Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-14 / 76. szám

Békéscsaba, 1932 április 14 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Szavazólap a „Békésmegyei Közlöny" szavazóversen} ére kedvenc színésznőm kedvenc színészem vármegyei és városi kiadások csökkentése B iidape3kől jelentik: A kor­mány kiadta az állami éj ön­kormányzatok kiadásainak további csökkentéséről szóló rendeletét. A csepregi tüz Budapestről jelentik: Csepregen tüz volt, amelynek során 14 lakó­ház leégett- A kár körülbelül 300.000 pengő. ( www m Tórurn Uj egyesület van alakulóban, melynek neve IGE. (írók Gazda­sági Egyesülete.) Miután a szép­irók éppen olyan munkanélküliek, mint a suszterek, a kalaposok, a szíjgyártók, a szabók és a többi szaktársak, épp itt volt az ideje, •hogy ez az uj egyesület meg- j alakulion. Félős azonban, hogy nz „IGE" csak ige marad. Budapesti hirek szerint, — a vidéki rendőrkapitányságokat egv úgynevezett „reoülő bizottság" fogja meglátogatni, melynek veze­tésével a be'ügvminiszter Ghiczy Tiham ér dr. főkapitányt bizta meg. Erre a reDülésre már régen szük­ség volt. Közérdekű fixirozni. hogyan gondolkoznak fenn éa hogyan gondolkoznak lenn. A külföldi lapokban érdekes statisztikát olvashatunk arról, hogy mit keresnek havonta az amerikai, angol, német, francia, olasz irók. Shaw például, aki jövedelem dol­gában első helyen áll. — havonta 50.000 fontot keres. Magyarorszá­gon csak egy iró van. Molnár Ferenc, aki ma is megkeresi ha­vonta a 10.000 pengőjét. Aztán megint Molnár Ferenc jön a sor­rendben, utána megint Molnár, •nert a többi keres ugyan, de nem talál.' * Egy külföldi jelentés szerint: Venizelosz, görög miniszterelnök bejelentette a Népszövetségi Ta­nácsnak, hogy Görögország is fizetésképtelen. Haladékot és leve­gőt kért. A válasz most érkezett meg Genfből. Haladékot nem ad­nak. de levegőt igen. (O.G.) I Cim nélkül... Az elmu.lt hétfőn két fiatal óriás között lovagias af­fér támadt és a segédek meg is állapodtak kardpárbaj­ban csukló-, hónalj• és hasbandázs-zsal. Elkövetkezett az a nevezetes idő, amikor a feleknek ki kellet volna állniok. A mai gazdasági időkben ez sem megy olyan könnyen. Sokba kerül a kardélesítés, a bandázs beszer­zés, a paukolás, a terem, az orvos. A lovagok csináltak egy kis összeadást és ugy hozzávetőleg az összeg kitett fejenként szdz kicsi pengőt. A felek segédei külön-külön tanácskozást tartottak, hogy mi levők legyenek? Vitat­koztak, összeadtak, hivontak, szoroztak osztottak, de a végén akárhogyan is fordítottak a dolgon, konstatálni kellett, hogy a párbaj sokba kerül. A friss, meleg vért nem is sajnálták volna, de a pénzt igen. melyet ma fut­tában előteremteni egy a lehetetlenséggel. Es az okos segédek az utolsó pillanatban kibékítették az elleifalakst és a duellum elmaradt. Dj ne gondolja senki, hogy a pénz megmaradt. Világért sem. Őrömükben — a lova­giasság szabályai szerint — megitták I.. Érdekes kimutatás a világszerte hires magyar posta működéséről (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar postavezérigazgatóság kiadásában rendkivül érdekes ada­tokat tartalmazó statisztikai kimu­tatás jelent mag legutóbb. A mun­ka a posta 1930. évi működését tartalmazza, de összehasonlító ki­mutatást is közöl az 1913-1929-es években teljesített működésről. A jelentés tömören összefoglalja és grafikonokkal ábrázolja a posta táviró, távbeszélő egész szerveze­tét, ezenkívül kiterjed a rádió egész üzenére i$. A postai intéznaSny fejlődését különösen az összeha­sonlító táblázatok igazolják. E táb­lázatok szeri at postahely volt: az 1914. évben Magyarországon 6895, a ctonkaország területén 1939 baa 2747, 1931-ben 3002. Postán száHitott összes külde­mények dacabszá-ns volt: 494 millió 282.094. Levélpostai kül­demények darabszáma volt 353 millió 091.202 A postán szállított hírlapok darabszáma yolt 116 mil­lió 205.554. A csomagküldemények darabszáma volt: 13.240.814. A postautalványok darabszáma volt: 10.958.629. Táviratok darabszáma volt: 12806. Távbeszélő előfizetői állomás volt: 84.431. Távbeszél ­getések darabszáma volt: 171 mil­lió 168.414. Rádióvevő berendezé­sek száma volt: 307.909.Posta-tá­viró és távbeszélő személyzet volt: 1930-ban 31.036. Amint a forgalomra nézve kö­zölt adatokból kitűnik, az 1930 évben a forgalom — néhány szol­gálati ágban elért kedvezőbb ered­mény dacára — általában csök­kent, amely jelenség részben a mai világgazdasági válság okai­val van szoros és szerves össze­füg {éiben. A", összes postahelyek számát az 1928. é/ihez viszonyítva, legu­tóbb tO el kellett csökkenteni. Az államháztartás érdekében m "^követelt takarékosságot a va­súti és közúti postaszállítási szol* gálatban is érvényesíteni kellett, amelynek következtébon a szol­gálati ágban is bizonyos csökken­tést kellett eszközölni. A táviró­forgalonanak egész vonjon észlel­hető csökkenése azon körülmény­nek a következménye, hogy a ma mér nélkülözhetetlen életszükség­letet képező gyorsabb távbeszélő terjeszkedik a táviró rovására, amely az egész világon visszafej­lődést mutat. A rádió szolgálatot ismerteti a következő rész, mely szerint arány­lag rövid idő alatt a rádió nálunk olyan hatalmas elterjedésre tett szert, hogy Magyarország 397.909 rádió előfizetőjével, 1930 év vé­gén — a lakosság számához vi­szonyítva — a 6 ik helyen áll az európai nemzetek sorában. A légiposta forgalmunk további fejlődést mutat. Jelentősen fejlődött az Egyiptom és Britt India, továb­bá a Délamerika felé menő járat forgalma. Legnagyobb volt Fran­ciaországgal, az egész forgalom 37.4 százaléka. A következő rész a bSlyeg-mu­zem könyvtár és szakirodalommal foglalkozik. A postabélyeg muze­uma 1930 április 28 án tett meg­nyitva és átad/a a közhasználat­nak. Milyei is a Byireoybia szlHbáz ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Többször közöltük már lapunk hasábjain, hogy Gulyás Menyhért­től teljesen indokolatlanul elvették Nyíregyházát és oda adták Sebes­tyén Mihály miskolci direktornak. Sebestyénék most mentek társula­tukkal Nyíregyházára, de nem utazott el valamennyi szinész, mert egyidőben Miskolcon is kell ját­szani. Hogy ennek is eleget te­hessen Sebestyén, most a nyir­eg/házi lapban hirdetést tett köz­zé, amelyben felszólítja a fiatal lányokat, akiknek kedvük van a szini pályára, jelentkezzenek azon­nal s már Nyíregyházán játszhat­nak is. Ezenkívül ruhatárosokat, jegyszedőnőket és statisztálni óhaj­tó fiatalembereket keres. Nem is­merjük a nyíregyházi publikum Ízlését, de joggal kérdezhetjük, a színészetért járnak-e ott Thélia templomába, avagy azért, hogy néhány helybeli amazont és fia­talembert viszontlássanak a desz­kákon. Nehéz probléma és telje­sen érthetetlen is . .. MMWMMWMMMMMMMM Tízf mondják a szirt fyáznáf, hogy a Van-e babája c. vígjá­tékot 16 éven aluliak is végignéz­hették, hogy Mágori Dóra nem sziye­«en vette fel az átlátszó pizsamát. hogy Marossy Géza hosszú al­sónadrágján nevettek a legtöbbet, hogy Daniss Győző pompásan utánozta Salamon Bálát, hogy az előadáson egyetlen szem nem maradt szárazon, hogy Daniss csütörtöki születés­napjára máris kapott ajándékot: szerződést kinál neki a szegedi szinház, hogy Pintér Böske szeretné leg­alább két héttel meghosszabbítani a szezont. hogy Nemes Jolán énekeit „szí­vesen,. hallgatja az öltöző, hozy Benes Magda virágokat vár Fiumebeli lakására, hogy Sándor Stefitől szerelmes kisdiákok kérnek randevút, hogy Benes Magda is sok leve­let kap s találkákra invitálják, hogy Vadnay Andor útjától na­gyon sokat várnak, hogy Elek Piri a Terenyei étte­rem ked/ence, hogy Maroasyt a rendezés mű­vészete nagyon leköti s nyilatkozni sem ér rá, hogy G. Székelv René bútorait Nyíregyházáról Kaposvárra szál­lították . . . Azt mondják a színháznál hogy... —nn. HIREK Bof)émia Leszállt az éj. Csöndes a város. Jöjj kedves, járjunk az éjben. Most döcög az utolsó vikamos. Tedd kezed kezembe szépen. Odafönn gyúlnak pici fények S lelkünkben csodás vágyak égnek: Jó volna e palotákban lakni, Sohasem venni, mindig csak adni. Könnyet letörölni, mosolyt fakasz­tani. Minden elesettet szépen fölemelni. Vérző szivekre selymes vattát tenni, Árva kisgyermeket játszva babus­gatni. Sohasem venni, mindig csak adni. 0, hogy jönne a sok szegény, árva. A mi virágos, tündérpalotánkba. (A páromnak most jut eszébe. Hogy nincs lakásunk elsejére) Kováts Sándor. Ezen a héten Lőrmczy és Abonyi gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. A m. kir. XXVIII. osztálysorsjaték április 15-én kezdődő húzásaira a RENKEL BANKHAZBAN (ANDRÁSSY-UT 16. SZ. ALATT) KAPHATÓK SORSJEGYEK Telefon 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom