Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-14 / 101. szám

BEKESMEGYEI KCZL0NY • - - , •* - S- y\ , • ... - - - < >_?; Békéscsaba, 1932 május 14 Prima selyem panama férfiing két gallérral, minden színben 6-90 P Teschernél, Andrássy-ut 7. sz. öntözött rét, Szeberényi Zs. Lajos­féle és a pósteleki mintagyümöl­csös megtekintése. 4. Az AEGV vonatán kirándulás az ujkigyósi vonalon. 5. Együttes vacsora 21 órakor. Elszállásolás részint magán­házaknál, részint szállodákban. Vasárnap: 9 órakor gyűlés. a) Üdvözlések. b) Elnök válasza, az Alföldi Nagybizottság céljának ismertetése. c) Az öntözés kérdése. Előadó Sajó Elemér miniszteri tanácsos. d) A gyümölcstermelés. Előadó gróf Széchenyi Károly. e) A tiszavidéki buza és gabona­tárházak kérdése. Előadó Beliczey Miklós. f) A buza utja, tekintettel a gazdasági vasutak fejlesztésére és a viziszállitásra, továbbá a vasúti tarifapolitika. Előadó dr. Somogyi Miklós. g) A romániai határ felől fenye­gető árvizveszedelem és az elleni védekezés. Előadó Kienitz Vilmos h. főmérnök. h) A városokra hárított állami leiadatok elvégzésének terhei. Rövid táviratok A Prónay—Ranzenberger ügy­ben a Kúria ma délben hirdetett ítéletet és Prónayt rágalmazásért 1000 pengőre ítélte. Az ügyészség megkeresésére felfüggesztették Sauerbom Károly bácsalmási képviselő mentelmi jo­gát azon a cimen, hogy Bácsbo­kod községben dicsérte a kommu­nizmust és izgatott. A népjóléti panama egyik érdekes fejleménye (A Közlöny eredeti tudósitása.) A népjóléti fegyelmi ügyek közölt szerepel Váradi Miklós dr. mi­niszteri titkár ügye is. Váradit azért vonták felelőségre, meri volt főnökéről Angyal Kálmán miniszteritanácsosiól, akit a mi­niszterelnök a napokban itélt el közel 25.000 pengőre, súlyos ki jelentéseket tett s tulajdonképen ez indította meg az egész nép­jóléti lavinát. A fegyelmi ügyben Károlyi mi niszterelnök felmentette Váradit azzal, hogy érdemnek kell tekin­teni, hogy a visszaélésekre fel­hívta az illetékesek figyelmét. Ugyanakkor áttette az ügyet az ügyészségre, nem akarnak-e vá­dat emelni Váradi ellen rágal­mazás miatt. Az ügyészség most döntött és ez szerint nem emel" nek vádat a miniszteri titkár ellen, mert erre abszolúte semmi ok nincs. Schmidt vezet a dárdai kerületben Pécsről jelentik: A dárdai kép­viselőválasztáson a szavazatok ál­lása délelőtt féltizenegy órakor a következő: Schmidt Miklós dr. egységespárti 870, Tombor Jenő nemzeti radikálispárti 140, igy dr. Schmidt Miklós győzelme biztosra vehető. A választás befejezése a kora délutáni órákban várhaló. Időjárásjelentés Várható időjárás a követhező 24 órára : Jobbára derült idő, további mérsékelt fel­melegedéssel. A csabai magánalkalmazottak gyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az egyesületbe tömörült magán­alkalmazottak helyi csoportja teg­nap este a Nádor télikertjében a MABI budapesti kiküldötteinek részvételével Dezső Géza elnök­lése mellett látogatott gyűlést tar­tott, melynek egyetlen célja az volt, hogy a magánalkalmazottak saját érdekük, jövőjük szempont jából tömörüljenek és akik még nem tagjai a szervezetnek — lép­jenek be tagul a MABI-ba. Az igen nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszédet Dezső Géza magántisztviselő mondotta, ki vá­zolta a magánalkalmazottak mai súlyos helyzetét és rámutatott arra, hogy csak együttesen, szervezetbe tömörülve lehet kiküzdeni azokat a célokat, melyeket a magán­alkalmazottak egzisztenciája érde­kében az egyesület maga elé tűzött. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magánalkalmazottak egyet­len célja dolgozni és kenyeret keresni. — Egy olyan nemzet, mint Magyarország — mondotta — nem tűzheti ki a pesszimizmus fekete lobogóját. Ez a nemzet — folytatta — a mai időkben is hősi elszántságot tanusit és ne­künk saját érdekükben végig kell harcolnunk azt a kálváriát, mely osztályrészünkül jutott. Dezső Géza ezután felhivta kartársait, hogy lépjenek be a szervezetbe és vál­laljanak tagságot a MABI-ban. Dezső Géza után Krausz Győző alelnök mondott rövid beszédet, ki^ elmondotta, hogy a MABI-nak 25 millió pengő vagyona van és hogy az intézmény ma már oda­fejlődött, hogy tagjainak vitális érdekeit képviselni tudia. Ugyan­ilyen értelemben beszéllek Neu­mann Miksa budapesti kiküldött, a KAOSz ügyvezető elnöke és Sándor Dezső, a magántisztviselők országos szövetségének titkára. Különösen Sándor Dezsőt hall­gatták az egybegyűltek nagy érdek­lődéssel, ki rendkívül alapos, mindenre kiterjedő, nyugodt be­szédével észrevehető, mély hatást ért el. A propaganda gyülás elérte a célját, mert a csabai társadalom­ban dolgozó magánalkalmazottak, különösen a fiatalság, siámosan jelentette be belépését a szerve­zetbe, — olyanok is. akik eddig vonakodtak a MABI-ba belépni. A gyűlés az elnök éltetése mel­lett este 11 órakor ért véget. (0) A börtöntől szabadított meg az olcsó kukorica két orosházi gazdát (A Közlöny eredeti tudósitása.) Séllei András és Sándor orosházi gazdák tanyát béreltek Vásárhely­pusztá. A bérelt tanya mellett húzódott el Ilovszky Horváth Sán­dornak egy másik tanvája is, amelyen nagy kazlak álltak. A két Séllei az idegen kazlakból etette a saját, valamint a nevelésre elvállalt állatait, amiért meggyült l'ovszkyékkal a baj. Régi jó szo­kás szerint perre került a dolog. Sélleiék 15 mázsa kukoricát aján­lottak fel kárpótlásul, azonban az egyezség nem jött létre, mert llovszkyné 25 mázsát követelt. Az ügy a szegedi törvényszék elé kei ült, mely a Séllei testvéreket fejen­ként 1—1 évi börtönre ítélte. Az ítélet kiszabásánál döntő körülmény volt, hogy a kár llovszkyné szerint meghaladta a 200 pengős értékhatárt. Felebbezés folytán az ügy a tábla elé kerü't. mely a törvény­szék ítéletét jelentékenyen meg­változtatta. A tábla ugyanis nem tekintette mérvadónak llovszkyné bemondását, a 200 pengőt meg­haladó kárról, miután Ilovszkynét 25 mázsa kukoricában hajlandó lett volna kiegyezni. A kukorica óra akkor 7 pengő volt, a kár mérvét a tábla igy 175 pengőben állapította meg, ami az Ítélet ki­szabásánál döntő módon jött figye­lembe. A tábla a kiszabott egy-egy évi börtönt egy-egy havi fog­házra szállította le és az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette. A két gazdát tehát a szó szoros értelmében az olcsó kukorica men­tette meg a súlyos büntetéstől. Az uj váltójogi javaslat (A Közlöny eredeti tudósitása.) 