Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-07 / 95. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 7 Szombat 59-ik évfolyam, 95-ik szám BÉKÉSIEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP £.iat>zei*»i dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, efy hónapra 2 pengd. — Példányonkifil 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő : Oroszlány Gábor Telefonszám : 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint a a aa aa Szoozon Számonkérő, n ultat hánytorgató szóözön lavinája zudult az országra. Sajnos, ennek a szóözönnek a magy. r sors javulására kevés hálása és nagyon kevés termékeny magva van. Az elmúlt tiz esztendő gazdálkodásának mulasztásairól, hibáiról és tévedéseiről kellő súlyú és érvényű ítéletet a nyomorúság mai hónapjaiban ugy sem hozhatunk. Ez az itélet sokkal inkább a történelemre, mint a politikára tartozik. A botrányok halmozásában rekordot produkáló vihar tehát meddő, mert hiányzanak tisztító villámai és hiányzik belőle a jobb jövő termékenyítő hálása. Pedig az ország népe élni akar és az ország mai gazdasági politikája is tele van kinövébsel és visszaéléssel. Itt botorkálu ik a kartelek dzsungeljeben s ma már ott tarlunk, hogy világszégyenére borral itatja a magyar nép^yermekeit, mert nem tud olcsó tejhez jutni. A tejesbögrét a kartell vette birtokaoa, mert 8 millió pengővel többet akar keresni az általános nyomorúság gyomrán, mint a 20 filléres tej idején. Negyvenezer liter olcsó tej jutott naponta vidékről Pestre a családok asztalára, kistermelői áron. Most ezt a negyvenezer liter tejet egyetlen hörpintésre lenyeli a tejmonopolium és 32 filléres rekordárakat diktál könyörtelenül egészségügyi jelszavak ürügye alatt. Mi nagyon jól látjuk, hogy az ország kilencmilliónyi népe nem palackozott és monopolizált karteltejen nőtt fel, mégis egészséges és munkabíró. De nemcsak a tejjel, hanem a kenyerünkkel is megint játszani kezd a gazdasági politika balkeze, amikor a lisztadóválság 50%-os lisztdrágulással fenyeget. Az ország törvényhozóinak lelkiismerete ezek körül a kérdések körül háborogjon s hagyjuk már azt a múlton valókerődzést a jövendő történetíróinak. A hosszú nyomorúságban vegetáló nép élni akar és mindenekelőtt olcsó tejet és kenyeret követel és hogy ezt a jnagyar törvényhozás a magyar fö!d minden bőséges áldása sitani, az a legnagyobb botrány, jöjjön inkább a munka és kemellett sem tudta idáig bizto- I Hagyjuk tehát a szóözönt és I nyérözön. Békéscsabán tartja első gyűlését az Alföldi Nagybizottság (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mér több izben említettük lapunkban, hogy a nem régen megalakult Alföldi Nagybizottság, melynek elnöke Kkbelsberg Kunó gróf és amelynek tegjai az alföldi vérmegyék föiípánjai, alispánjai, országgyűlési képviselői, a megyei és törvényhatósági városok polgármesterei — első nagygyűlését Jánossy Gyula polgármester meghívására Békéscsabán fogja megtartani. A nagybizottség első gyűlése junius 4- és 5-én lesz, melyre mintegy negyven különböző előképviselők és a vármegyének kelő állású közfunkcionárius fog Békéscsabára érkezni. Az eddigi megállapodás szerint a közgyűlésen résztvevő vendégeink junius 4-én délben fognak Békéscsabára érkezni és a program szerint még aznap megtekintik Békéscsaba város nevezetesebb ipari és gyárvállalatait. A nagygyűlés junius 5-én, vasárnap délelőtt lesz a városháza közgyűlési termében, melyen meg fog jelenni a vármegye főispánja, alispánja, Gyula város polgármestere és a városi tanács, az összes megyebeli országgyűlési minden számottevő tényezője. A nagygyűlés tárgysorozatán r mint értesülünk, a következő fontos közgazdasági ügyek fognak szerepelni Az Alföld öntözésének kérdése. A gabonatárházak építése. A gazdasági vasutak ügye. Gabonaértékesítés. Gyümölcstermelés és egyéb agrikulturális törekvések komplexuma, A nagygyűlésen megfog jelenni Klebelsberg gróf volt kultuszminiszter, az Alföldi nagybizottség elnöke. Békéscsaba város az előkelő vendégek fogadására nagy előkészületet tesz. Lángokban áll a Sopronyi-tanyán azev.iskola Ma délelőtt tiz óra utén értesítették a békéscsabai tűzoltóságot, hogy a Sopronyi-tanyán kigyulladt ez evengelikus istola. A tűzoltóság nyomban kivonult Lehoczky László parancsnok vezetésével, hogy a gyorsan terjedő lüz tova terjedését megakadályozzák. Az iskolában a tűz kitörésekor tanítás volt. Lapzártáig nem érkezett vissza a tűzoltóság, igy részleteket csak holnap közölhetünk. Veszedelmes rablóbandát tett ártalmatlanná a békéscsabai államrendőrség (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békéscsabai rendőrség hosszas nyomozás után ártalmatlanná tett egy rablóbandát, amely hónapokig garázdálkodott Csabán és a megye több községében. A bandának a feje Szabó Mihály ujkigyósi napszámos volt. Segítőtársai Szabó János és Aradszki János békéscsabai lakosok voltak, akik mellett még öt egyén működött. A nyolc ember formális szövetkezetet alakított a mult év őszén és megállapodtak abban is, hogy ha valamelyiket elfogják és az bevallja a gonosztettüket, akkor, ha az elfogott egyén kiszabadul a fogházból, végez vele. A banda szeptemberben kezdte meg garázdálkodásét. Egyik esős éjszaka a Tábor utcába látogattak el, ahol a Molnár féle vendéglőbe akartak behatolni. A betörők bemásztak az elég magas kerítésen az udvarra, de zajt hallottak az utcáról és hanyatt-homlok elmenekültek' A betörők nem mentek haza a Tábor-utcából, hanem a Leventeutcába mentek, ahol az özv. Csákiné féle tejüzletbe próbáltak bejutni. Álkulccsal dolgoztak, de a komplikált zárral nem boldogultak és igy eredmény nélkül voltak kénytelenek távozni Rablások A banda alvezére : Szabó János a tél elején összeveszett cinkostársaival és egyedül indult el veszedelmes körútjára. Heteken át figyelte Hrabovszky Jánosné békéscsabai hentesüzletét, me't arra volt kíváncsi, mennyi a bevétel és Hrabovszkyné haza viszi-e a pénzt, amit naponta árul az üzletében. Napokig tartó megfigyelő munka után az egyik este megleste Hrabovszkynét, amint retiküllel a kezében hazafelé indult. Hrabovszkynéval tartott leánya is. Szabó János a Petőfi-vendéglő előtt érte utói az asszonyt és leányát. A vakmerő ember Hrabovszkyné elé lépett és igy kiáltott fel: „Pénzt vagy életet" I Ezzel egyidejűleg magasra emelte öklét, amelyben boxer villogott. A hentesné nem veszítette el lélekjelenlétét és eltaszította magától a gonosztevőt, aki percekig eredménytelenül rángatta a nagyobb összeget tartalmazó retikült, Közben Hrabovszkyné leánya több ütést mért a támadóra, mire az rárontott a lányra és fojtogatni kezdte. Szabó nem boldogult az erélyesen fellépő anyával és leányéval, akik hangosan segítségért kiáltoztak. Többen elősiettek, mire a rablómerénylő Erzsébethely felé elmenekült. Hrabovszkyné és leánya a megtépázott reliküllel nagynehezen hazavánszorogtak és másnap jelentették az esetet a kapitányságon. Ujabb rablási kísérlet Szabó János egyideig Erzsébethelyen bujkált a Hrabovszkyné ellen elkövetett merénylet után, de később ujabb rablást kísérelt meg. Ugyancsak több napi megfigyelés után a Hubertusz mellett megtámadta özv. Berekmériné trafiktulajdonost, akinek a Jókai-utca sarkán van árusitóbódéja. Először megszólította a későn hazatérő asszonyt, s amikor Berekmériné ijedten hátrált, rátámadott és heves dulakodás után kitépte kezéből a retikült, amelyben 42 pengő készpénz és különböző tárgyak voltak. A rablás után Szabó elmenekült és napokig jól élt a lopott pénzből. Hullarablás Ókigyóson Ez év április elejéig nem hallatott magáról a banda. Ekkor azonban újból összebeszéltek és megkezdték bűnöző körutjukat, Útjuk ezúttal Okigyósra vezetett, ahová feszitővasakkal és két csomag be-