Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-19 / 104. szám

BEKESMEGYEI KCZLQNY Békéscsaba, 1932 május 19 Prima sdfempanama férfiing két gallérral, minden szinben 6-90 P Teschernél, Andrássy-ut 7. sz. Békéscsabán rendezik meg a délkerületi sakk-bajnokságoi A Délkerületi Sakkszövetség legutóbbi közgyűlésén a Békéscsabai Sakkört bizSa meg, illetve kérte fel a folyó évi kerületi egyéni bajnokság megrendezésére. E verseny egyidejűleg Békéscsabán tartaná meg a Délkerület évi közgyűlését dr Pálffy József kormányfőtanácsos, Szeged város polgármester helyettesének személyes elnöklése mellett. A közgyűlés napján zajlik le a Szegedi Sakkör és a Békéscsabai Sakkör között, a mindig érdekes és magas színvonalú csapatmérkőzés a Pálffy Kupáért, melynek tudvalevőleg már másodszor védője a Békéscsabai Sakkör. Mindezek a sakkesemények augusztus havában nyernek megrendezést és a megbizatás a Békéscsabai Sakkör részére meg" liszteltetést, mig a város részére kiemelkedő kulturális eseményt jelent. A Békéscsabai Sakkör választmánya természetszerűleg lel* kes örömmel vállalta megóra a verseny és közgyűlés megiende zését abban a reményben, hogy Békéscsaba városnak, a sakkornek szerény anyagi támogatására irányuló kérelme — mely támo gatás nélkül a sakk-hetet a sakkkörnek saját erejéből megrendezni módjában nem áll — meghallgatásra talál. Mint értesülünk, a sakkör küldöttsége ez irányban rövidesen felkeresi Jánossy Gyula polgármestert

. Időjárásjelentés Várható időjárás a kövel^H 24 órára : A nyugati szél gyengülése éSmcleg növekedés. Délben a i yugati határszéleken lehetnek kisebb zivatarok. A Danzig-Langfuhr-i főkántor Csabán Torday Zsigmond főkántor a Budapesti Nemzetközi Vásár meglátogatása után Békéscsabára is ellátogatott és itteni barátainak kérésére egy liturgiái hangversenyt ad hétfőn, folyó hó 23 ón este fél 9 órakor a Nádor-szálloda télikertjében. ^ Torday Zsigmond, mint Anthes György, később Sik József növendéke 1921-ben elvégezte a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolát, ahol 1923-ban állami művész ok levelet nyert. Egy külföldi körútja alkalmával Danzig—Langfuhrban, a Keleti tenger ismert kikötővárosában, egy templom felavatásához, mint énekművészt meghívták, ahol jól képzett, kellemesen csengő, magas tenor hangja, abszolút muzikalitása és kiválóan értelmes szöveg kiejtése a hallgatóságra olyan mély hatással volt, hogy nyomban leszerződtették. Torday Zsigmond ismert hangverseny énekes, aki Budapesten is számos önálló jólsikerült hangversenyt adott a Zeneakadémián, hol ugy a sajtó, mint a közönség osztatlan elismerését elnyerte. Torday mostani hangversenye iránt nagy az érdeklődés Békéscsabán. Félórával előbb fog érkezni a gyorsvonat Békéscsabára (A Közlöny eredeti ttidqsitása.) Folyó hó 22-én, most vasárnap lép életbe a MÁV uj, nyári mentrendje. A menetrendben általában nagyobb változások lesznek. A Budapestről reggel 9.45-kor induló gyorsvonat Budapestről 9 órakor fog indulni és egy félórával hamarabb fog Békéscsabára beérkezni. A délutáni gyorsvonat, mely most Budapestről 5 óro 30 perckor indul, 22-én már délután 5 órakor fog indulni, tehát Békéscsabára esti 9 óra előtt fog beérkezni. Viszont a Békéscsabáról Budapestre induló reggeli és délutáni gyorsvonat néhány perccel később fog indulni. A déli személyvonat szintén 25 perccel hamarabb fog beérkezni Békéscsabára. Ez a vonat Budapestről eddig 6 óra 15 perckor indult, most 6 órákor fog indulni gyorsított menetben. Flamm Jenő békéscsabai malomtulajdonos felfedte a törvényhatóság előtt a buzarendelet hibáit Flamm Jenő békécsabai malomtulajdonos a következő érdekes beszédben fedte fel a buzarendelet hibáit. — Az alispáni jelentés kapcsán — mondotta — a közelmúltban megjelent 2070 es miniszterelnöki rendelettel akarok foglalkozni, mert megyénk különös agrárjellege valamint az általános helyzet azt megkövetelik. — A 2070/M. E. rendelet röviden ismertetve, eltörii a bolettát és szabályozza az uj gabonaforgalmat, s a gazdáknak a boletta helyett nyújtott kedvezményeket, vagyis a boletta helyett elengedi a földadót és némi kedvezményt nyujt a közmunkaváltságnál és a fedezetet erre a P: 12.50 per 100 kg. ra búzára eső őrlési adóból teremti meg. — Vizsgálva ezen rendeletet a termelő, fogyasztó és állam szempontjából a következőket látjuk. — A termelőnek az elengedett fö'dadóval szemben duplájára emelte a vagyonadót, 30%-al pótlékó!ta a jövedelemadót, 207o-al a házadóalapot és az összes illetékeket, vagyis amit adott az egyik kézzel, azt duplán vette ki a másik kézzel. Bevezette az őrlési tanúsítványt, mely együtt jár a fejkvóta megállapításával és miután cca 6 millió métermázsa búzát számit a termelő részére és ha elfogadjuk azt, hogy a földmiveléssel foglalkozók száma cca 54 V(i-a az ország lakosságának, ugy egy emberre személyenként adómentes buza cca 130 kg jut egy egész évre. ami lisztben cca 80 kg lisztnek felel meg, vagyis nem egész 7 kg liszt egy személynek havonta egy agrárországban, melynek kiviteli feleslegei vannak, ugyanakkor még az Ínséges fejkvóta is 8 kg liszt volt havonta. — Itt meg kell emlékezni arról is, hogy mióta gazdasegitség jelszavai hangzanak, azóta a Futura és egy pár nagy bank kezébe Csúszott át a buza export, a legális és rég bevált gabonakereskedelem helyett, s azóta jóformán mindig az össz nagyobb tételek, mint csirkebuzák takarmányozási célokra mennek ki az országból. — Itt hivatkozom az utolsó hetek nagy hozsonnával bekürtölt 700/800 waggonos német exportra, melynek eladása Rente mark 10.25 volt frankó Regensburg, ezen ár a hiva.alos árfolyamon P : 13.61 összegnek felel meg, s ha a Pest-Rsgensburgi fukart s egy csekély julalékot P : 0.25 összeget számolunk, ugy ezen eladási ár P : 11.36 per 100 kg-os pesti árnak felel meg, igy tehát a vidéki termelőnek ha a közvetítő kereskedalemnek bármily kis hasznot is veszünk, több mint P: 10 per 100 kg nem juthat, ugyanakkor, mikor a korpa ára P : 13. éa a takarmányliszt ára Pesten P : 17-per 100 kg. Tehát mi a német és más külföldi termelőnek a jó búzáinkat kivisszük ; P : 10 es áron, ugyanakkor mikor mi nemcsak 13 és 17 pengős árakat fizetünk a megadózott őrlésből származó takarmánvokért, hanem még Romániából hozunk be P: 12-50 ért korpát, 14-ért konkolyt és Romániából és Juguszlávlából P : 14 -1450 ért tengerit, nem tudom milyen valu'a politika ez ? És mért kell nekünk a búzát olcsón kiadni és ugyanakkor a korpát drágábban behozni ? És ez által fejlesztjük a német és osztrák svájci állattenyésztést és elősegítjük a mi saját vérünkkel azok elzárkózó politikáját. — Felmerült még az a kérdés is, hogy mi csak csirke búzát tudunk termelni ? — A fogyasztás szempontjából az az elrendelt P 12.50-es őrlési adó minden kiló lisztet arra átszámítva 17 fillérrel drágit meg. tehit egy kisiparos család, kinek 6 gyermeke van, annak havi szükséglete 100 kg liszt, vagyis ezen család évi P 204 összegű kenyéradót fizet, ehez nem kell kommentár. Nem midegy