1 Az igazságügyminisztériumban el­készült az uj váltójogi javaslat tervezete, amelyet már szétkül­dölte, amelyet már szétküldöttek az érdekelteknek. Az előadói ter­vezetet az érdekeltségek most ta­nulmányozzák. A tervezet meglehetősen nagy­terjedelmü munka. Ötvenöt gépen irt oldalakra terjed és nem keve­sebb' mint 115 szakaszból áll. Az előadói tervezet fontosabb fejeze­tei az idegen váltók kiállításáról és alakjáról, a forgatmányról, az elfogadásról, a váltókezességről, a lejáratáról, a fizetéséről, az el­fogadás és fizetés hiánya miatt indítandó visszkeresetről, a köz­benjárásról, a névbecsülő elfoga­dásáról és fizetéséről, a váltó­másodlatokról, a hamisított vál­tókról, az elévülésről, a saját vál­tóról, a váltóképességről, a vál­tónyilatkozatok kiállításának mód­járól, az óvásról; az elévülés fél­beszakításáról és nyugvásáról, a váltó elveszéséről és végül átme­neti és zárórendelkezésekről szól­nak. „Ttlsgi] a kocsi\ porzik az uí ufátia" vagy: „sáros az utcátok..." Ugy látom Bákéscsabának két speciálitása van : va?y olyan por fellegek járnak utcáin, hogy az emberek kétségbeesve hagyják el lakásukat, mert nem akarnak szemorvoshoz menni a por miatt, viszont otthon nem ülhetnek mert elvégre mindenkinek akad ügyes­bajos dol?a; vagy olyan sárten­gerek boritják az utcákat, hogy a kocsi forgalom teljesen megbénul, s a gyalogosok számára is kin a járkálás, pláne lyukas cipőben, mert ilyen rra sok van. A sárról már nem beszélünk. Lezárult a szeszélyes áprilissal. A május, ez a gyönyörű hónap azonban meghozta a port. A por az pedig nagy betegség és minden földi halandónak, legyék az mág­nás, vagy proletár, ellensége. Amig a sárnak nincs ellenszere, a pornak van. A port, a szemet, oirt, tádőt s még számos nemes szervet veszélyeztető valamit le­lehet irtani. Hogy mivel, ezt nem is kell sokáig firtatni. Öntözni kell az utcákat! Ugy tudom van is itt öntöző, vagy talán itt igy hív­ják : locsoló kocsi, csak egyelőre még téli álmaikat alusszák. Nem vesznek arról tudomást, hogy itt a hirtelen meleg, amit néha­néha egy kis szelecske kísér. A szelecske olykor neki bátorodik és mint szél mutatkozik. Ugy mint legutóbb néhányszor. A korzón ilyenkor lanyha a forgalom és emiatt az irányzat az egész vonalon csendes, hogy tőzsdei nyelven szóljak. Még azok sem jönnek ki, akik vacsorára­valót akarnak venni Csak nem fognak a kalap után futni, össze­borzolt hajjal randevúzni, porlepte ruhában a korzón kígyózni és prüszkölve az ideálhoz beállítani. Ilyent mégsem. Micsoda kaién örömet vált ki, amikor egy-egy kalap után futnak, vagy a kávéház terraszán a fe­kete mellől a szél elviszi a ka­nalat — a porba, az átkozott porba. De száz szónak is egy a vége : az illetékeseknek rá kell jönni, hogy öntözni kell, mert azt nem várhatjuk, hogy mindennap meg­nyíljanak az ég csatornái és eső permetezze az utcák járdáit. Ugy­Iátszik tetszik, hogy a port nyelt emberek korcsmákba járnak és italokkal öblitgetik poros torku­kat. .. A cigány meg rendület" lenül húzza „Megy a kocsi por­zik az ut utána !" (ggy L) Károkat okozott a jégeső Erdélyben Bukarestből jelentik: A felhő­szakadásszerű esőzés főleg Erdély­ben okozott nagy károkat. A Szamos vize újból kiáradt és elöntötte Nagyilohda községet. Besszarábiában nagy jégesők vol­tak, Urzicse községben a jégeső 80 juhot és a pásztort agyonverte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom