Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-05-12 / 99. szám
Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 12 Csütörtök 59-ik évfolyam, 99-ik szám KÉSHEGYEI KBZLÖHT POLITIKAI NAPILAP Eiöfizesési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő e^y hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatl Hirdetés díjszabás szerint „•vimiy A nagy világkatasztrófák rémeivel viaskodó nemzetek már megelégelték, hogy bölcs cselekedetek, megfogható tények helyett — bulletinekkel etessék őket. Aki elfáradt a nagy munkában, álljon félre. Szánalmunk fogja kisérni. De félre kell állnia abban a tudatban, hogy a föld hátán senki sem pótolhatatlan. Adja át helyét a tragikus felelősség teljes tudatától áthatott, bátor és emberséges cselekvésre kész férfiaknak, akik meg fogják menteni az euiópai civilizációt a végpusztulástól, amely felé rohan. Olyan emberek kellenek most a gátra, akik éjjel és nappal dolgozni tudnak ép idegekkel, mialatt a népek, amelyeknek sorsát intézi'<, éjjel és nappal egyre jobban megszakadó idegekkel szenvedik annak az európai helyzetnek az átkát, amelybe a nemzetközi diplomácia bölcsessége taszította őket. Fáradtnak lenni a m3i viszonyok között és pihenni, ilyen irtóztató felelősség sulyávai a vállakon, frivolság és bün az emberiséggel szemben. Arról volt szó, vagy arról kellett volna szónak lenni Genfben, hogy az állig felfegyverzett államok vegre abbahagyják a fenyegető állást, megszabadítják a gazdasági életet nemcsak a világháborús veszedelem lidércnyomásától, de attól az atmoszférától is, amely katasztrófákra vár és igy egészséges gazdasági alkotásokra nem képes. Mi magyarok már le vagyunk szerelve alaposan, nekünk ezen a téren nincsen bününk, nincsen mulasztásunk és nem akad tennivalónk. De körülöttünk állig fegyverben áll a világ. Nemcsak a háboiu lelke, de a háború tényei is vesznek körül bennünket. Amig az emberi bölcsesség és a világ sorsát intéző emberség fölül nem kerekedik és meg nem szünteti az égbekiáltó igazságtalanságokat, a civilizáció szelleméhez méltatlan egyenlőtlenségeket a nemzetek jogai és a népek létfeltételei között, addig nincsen becsületes munka, nincsen élet, addig nem lesz „ünnep a világon". A müveit népek és a humanista gondolat szolidaritása mentheti csak meg a civilizációt a végpuszlulástól. A shakespearei nagy kérdés izgatja a világot, remegteti a lelkeket: lenni, vagy nem lenni . . . E tragikus kérdés borotvaélén jár az egyén és a népek egzisztenciáján. Nem vagyunk tehát kíváncsiak a diplomaták neuraszténiájára, nem kérünk többé orvosi jelentéseket — csak emberi tetteket! Aggasztó hirek a belgrádi és zágrábi forrongásról Londonból jelenti az MTI-nek: Belgrádban és Zágrábban aggasztó méreteket öltött a forrongás. Marburgban 14 tisztet letartóztattak az uralkodóház elleni összeesküvés miatt. A letartóztatott tiszteket, akik közül kettő öngyilkos leit, Belgrádba vitték. A zavargások napi renden vannak. A királyság stabi litása nagyon bizonytalan. Horvátország és Bosznia egyes vidékein a parasztság nyugtalan kodik. Mindezek a jelentések csau magánjellegüek. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWNAWW értesülése szerint Marburgban különböző ezredek 14 tisztjét tartózta tak le. akik közül kettő öngyilkosságot követett el. Tiszti összeesküvésről beszélnek, amelynek célja az uralkodóház eltávolítása és a köztársaság kikiáltása a ju| goszláv állam újjászervezése a i délszláv nemzeti államszövetség Bécsből jelentik : A Reichspost alapján. A koronaőrség egyik századosa szolgálati fegyverével agyonlőtte magát Budapestről telefonálják lapunknak : Ruttkay Gábor koronaőr, százados, szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Rutkayt a főváros előkelő köreiben általánosan