az, ha a kenyér a legfontosabb közszükségleti cikk, árban jóval a 20 filléren alul van-e, vagy pedig 30 filléren felül van kilónként! Ugyanezen P 12.50-es őrlési adó folyamánya lesz, hogy az uj kampagneban is a korpa ára nem csak hogy eléri, de lehetséges, hogy tul haladja a buza árát. Mert hiába áltatjuk magunkat azzal, hogy a búzának magos ára lesz akkor, mikor az amerikai termelés 100 kg buza önköltségi árát 75 dollárcentben mutatja ki. ha azt még teoretikusnak is vesszük s hozzáadunk vagy 20 — 30%-ot, hogy a gyakorlatot elérjük, akkor is ezen ár P 6 körüli árnak felel meg é3 igy a P 10 alatti buza ár egyáltalán nem fog utópiának bizonyulni. — Márpedig a malomnak ezesetben. ha csak P 10 es búzaárat veszünk, a buza adózva P 22.50 árba kerül s a korpa éra ennek cca 50%-a, mit bizonyít az is, hogy mér most uj őszi korpára P 9-es ajánlatok vannak, nem áll meg azon észrevétel, hogy oly alacsony búzaáraknál nem veszi senki a drága koroát, mert mivel arra vám sem Németországban, sem Ausztriában és Svájcban nincsen, sőt oda minden engedély nélkül vámmentesen bevihető, mert a magos vámok csak a búzára vonatkoznak, oda a korpa és takarmányliszt mind ki fog menni és újra mi leszünk kénytelenek vagy takarmányt importálni, vagy magos áron itthon a gazdáknak azt megfizetni, újra csak a külföld állattenyésztését a'imentáljuk a mi fogyasztóink és saját gazdáink terhére. — Az állam szempontjából nézve ezen rendeletet, látjuk, ho?v a kincstér 13 millió mázsa belföldi fogyasztásra alapítja számítását, ugy hogy ebből 6 millió a termelők részére adómentesen őrlődik fel, mig 7 millió mázsa D<»dig a fogyasztás részére P 12.50 es teherrel. — Itt ismét csalódik a kincstár, mert hogy ezen terv az ellenőrzéssel áll é3 bukik, az kétségtelen, maga a kincstár is számol ezzel, mert az adóbevételből az uj ellenőrök beállítására 4 millió pengőt számit és ezen felül 9 millió pengő adó elcsúszását veszi figyelembe, azonban itt is csalódni fog, hiszen ha ily fontos és általános fogyasztási cikket, mint a buza és a liszt aksr ellenőrizni, ujy akár minden zsákhoz egy fináncot állithat, a bekövetkezendő csalásokat ugy sem fogja tudni megakadályozni. A csalóknak, akik a mázsánkénti P 12.50-es liszlforgalmi adóból akarnak megélni, egy soha nem ismert és nem álmodott konjunktura támad, mely újra divatba hozza a batyu?ást, de tönkbe fogja tenni a tisztességes malmokat és pékeket. Hiszen már hangzanak hangok, hogy póznákon megfigyelőket kell kiállítani, kik az ellenőrök érkezését idejében jelentsék, hogy mire azok megérkeznek, minden rendbe legyen. Itt egv oly vexatura fog kezdődni, mihez képest a háborús requirálások semmik voltak s elvérzeni, hangsúlyozom csak a tisztességesek fognak. — A kincstár megpróbálja megvalósítani az ő szép délibábos álmát, de keserű lesz a felébredés és reá fog jönni arra a régi közgazdasági igazságra, hogy árakat emelni és tartani csakis a fogvasztás növelésével lehet, nem pedig annak 15%-os megterhelésével, csak az a kár, hogy mi vagyunk a kísérleti alanyok és mi isszuk meg ennek a levét? — Arra kérem a t. törvényhatósági bizottságot, hogy irjon fel a kormányhoz, hogy ejtse el. illetve vonja vissza ezen 2070-es rendeletet, mely senkinek jót nem fog hozni, csak szembe állítja a termelőt a fogyasztóval akkor, mikor már a fogyasztónak sincsen semmije sem s megtörténik az agrár Magyarországban, hogy a termelő még az önköltségi árat sem kapja meg, viszont a fogyasztó az adó miatt azt megfizetni nem tudja.