Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-01 / 91. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 május 1 Alkonyatkor a temetőben Leszállt az alkonyat, piros az ég alja, Bozótok, bokiok közt ballagok bús csendben Temetőben járok a némaság vallja, Megyek. Bánatomat újra-újra kezdem S néha madár dal vígasztal meg engem. Néma magányomban céltalanul járok Bánattal szivemben a sírokat elhagyám £s mintha hallanám... fiam 1 reád várok... . Roskadva megálltam, eszembe jutott anyám, Ki oly hűn nevelt fel s szeretett igazán. Mintha egy erős kar vinné szivem, lelkem Régi sírok között megyek céltalanul ,S a céltalan helyre szótlan megérkeztem, Ahol egy sírhalom a földszinéig lapúl, Ahol a koporsót ryomja be ólomként a súly. Végig néztem rajta: ez az anyám sírja. Melyet jobbról-balról öveznek drága sírok. Könny szökött a szemembe s ráborultam [sírva, Szivemet gyötörték fájdalmak és kínok, Anyám! Édesanyám!..: Óh,korhadó sírok. Beraczka András. Gazdaérdekek Reflexiók Kun Béla képviselő­házi felszólalásához az állat­hizlalással kapcsolatban Vettük a kövelkező sorokat: A napilapok csak röviden közölték Kun Béla képviselő beszédének tartalmát, pedig az abban felve­tett probléma mindnyájunk érdek­lődésére tarthat számot és leglé­nyegesebb pontját képezi az Auszt­ria állal julius l-re felmondott ke­íeskedelmi szerződésnek. Hizómarhánk külföldi exportja tudvalevőleg nagy részben a közeli Bécs felé irányul, egyrészt a leg­kevesebb szállítási költséget elér­hető külföldi piac, másrészt, mert gourmand bécsieknél legprímább hizómarhánk erősen keresett áru. Nem csodálható tehát, hogy akkor, amikor az eddig hetenként 700 drb. marha számot először 400-ra, 177-re, sőt legutoljára heti 110 da­rabra szorították le, ezzel súlyos csapást mértek a speciálisan Bécs­re kalkulált hizlaló-gazdák töme­gére. A Magyar Mezőgazdasági Kivi­teli Intézet Vass igazgatója tudná csak megmondani, hogy milyen harcok folynak 1 vagon, 8 drb. marha, sőt ennek tört részére tör­ténő kiviteli engedély megszerzése. Hogy Kun Béla képviselő ur azt a kijelentését, hogy kávéhá­zakban folyik a nyüt üzérkedés, a kiviteli engedélyekkel kellően értékére ludjuk leszállítani, szük­séges tudnunk azt, hogy a jelen­leg 110 marhányi kontingens en­gedélyeink kiosztása egyik héten Budapesten, másik héten Bécsben történik. A Budapesti elosztást a lehető legigazságosabb módon a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet in­tézi, taz érdekképviseletek az „OMGE" és a Mezőgazdasági Ka­mara delegáltjainak bevonásával. Hogy gyanúnak árnyéka se fér­hessen a műveletnek, a két tes­tület hetenként változó 10-10 tag­jából sürgönnyel küld be minden osztáshoz egyet-egyet. A hiba a bécsi osztásnál van, melyben nekünk semmi befolyá­sunk nincsen, amint azt Purgly Emil miniszter ur válaszában meg is emiitette. Bécsi kontingenst az ottani legnagyobb bizományosok­nak osztják szét és ők természet­szerűleg annak a magyar gazdá­nak az állatait exportálják pesti megbízottjuk folytán, aki agyon­hizlalt állatainak elhullásától félve, azonnali értékesítés lehetőségénél legnagyobb áldozatott hajlandó hozni. Hogy a földmivelésügyi minisz­ter ur, hogy — 50 mázsa eozinos búzát szállitolt ki a Futura az ak­kori földmivelésügyi minisztérium háta mögött, ott olcsón eladta, hogy a magyar állattenyésztők nyakára hizlalhassák Ausztriába a marhát. — Előrebocsájtva, hogy az emiitett 50 mázsa nem annyi, ezt csak a lapok írták el, hanem 50 vagon. Kun Béla kisgazda kép­viselő tudhatja, hogy 50 vagon eozinált buza az állatoknak csak kiegészítő része erőtakarmányul adva is csak cca 700 drb. hizó marhára elegendő, szóval annyira, amennyit még nem is olyan régen egy heti bécsi kontingensünk tett ki. Ebből ugyan nem nagyon hiz­lalhatnak Ausztriában a mi nya­kunkra. Sokkal inkább fenyegeti állat­exportunkat Ausztria részéről az a tény, hogy az osztrák kormány hizlalási kölcsönnel sietett a bur­genlandi gazdák segítségére ugy, hogy ott értesülésünk szerint cca 12—15.000 marha áll rövidesen fogyasztásra készen. Valószínű, hogy a kereskedelmi szerződés felmondásának oka is nem kis részben ebben a cikkben kere­sendő. Hogy ez milyen csapás lenne hizlaló gazdáinkra, ezt minden laikus is könnyen elképzelheti, ha a bécsi és a többi ma?yar export­piac: Svájc, Olaszország, Német­ország és Franciaország szállítási költségeinek külömbségére gondol. Weisz László oki. gazda egészen be kelleti szüntetni a fatermelést, ami kenyértelenné tette a munkások ezreit. Egyelőre azon­ban még nincs hir arról, hogy mikor folytatják a kereskedelmi tárgyalást. Csabai urileányok nyaraltatása (A Közlöny eredeti tudósitása.) A