ismerték és kedvelték és igy öngyilkossága mindenfele megdöbbenést keltett. nagy Román diákok magyar diákok között (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rövid hirt is közölhetnénk, amely igy szólna : a bukaresti kereskedelmi akadémia növendékei Jonescu professzor vezetésével tanulmányi utjuk közben négy napot töltöttek Budapesten, ahol a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Makkay Miklós dr. és több erdélyi származású magyar d ák vezetése mellett megtekintették a magyar székesfővárost. De hogy néhíny pillanatnál tovább időzünk ennél a látszóla-í kis eseménynél, annak az az oke, hogy minden olyan megmozdulást, amely az egymásra uta't népeket egymáshoz közelebb hozza, komolyan veszünk. Nem hisszük ugyan azt, hogy néhányszáz diák és diákleány látogatása román—magyar közeledés úttörője lenne, de amikor arra gondolunk, hogy 1929-ben a román diákság nem képviseltette magát a budapesti nemzetközi diákkongresszuson az „irredenta propagandától való félelem miatt", akkor ebben a tanulmányúiban mégis csak az idők változásának a jelét kell látnunk. Az utazás aktualitása nemcsak ebben a megállapításban rejlik, hanem abban is, hogy közvetlen indító oka a legégetőbb probléma közelebbi megismeréséből fakadt. A bukaresti kereskedelmi akadémia diákjai elindultak a Dunamedence három legfőbb centrumának tanulmányozására. Ez o három állomás, három történelmi név, de amelyekkel Középeurópa jövő történelmében is fogunk még találkozni: Budapest, Pozsony és Bécs. Budapesti tartózkodásuk alatt egy pillanatig sem tévesztették sz«»m elől azt a célt, ho&y rápillantsanak a Duna gazdasági jelentőségének ütőereire. Mert mi érdekelte őket és mit látogattak meg? A csepeli vámmentes nem zetközi kikötőt, külön a nagy petró'eum-kikölőt, amelyeken át nyugat kereskedelme érintkezik a balkánival, igy a román Duna gazdasági empóriumaival is, majd azután a gabonatőzsde helységeit, a mezőgazdasági és közlekedési muzeumot, a közgazdasági egyetemet, gyárakat. Hasonlóan si tikszérűén állították össze pozsonyi és bécsi tartózkodásukra is a programot. A tanulmányutat a Duna természeü szépségeibe való belemélyedégsel fogják méltóin befejezni. Bécsből Tutnu - Severinig hajón fog visszatérni szükebbkörü hazájába a kis csopoii. Egy véletlen házasság Budapestről jelentik: Szemiő Gyula volt főispán fia, ifjabb szemző Gyula Rió de Janeiróban egy mulató helyen, mint szállodai portás kereste kenyerét. Néhány hónappal ezelőtt egy dúsgazdag özvegy kávéültetvényes nő járt a mu'atóban, A portás annyira megnyerte a tetszését, hogy titkárénak síerződtette. Most arról értesülünk, hogy a mi liomos özvegy és a fiatai jómodoru titkár házasságot kölöttek. Revízió alá veszik a trafikengedélyeket (A Közlöny eredeti tudósítása ) A közvélemény mér régóta sö geii, hogy a korrány vegye revízió .-ihaírefilergedelyeket, rre'í i^ensok k<*dv zményezett van mp ai i m ;S o'cVróI is nagyobb jövt de'emmel b"\ Budapestről Írják, hogy a költségvetési vita során Kcródi Katona János határozati javö^lötot feg beterjeszteni) ame'y a S;af.kcngedélyek revhiójára vo na kőik. A ha!é'o< ati javaslat tint kéri a Há jat, utpsi'ei a pénzrr.it isz'eil, hogy ez össze9 dohány na y- ca k^á^udák engedélyének re ircját rendelje el. A rewió során * z er.ge?délyeket a mag. Sc.bb nyugdíjasoktól és a n' a-.yo t'b mpg?n 3i,yonn»l renJ^lkezőktől voí.ja bo és ju^-n először láMíélkv 'i dipiomésokneV, . ^rr 1 szer p.dig a más m:gé!l e 3t nélkü'öiő cf3ládos e j/ í52ienciákn«k. Ez intézkedések vég!eh oj(é«'< í ról trgyen a Háznek a miriiszt r e-t év végé ;g jelentést. A ha' <v javaslatban kéri, hogy a k-pv>*t> lehúz mondja ki, hogy a hdhkok bérbeadását az engedélyek elvoH'ínek terhe mellett rendeletileg ti'isa el a pénzügyminiszter.
