynek kitü2öu feladata az, hogy barátságos megbeszé­lések utján igyekezzék ott, ahol lehet és indokolt, árleszállítá­sokat elérni. A kartelbizottság megalaku­lása óta mindössze három ülést tartott. Az első ülés csak for­mális voit, a mábcdikon sem folyt erdembeli tárgyalás, csak a Harmadik ülés mutatta azt a látszatot, hogy a kartelbizott­ság komolyan lát feladatához, amelyet a törvény és a végre­hajtási utasítás reábízott. Az a körülmény, hogyaker­telbizottságot oly ritkán hivják össze es a bizouság oly nehe­zen kezdi meg eredményes mű­ködését a karteltulkapások le­törése irányában, világosan mu­tatja, hogy a bizottság nem áll feladatának magaslatán. Ez a helyzet a kartelbizott­ság tagjai között is egyre vi­iagosaobá válik és azok a bi­zottsági tagok, akiknek felada­tuk a fogyasztói érdekek vé­delme, a legnagyobb elkesere­déssel látják azt a huzavonát, amely a kartelbizottságban megy vegbe és azt a tehetetlenséget, amelyet a bizottság feladatának eliátasával szemben mutat. A bizottsági tagok közül már töb­beknél felmerült az az elhatá­rozás, hogy a közvélemény előtt nem viselik azt a felelősséget, amelyet a kartelbizottságban való reszvéteJük jelent, az ed­dig nyert tapasztalatokból le­vonjak a következtetést és le­mondanak a kartelbizottságban viselt tagságukról. Hogy a kartelbizottság nem tud, vagy talán nem akar ered­ményes működést kifejteni, an­nak különböző okai vannak. Igy elsősorban beavatott helyről ar­ra mutatnak rá, hogy a bizott­ság szakszerűsége nincsen biz­tosítva. A kartelbizottság működése ellen a bizottság kartelellenes pártállásu tagjai felhozzák azt is, hogy a bizottság munkája igen vontatottan halad. Sürgős intézkedésre van te­hát szükség, nem pedig fél­munkára, hogy a kartelbizott­ság eredményes működésének előfeltételeit biztosítsák, mert különben a közvélemény előtt is világosan fog állni a kartel­törvénynek a túlkapásokat ol­talmazó strukturája. Két szegedi százaőos autdkatasztrófája Szegedről telefonálják lapunk­nak : Molnár Gyula és Bartholo­meidesz Sándor szegedi honvéd­századosok egy ketonei soffőr kíséretében Hajmáskérről autón Szeged felé igyekeztek Kiskun­félegyházán keresztül. A két szá­zedos a volán mellett ült. Alig hegyták el Kiskunhalast, smikor a rendes sebességgel haladó autó volénja mellett ülő százados át akarta adni a kormányt társének. Átadás közben az első kerék egy éles kőnek ment, miután éppen ebben a pillanatban senki sím tartotta a volánt, a kocsi hirtelen lefordult az országútról és teljes sebességgel egy útszéli eperfának rohant. Az összeütközés következtében az autó utasai nagy i\ben repül­tek ki és véresen, eszméletlenül te­rültek el a földön. Az autó darabokra tört. A súlyosan sebesült tisztek és a soffőr hosszú ideig feküdtek eszméletlenül az országúton, amig a kiskunhalasi mentők odaérkezve, beszállították őket a szegedi köz­rendészeti kórházba. Az autó­katasztrófa ügyében a szegedi katonai hatóság megindította a vizsgálatot. Ötvenezer embernek nincs iskolai képzettsége és mégis hivatalnok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Leky Dezső műegyetemi ny. r. tarór a „Fiatalség jövő elhelyez­kedése" cimen tartott a napokban előadást, amelyben részletesen foglalkozott az állástalan diplomás ifjuaág problémáival. Rámutatott erra, hogy a magyar egyetemeken ebben az esztendő­ben J6.000 egyetemi és főiskolai hallgató tanul. A szellemi munka­nélküliek létszáméról egészen fan­tasztikus számok vannak