közeledő nyári hónapok súlyos gond elé állítják azokat a szülő­ket, akik gyermeküket nyaranta külföldre vitték, mert a beállott gazdasági helyzetben a valuta­szerzés nehézségei miatt erről a tervükről az idén le kell mon­daniok. Ez a körülmény azonban előreláthatóan azzal a hasznos következménnyel fog járni, hogy a magyar közönség meg fogja ismerni hazánk természeti szép­ségeit. Nem egy külföldet megjárt em­bernek véleménye, hogy sehol sem lehet olyan jól nyaralni, mint éppen Budapesten, ahol a nyári örömökben mindenki kiveheti ré­szét, egyultal megismerheti nem­csak a környék festői szépségeit, hanem kultúrintézményeit, csodá­latos műemlékeit s a szinben föl sem sorolható sok látnivalót. Éppen ezért bizonyára nagy érdeklődési fog kelteni a Kenes­sey Josefine-internótu3nak áz az elhatározása, hogy az idén szüni­dei nyaraltatást rendez julius és augusztus hónapokban vidéki uri­lányok részére. Egy rendkívül kellemesen és hasznosan eltöltött nyár emlékét viszi majd magával az a harminc leánynövendék, akik idejében jelentkeznek az intézet­nél a fővárosi nyaralásra. A jelentkezés előreláthatóan igen nagyszámú lesz, ami az elő­kelő intézet hírnevén kivül az ellátási költségek minimális voltá­ban leli magyarázatát. A nyarai­tatás dija ugyanis mindössze két hétre 70 pengő. Ebben az összeg­ben bsntfoglaltatik a lakás, a ki­tünő ellátás, nyelvtanulás, zongora­gyakorlat, felügyelet és kiséret is. Jelentkezni május végéig lehet. Részletes prospektust szívesen küld az igazgatóság: Budapest. Egyetem-tér 5. Békéscsabán lerakatot óhajt felállítani Garanciával rendelkező és a környé­ken is bevezetett ügynökök vagy nagykereskedők ajánlatukat •Első­rendű erő 1349 c jeligére Haasen­stein és Vogler rt. hirdetőirodába Budapest, V., Dorottya-u. 11. küldjék Eredeti yytArr huzószár csak „ZIPP" védjeggyel valódi Többféle kivitelben: Ridikülre, blúzra, cipőre, táskára stb. Egyedárusitó Szántó Viktor Budapest, V. Szabadságtér 15. Telefon 114 —26 Keresek használatra, vagy megvételre ÍÉMtÚt Cím a kiadóhivatalban. Olcsó árajánlat férfiszövetekben ^r-" 3 méte P 28*50 pengő Teljes öltöny, 3 méter seviot kivilel Teljes öltöny, 3 méter angol divatminták Fenti árak az összes hozzávaló bélésekkel együttesen értendők KULPIN ÁRUHÁZ Békéscsaba Romániával megszakadt a kereskedelmi forgalom (A Közlöny eredeti tudósitása.) A kötött devizgazdálkodás egyik következménye, hogy az utóbbi időben Magyarország és Romá­nia között úgyszólván tel­jesen megakadt a keres-, kedelmi forgalom. Magyarország egész behozatala a mult esztendőben 550 millió pengőre csökkent az előző évi több mint 823 millió pengőről. Viszont Magyarország exportja Románia felé mindösSze 20 millió pengő értékű volt, 9 millió péngő­vel kevesebb, mint az előző esz­tendőben. A kompenzációs pénztár hatás­körébe tarlozik annak megállapí­tása, hogy a magyar hitelezőnek hogyan és mikor utalja ét köve­telését. Ennek a rendelkezésnek az lett a következménye, hogy a magyar hitelezők nem jutottak pénzükhöz és ezért a további áru­szállítást beszüntették. A magyar importőrök, akik a romániai áru­behozatalt bonyolították le, a devizakorlátozások következtében természetesen szintén nem tud­nak kötelezettségeiknek megfelelni és igy Romániából is megszűnt az árubehozatal. Ilyen módon a román—magyar kereskedelmi for­galomban teljes stagnálás állott be. A cseh kereskedőik sürgetik a magyar megegyezést (A Közlöny eredeti tudósitása.) Közel másfélév óta tart Magyar­ország és Csehország között a szerződésnélküli állapot, miután a hónapok óta tartó kereskedelmi tárgyaláson eddig nem sikerült az ellentéteket kiküszöbölni. Isme­retes, hogy amikor Prágában tár­gyalt utoljára a két delegáció, a készülő kereskedelmi szerződés tarifális részében megegyezés jött létre, a devizakliring és az állat­egészségügyi egyezmény kérdésé­ben azonban nehézségek merültek fel. A szerződésnélküli állapot kö­vetkezménye, hogy a Csehország­ból importált fa mennyisége egy­tizedrészére csökkent és alig volt több egymillió métermázsánál. A cseh megszállás alatt levő Felvi­dék erdőipara került katasztrofális helyzetbe, miután elvesztette leg­fontosabb fogyasztópiacát. A fel­vidéki iakereskedők és fatermelők most újra elkeseredett hangú fel­terjesztést intéztek a prágai kor­mányhoz és ebben részletes képet adtak a felvidéki faipar szomorú helyzetéről. A memorandumban kétségbeesetten kérik, hogy kössék már meg a lehető legsürgősebben Magyarországgal a kereskedelmi szerződést, mert már úgyis tönkre­ment a Felvidék egész erdőipara. Az erdőségekben olyan nagy tö­megben gyűlt össze a kidöntött, de eladhatatlan fa, hogy már

Next

/
Oldalképek
Tartalom