Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-04-27 / 87. szám
Bék éscsaba. 1932 április 22 Péntek 59-ik évfolyam, 83-ik szám POLITIKAI NAPILAP Elftftzetési dijak • Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengi egy hónapra 2 pengő. — Péktényonkiht 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: ilány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint A miniszter, akit díszpolgárává választott kerülete: Kenéz Béla dr. az elmúlt napokban nagyhatású beszédet mondott a túlzott takarékosságról, mely, azt lehet mondani, élő visszhangja annak a felfogásnak, melyet a Békésmegyei Közlöny magáénak vall es szakadatlanul hirdet. Kiragadunk ebből a beszédből egy részletet, mely a következőleg szól : — A takarékosság, a tartózkodás az esztelen költekezéstől — ami azonban nem jelentheti a vagyon- és jövedelemhez mért kötelességteljesiléstől visszahúzódó zsugoriságot, a kötelességteljesitésen kivül a kitartás, önzetlenség és bizalom az, amit el kell várnunk a társadalomtól. E bizalomhoz tartozik a higgadt állampolgároknak az a kötelessége is, hogy ne üljön fel a mesterségesen, nem is mindig jóhiszeműen felizgatott hangulatoknak. Alig tudnék erre jellemzőbb példát, mint az áralakulás kerdésében divatos szólamokat. — Sokfelől lépnek fel azzal a követeléssel, hogy hatalmi szóval máról-holnapra szállítsuk le az ipari termékek árát. — Az áralakulás mesterséges szabályozása veszedelmes es kétélű fegyver. Gondoljunk csak vissza a megkötött gazdálkodás és maximálás szomorú emlékezetű idejére. — Ahogy nem lehet például egyszerű hatalmi szóval az exportfelesleggel rendelkező orszagban a buza árát huszonöt pengőben megállapítani — ami pedig gazdasági bajainkat talán egy csapásra orvosolhatná, — ép oly kevéssé tehetjük azt, hogy más cikkek árát márólholnapra ugyancsak állami paranccsal maximáljuk. — Ez még a kivételes hatalommal felruházott német árdiktátornak sem sikerült. A méltányos ármegállapításnak rendkívül sok és részben kifürkészhetetlen eleme van. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogtí éruját olcsóbban adja el, mint amennyibe került Meg kell tehát vizsgálni a termelési költségeket. — A termelési költség alakulása azonban sok tényezőtől függ. Hogy csak egy-kettőre mutassak rá, nálunk a gyártási kapacitás kihasználása általában csekély, mert vállalataink még Nagy-Magyarország területére rendezkedtek be, azóta pedig fogyasztó piacuk területe Trianon következtében megszükült s a vásárlóképesség is összébb zsugorodott. Ezért az előállított árukugyanazon menynyiségére aránylag nagyobb üzemköltség esik. A helyes ármegállapításhoz tudnunk kell az összes termelési költségeket, mert az áraknak a termelési költségek alá szorítása a nemzeti értékek pusztulását és egyes üzemek megszüntetését is jelentené, ami munkanélküliségre vezetne. — Ezért van szükség az árelemző bizottságra, amely zajtalanul, de igen szép eredménynyel működött; számos, a mezőgazdaságot érdeklő árucikk árát 10—20, sőt ennél nagyobb százalékkal is leszállították és ezt a működést tovább folytatják. Élénk vita mellett folyt le a városi közgyűlés A polgármesteri jelentést másfélérán át tárgyalták — Forray dr. megvédte a polgári társadalmat a szocialista képviselőtestületi tagokkal szemben — Elfogadták az AEGV ajánlatát — A város nem veszi meg a Szucsu-féle házat rült a tanyai épületeket az összeomlás veszélyétől megmenteni. A vizlevezetés itt is megfelelőnek mondható. Erzsébethelyen is állandó szivattyúzással siettek a veszélyeztetett területek és épületek megvédésére. Különösen súlyos volt a helyzet a Ludvigh-, Horánszky-, Mikes-, Reviczky-, Bessenyei- és Jósika-utcák ban, továbbá a VI. kerületben a Körgát-soron és az Ady Endre-utcában. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Gdlife Pál tanitó szólott hozzá. Szóvá tette a tanyai iskolák orvosi ellenőrzését. Szerinte fontos volna a tanyai iskolákban sűrűbben, körülnézni. Kéri a polgármestert* hogy hasson oda, hogy az orvosok legalább egy évben kétszer látogassák meg a tanyai iskolákat, de nem aproposra és gyorsított menetben. Szóvá teszi továbbá a körgáton tul eső helyek állapotát, ahol valósággal szemétlerakodó helyek képződtek. A polgármester nyomban vála szolt a felszólalásra, hogy az ügyet a közegészségügyi bizottság elé viszi, ahol a sérelmekre megnyugtató megoldást fognak találni. . Kolcza Miklós az április 7-iki munkásság tüntetését teszi szóvá és azt panaszolja, hogy a békés munkásság a rendőrség részéről inzultusoknak volt kitéve. A polgármester azzal válaszol, hogy a tulkapásoknak maga se barátja, de konkrét panasz nélkül a felsőbb hatóságok sem tudnak intézkedni. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsaba vóros képviselőtestülete hétfőn délután rendes közgyűlést tartott Jánossy Gyula polgármester elnöklésével. Á jól befűtött terembe gyéren érkeztek a képviselőtestületi tegok, de ölórára mér félig megtelt a közgyűlési terem. A karzat zsúfolt. Nagyobbára munkások helyezkedtek el itt, akiknek ugylátszik egyéb dolguk nem akadt, minthogy a közügyek tárgyalását végighallgassák. A közgyűlésnek szenzációja volt az az emelkedett hangú beszéd, mellyél dr. Forray Lajos megvédte a polgári társadalmat a szocialista bizottsági tagok támadásaival szemben. A másik érdekessége az volt közgyűlésnek, hogy a Szucsu-ház megvételénél Szeberényi Zs. Lajos felsőházi tag a névszerinti szavazásnál igennel, Szeberényi Gusztáv pedig nemmel szavazott. A közgyűlés első pontjaként Tamássy dr. aljegyző olvasta fel a polgármester jelentését a közállapotokról, melynek fontosabb részei a következőket tartalmazzák: A közegészségügyi viszonyok az előző hónaphoz képest változatlanok voltak, mert bór a születések száma emelkedett, a halálozásé pedig csökkenést mutatott, mégis az influenzajárvány az egész hónapban uralkodott. Lefolyása általában enyhe volt. A város közbiztonsági állapota, a nehéz megélhetési viszonyokat figyelembe véve, kielégítőnek mondható. Az időjárás március hó elején hideg, később havasesővel és esővel bővelkedő volt, majd a hó vége felé nappal enyhébb, éjjel fagyokkal. A kisgazdatárse dalom helyzete továbbra is rendkívül nehéz, mert az állatárak alacsonyak maradtak, a gabonafélék áraiban javulás nincsen, igy megfelelő jövedelem nem áll a mezőgazdatársadalom rendelkezésére. A mezőgazdasági munkásoknak kereseti lehetősége általában nincsen, mivel a március hónapban tartó télies időjárás miatt a tavaszi munkálatok nem voltak megkezdhetők és igy munkaalkalomhoz nem jutottak. Az iparban a munkanélküliség tovább tartott, a pénztelenség és keresethiány állandó ugy, hogy a javulás jelei ezen a téren sem mutatkoznak. Rendkívül súlyos az ipari munkásság és az önálló kisiparosok helyzete is, akik március hónapban is az inségmunka keresményeiből tengődtek. A kereskedelem helyzete változatlanul rossz, mivel a kicsinybeni forgalom tovább csökkent. Az inségakció ügyében jelenti, hogy a szokatlanul erős tél következtében a földmunkákból álló inségmunkák nem voltak folytathatók, ezért a természetbeni segélyeket március hóban is kiutalták. Az ezévi inségsegélyezés lebonyolításáról és befejezéséről szóló részletes jelentést a májusi közgyűlésen fogják előterjeszteni. A Hubertus kötszövőgyár üzemének biztosítása érdekében a főispán támogatása mellett közbenjártak. A munkások egy kis részét a gyár már foglalkoztatja. A talajvizek elvezetése ügyében jelenti, hogy a Körös vizének apadása lehetővé tette a fényesi határrészen az ottani árkok megnyitásét, aminek következtében a földeken levő nagymennyiségű viz levezetése megkezdődött. A Kisrél tanyai részen állandó szivattyúzással és a vasúti töltés alatt átereszek létesítésével sikeKovács György a kereki vicinális ut rossz állapotát teszi szóvá. Kéri, hogy rendszeresítsen ide a város legalább egy utkaparót. Meliskó András a szentmiklósi csárda felé vezető ut tarthatatlan állapotára hivja fel a polgőrmester figyelmét.