forga­lomban. Pontos statisztikai szá­mításokkal kimutatta, hogy ezidő­szerint 3000-3500 lehet az állás­nélküli diplomások száma s ez az év végén elérheti a négyezret. A jövő elhelyezkedést ugy lehet elősegíteni, hogy az egyetemről el kell távolítani az oda nem való értéktelen elemeket és távol­tarteni az egyetemektől, akik nem rendelkeznek a szükséges képes­ségekkel. A magyar közhivatalokban 192 ezer ember végez szellemi mun­kát. Ezek közül Ötvenezernek még csak középiskolai végzettsége sincs, háromezer pedig elemi iskolai végzettséggel rendelkezik. Törvényhozási uton lehetővé kell tenni, hogy a közhivatali állások elsősorban a főiskolai diplomával rendelkezőknek tartas­sanak fent. Bizonyos módszerek mellett keresztül lehet vinni, hogy a nagyobb vállalatokat is köte­lezzék aránylagosan a főiskolai diplomával rendelkezők elhelye­zését. A városok felmérésénél rengeteg diplomás mérnök talál­hatna munkát, a fiatal orvosoknak meg kell szállani a falusi orvosi pozíciókat, a községi jegyzői pá lyán viszont végzett jogászokat kell elhelyezni. Az egyetemek úgynevezett kvalifikált munka­közvetítést folytathatnának és ez­zel mindenfelé alkalmas, jó munka­erőket ajánlhatnának. Á gazda­sági élet is sokat szívhatna fel a szellemi munkepiecon mu'atkozó túlkínálatból. A földmivelésügyi tárca uj költségvetése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A földmivelésügyi tárca költség­vetési előirányzata az 1932—33. évre 25,501.000 pengő, szemben a folyó évi 28,232.000 pengő ki­adással. A nyugellátásokkal együtt a végösszeg 33,703.800 pengő, szemben a folyó évi 34,224.800 pengővel. Látjuk tehát, hogy a jövő évi és ezévi költségvetés végösszege között csekély az el­térés. Valójában az uj költségvetés mintegy 4.5 millió pengőt takarít meg az egyes címleteken, de a mezőgazdasági termények és ter­mékek külföldi értékesítésének előmozdítására 4,761.000 pengővel többet állítottak be az előirány­zatba, mint amennyi a folyó évi költségvetésben szerepelt s főként ez az összeg egyenlíti ki a két költségvetés végső össze­gét. Uj tétel a mezőgazdasági termelés átszervezésére felvett 500 ezer pengő. En:elkede't végül a borgazdál­kodási kiadások összege is, de ez a kiadásemelkedés a budafoki pincegazdaság kamatterheinek fe­dezésére szolgál. Eltekintve ezek­től a tételektől, minden vonalon csökkennek a kiadások, a tárca minden más ügykörében kevesebb pénzerő áll a földmivelésügyi mi­niszter rendelkezésére, mint ameny­nyi a folyó évi költségvetésbe volt beállítva, noha már ennek a költségvetésnek mostoha dotációi mialt is panaszkodott a mező­gazdaság. Fájdalom, a takarékosság kény­szere hátratolta a tárca egyes ágazatainak fokozott fejlesztésére irányult törekvéseket. Nagy az érdeklődés a miskolci filléres gyors iránt (A Közlöny eredeti tudósitása.} Lapunk tegnapi számában közöl­tük a Miskolcra vasárnap reggel induló Filléres gyors részletes pro^rammját. A közönség széles köreben talált érdeklődésre a közlemény, mert mindenki meg­tudta, mivel várja az északi vár­megyék kulturgócponlja Békés­csaba közönségét. A jegyek iránt a Menetjegyirodában igen nagy érdeklődés nyilvánul meg s mi­vel mér nem sok férőhely van a vonaton, ajánlatos a jegyeket mi­előbb a Menetjegyirodóban meg­váltani. Leépités az OTI-nál Budapestről jelentik, hogy az OTI Űrnapján tartja közgyűlését, amikoris ujabb leépítésről és az adminisztrációs kiadások csökken­téséről fognak tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom