Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-05-01 / 91. szám
4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 május 1 Alkonyatkor a temetőben Leszállt az alkonyat, piros az ég alja, Bozótok, bokiok közt ballagok bús csendben Temetőben járok a némaság vallja, Megyek. Bánatomat újra-újra kezdem S néha madár dal vígasztal meg engem. Néma magányomban céltalanul járok Bánattal szivemben a sírokat elhagyám £s mintha hallanám... fiam 1 reád várok... . Roskadva megálltam, eszembe jutott anyám, Ki oly hűn nevelt fel s szeretett igazán. Mintha egy erős kar vinné szivem, lelkem Régi sírok között megyek céltalanul ,S a céltalan helyre szótlan megérkeztem, Ahol egy sírhalom a földszinéig lapúl, Ahol a koporsót ryomja be ólomként a súly. Végig néztem rajta: ez az anyám sírja. Melyet jobbról-balról öveznek drága sírok. Könny szökött a szemembe s ráborultam [sírva, Szivemet gyötörték fájdalmak és kínok, Anyám! Édesanyám!..: Óh,korhadó sírok. Beraczka András. Gazdaérdekek Reflexiók Kun Béla képviselőházi felszólalásához az állathizlalással kapcsolatban Vettük a kövelkező sorokat: A napilapok csak röviden közölték Kun Béla képviselő beszédének tartalmát, pedig az abban felvetett probléma mindnyájunk érdeklődésére tarthat számot és leglényegesebb pontját képezi az Ausztria állal julius l-re felmondott keíeskedelmi szerződésnek. Hizómarhánk külföldi exportja tudvalevőleg nagy részben a közeli Bécs felé irányul, egyrészt a legkevesebb szállítási költséget elérhető külföldi piac, másrészt, mert gourmand bécsieknél legprímább hizómarhánk erősen keresett áru. Nem csodálható tehát, hogy akkor, amikor az eddig hetenként 700 drb. marha számot először 400-ra, 177-re, sőt legutoljára heti 110 darabra szorították le, ezzel súlyos csapást mértek a speciálisan Bécsre kalkulált hizlaló-gazdák tömegére. A Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet Vass igazgatója tudná csak megmondani, hogy milyen harcok folynak 1 vagon, 8 drb. marha, sőt ennek tört részére történő kiviteli engedély megszerzése. Hogy Kun Béla képviselő ur azt a kijelentését, hogy kávéházakban folyik a nyüt üzérkedés, a kiviteli engedélyekkel kellően értékére ludjuk leszállítani, szükséges tudnunk azt, hogy a jelenleg 110 marhányi kontingens engedélyeink kiosztása egyik héten Budapesten, másik héten Bécsben történik. A Budapesti elosztást a lehető legigazságosabb módon a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet intézi, taz érdekképviseletek az „OMGE" és a Mezőgazdasági Kamara delegáltjainak bevonásával. Hogy gyanúnak árnyéka se férhessen a műveletnek, a két testület hetenként változó 10-10 tagjából sürgönnyel küld be minden osztáshoz egyet-egyet. A hiba a bécsi osztásnál van, melyben nekünk semmi befolyásunk nincsen, amint azt Purgly Emil miniszter ur válaszában meg is emiitette. Bécsi kontingenst az ottani legnagyobb bizományosoknak osztják szét és ők természetszerűleg annak a magyar gazdának az állatait exportálják pesti megbízottjuk folytán, aki agyonhizlalt állatainak elhullásától félve, azonnali értékesítés lehetőségénél legnagyobb áldozatott hajlandó hozni. Hogy a földmivelésügyi miniszter ur, hogy — 50 mázsa eozinos búzát szállitolt ki a Futura az akkori földmivelésügyi minisztérium háta mögött, ott olcsón eladta, hogy a magyar állattenyésztők nyakára hizlalhassák Ausztriába a marhát. — Előrebocsájtva, hogy az emiitett 50 mázsa nem annyi, ezt csak a lapok írták el, hanem 50 vagon. Kun Béla kisgazda képviselő tudhatja, hogy 50 vagon eozinált buza az állatoknak csak kiegészítő része erőtakarmányul adva is csak cca 700 drb. hizó marhára elegendő, szóval annyira, amennyit még nem is olyan régen egy heti bécsi kontingensünk tett ki. Ebből ugyan nem nagyon hizlalhatnak Ausztriában a mi nyakunkra. Sokkal inkább fenyegeti állatexportunkat Ausztria részéről az a tény, hogy az osztrák kormány hizlalási kölcsönnel sietett a burgenlandi gazdák segítségére ugy, hogy ott értesülésünk szerint cca 12—15.000 marha áll rövidesen fogyasztásra készen. Valószínű, hogy a kereskedelmi szerződés felmondásának oka is nem kis részben ebben a cikkben keresendő. Hogy ez milyen csapás lenne hizlaló gazdáinkra, ezt minden laikus is könnyen elképzelheti, ha a bécsi és a többi ma?yar exportpiac: Svájc, Olaszország, Németország és Franciaország szállítási költségeinek külömbségére gondol. Weisz László oki. gazda egészen be kelleti szüntetni a fatermelést, ami kenyértelenné tette a munkások ezreit. Egyelőre azonban még nincs hir arról, hogy mikor folytatják a kereskedelmi tárgyalást. Csabai urileányok nyaraltatása (A Közlöny eredeti tudósitása.) A közeledő nyári hónapok súlyos gond elé állítják azokat a szülőket, akik gyermeküket nyaranta külföldre vitték, mert a beállott gazdasági helyzetben a valutaszerzés nehézségei miatt erről a tervükről az idén le kell mondaniok. Ez a körülmény azonban előreláthatóan azzal a hasznos következménnyel fog járni, hogy a magyar közönség meg fogja ismerni hazánk természeti szépségeit. Nem egy külföldet megjárt embernek véleménye, hogy sehol sem lehet olyan jól nyaralni, mint éppen Budapesten, ahol a nyári örömökben mindenki kiveheti részét, egyultal megismerheti nemcsak a környék festői szépségeit, hanem kultúrintézményeit, csodálatos műemlékeit s a szinben föl sem sorolható sok látnivalót. Éppen ezért bizonyára nagy érdeklődési fog kelteni a Kenessey Josefine-internótu3nak áz az elhatározása, hogy az idén szünidei nyaraltatást rendez julius és augusztus hónapokban vidéki urilányok részére. Egy rendkívül kellemesen és hasznosan eltöltött nyár emlékét viszi majd magával az a harminc leánynövendék, akik idejében jelentkeznek az intézetnél a fővárosi nyaralásra. A jelentkezés előreláthatóan igen nagyszámú lesz, ami az előkelő intézet hírnevén kivül az ellátási költségek minimális voltában leli magyarázatát. A nyaraitatás dija ugyanis mindössze két hétre 70 pengő. Ebben az összegben bsntfoglaltatik a lakás, a kitünő ellátás, nyelvtanulás, zongoragyakorlat, felügyelet és kiséret is. Jelentkezni május végéig lehet. Részletes prospektust szívesen küld az igazgatóság: Budapest. Egyetem-tér 5. Békéscsabán lerakatot óhajt felállítani Garanciával rendelkező és a környéken is bevezetett ügynökök vagy nagykereskedők ajánlatukat •Elsőrendű erő 1349 c jeligére Haasenstein és Vogler rt. hirdetőirodába Budapest, V., Dorottya-u. 11. küldjék Eredeti yytArr huzószár csak „ZIPP" védjeggyel valódi Többféle kivitelben: Ridikülre, blúzra, cipőre, táskára stb. Egyedárusitó Szántó Viktor Budapest, V. Szabadságtér 15. Telefon 114 —26 Keresek használatra, vagy megvételre ÍÉMtÚt Cím a kiadóhivatalban. Olcsó árajánlat férfiszövetekben ^r-" 3 méte P 28*50 pengő Teljes öltöny, 3 méter seviot kivilel Teljes öltöny, 3 méter angol divatminták Fenti árak az összes hozzávaló bélésekkel együttesen értendők KULPIN ÁRUHÁZ Békéscsaba Romániával megszakadt a kereskedelmi forgalom (A Közlöny eredeti tudósitása.) A kötött devizgazdálkodás egyik következménye, hogy az utóbbi időben Magyarország és Románia között úgyszólván teljesen megakadt a keres-, kedelmi forgalom. Magyarország egész behozatala a mult esztendőben 550 millió pengőre csökkent az előző évi több mint 823 millió pengőről. Viszont Magyarország exportja Románia felé mindösSze 20 millió pengő értékű volt, 9 millió péngővel kevesebb, mint az előző esztendőben. A kompenzációs pénztár hatáskörébe tarlozik annak megállapítása, hogy a magyar hitelezőnek hogyan és mikor utalja ét követelését. Ennek a rendelkezésnek az lett a következménye, hogy a magyar hitelezők nem jutottak pénzükhöz és ezért a további áruszállítást beszüntették. A magyar importőrök, akik a romániai árubehozatalt bonyolították le, a devizakorlátozások következtében természetesen szintén nem tudnak kötelezettségeiknek megfelelni és igy Romániából is megszűnt az árubehozatal. Ilyen módon a román—magyar kereskedelmi forgalomban teljes stagnálás állott be. A cseh kereskedőik sürgetik a magyar megegyezést (A Közlöny eredeti tudósitása.) Közel másfélév óta tart Magyarország és Csehország között a szerződésnélküli állapot, miután a hónapok óta tartó kereskedelmi tárgyaláson eddig nem sikerült az ellentéteket kiküszöbölni. Ismeretes, hogy amikor Prágában tárgyalt utoljára a két delegáció, a készülő kereskedelmi szerződés tarifális részében megegyezés jött létre, a devizakliring és az állategészségügyi egyezmény kérdésében azonban nehézségek merültek fel. A szerződésnélküli állapot következménye, hogy a Csehországból importált fa mennyisége egytizedrészére csökkent és alig volt több egymillió métermázsánál. A cseh megszállás alatt levő Felvidék erdőipara került katasztrofális helyzetbe, miután elvesztette legfontosabb fogyasztópiacát. A felvidéki iakereskedők és fatermelők most újra elkeseredett hangú felterjesztést intéztek a prágai kormányhoz és ebben részletes képet adtak a felvidéki faipar szomorú helyzetéről. A memorandumban kétségbeesetten kérik, hogy kössék már meg a lehető legsürgősebben Magyarországgal a kereskedelmi szerződést, mert már úgyis tönkrement a Felvidék egész erdőipara. Az erdőségekben olyan nagy tömegben gyűlt össze a kidöntött, de eladhatatlan fa, hogy már