Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-01 / 66. szám

Békéscsaba, 1932 április 1 / Péntek 59-ik évfolyam, 66-ik szám POLITIKAI NAPILAP EI6f!zeté*i dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példónyonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oresztárly Gábor Telefonszám i 178 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt •I ^^ Hirdetés díjszabás szerint Operáló kés A közalkalmazottak a háború után eltelt időben még a tűrhetőbb viszonyok közt sem kapták meg a békeidők illetményeit. Már ebben a helyzetben is ismételten hallhatók voltak a panaszok. Ujabban fokozodó adóteherrel s két izben is iiletményszállitásokkal apadt és apadt a szolgálatban állók és a nyugdíjasok megélhetésének eszköze s ha még egy ujabb illetményleszállitásra lenne szükség, csak fokoznák a köznyomoruságot, amely tömeges öngyilkosságokban, éhezésben, a középosztály gyermekeinek iskolázatlanságában, kulturális és gazdasági lezüllésben, számtalan, alig előrelátható katasztrófái is tünetben nyilvánulna meg. Mert ne felejtsük el, hogy a közszolgálatban levőknek legnagyobb tömege a VIII. és ennél kisebb fizetési osztályokban van elhelyezkedve, ahol a havonkinti jövedelem nem éri el a 300 pengőt s leszáll addig a minimumig, ahol a kézhez vett illetményen, főleg, ha gyerekek is vannak, a mindennapi ke nyér is alig szerezhető be. Pedig ne feledjük el azt sem, hogy a közalkalmazottnak adott javadalmazás az, mely szinte szervesen szétoszlik az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság különböző rétegei közt. További illetményleszállitás teháf csak előre nem látható méretű katasztrófális helyzetet teremtene, melyet megelőzni s melyet elkerülni nem csak egy társadalmi réteg érdeke, de köz és magánérdek is. A trianoni nemzetölő csapás a földkerekségen sehol sem végzett olyan rombolást, mint nálunk s olyan helyzetet teremtett, melynek rendezésére legelső s legégetőbb feladatunk volt. Megindult a munka e cél érdekében, meghoztuk az erőnket végsőkig igénybevévő áldozatot s ezek dacára ma helyzetünk rosszabb, mint bármikor volt. Az ujabb áldozatok már az elevenhusba vágnak s kétes, hogy a szervezet elbirja-e ez operációt. S mégis végre kell ezt hajtanunk, mert az operáció reményt nyújthat a még élő szervezet javítására. De nem oda kell bevinni az operáló kést, ahol éltető szervet találunk. Nem vitás, hogy berendezkedésünk egy nagy ország igényeire épült fel. Az sem vitás, hogy a megcsonkítás az ország határainak mértéktelen megszükitése s a háború utáni zavaros idők oly intézmények és intézkedések létrehozását tették szükségessé, melyeket a békés idők nem kívánnak. Nem egy alkalommal kísérletezett s kísérletezik a kormányzat, hogy a közszolgálatból minden oly intézményt és intézkedést kiküszöböljön, melyek mai viszonyaink közt már mellőzhetők. Teleszky szavai igazolják azt, hogy a kormány eddigi intézkedései még nem érték el a célt s még ma is tömegesen vannak oly intézmények s rendeletekén alapuló berendezések és munkakörök, melyek a közérdek szempontjából mellőzhetők, vagy legalább is nagy mértékben Összevonhatók. Miniszterelnökünk, — amint arról meggyőződhettünk, — fáradhatatlan enei^iával küzd a gazdasági kibontakozás és közéleti tisztaság megteremtésének munkáján. Mindezen megfeszített nagy munka sem biztosítja azonban a teljes sikert, ha ehhez nem jön segítőtársul minden magyar ember s legelső sorban az a társadalmi réteg, melynek különben is első feladata, sőt kötelessége a célt megvalósítani. MMMMIMM^^ Hagy vihart rendeztek a szocialisták a képviselőházban Budapestről jelentik: A Ház mai ülésén napirend előtt Andahá2i Kasnya Béla a biztosító intézeteknél tapasztalható visszaélések, Kun Béla a kedvezményes zöldhitelek és nagybankok lehetetlen kamatpolitikája, Szeder Ferenc pedrg a csendőri brutalitások ügyében szólalt fel. Szeder beszéde alatt nagy vihar támadt. Weltner Jakab azt kiáltozta a belügyminiszter felé : hazudik. Reisinger Ferenc azt állította Keresztes-Fissherről, hogy magyar vértől piros a keze. A szociálisták lehülyézték, syihákoknak és tak nyos rendőröknéknek nevézték a jobboldali képviselőket. Peyer azt mondta Ernyei Istvánnak, hogy öreg paraszt, mire a mentelmi bizottság elé utasitottók. Reisinger azt kívánta, hogy a belügyminiszter kotrodjék a helyéről. Szeder azzal fejezte be beszédét, hogy a csendőri brutalitások ellen a nép védekezni fog. Négy napirendi felszólalás után az ülés félegykor bezárult. Központi forgalmiadéhivatal Békésvármegyében (A Közlöny eredeti tudósitása.) Már hetekkel ezelőtt megírta a Közlöny, hogy egyes forgalmiadóhivatalok megszűnnek és helyette Gyulán, a pénzügyigazgatóság kebelében központi forgalmiadóhivatalt állítanak fel. Az idevonatkozó miniszteri rendelet megérkezett. A központi forgalmi hivatal főnökévé a pénzügyminiszter dr. Mitzky Ottót nevezte ki, ki ezelőtt a békési forgalmiadóhivatal főnöke volt. A központi forgalmiadóhivatal hatásköre alá fognak tartozni a következő városok és községek: Gyula megyei város, Doboz, Dobozmegyer, Kétegyháza, Békés, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Körösladánv, Füzesgyarmat, Vésztő. Békéscsabán, Orosházán a forgalmiadóhivatal megmarad. Ezt az összevonást és csoportosítást az tette szükségessé, hogy a forgalmi adók kivetése tekintetében átfognak térni áz egyfázisú 1 rendszerre, mélynek kézelése kevesébb münkát igényel, i A közporltosifött forgalmiadóhivatal, melyhek székhelye Gyulán lesz — május elsején kezdi meg működését. Ötven egyetemi tanárt menesztenek Budapestről jelentik, hogy a kultusztárca redukálásával ötven egyetemi tanárt elbocsátanakIdőjárás Túlnyomóan borult, nyugatról esőkre hajló idő. Távolabbi kilátások : 3 napon belül a hőmérséklet süllyedése. Magyar egyházat akarnak alakítani a görögkeleti magyarok (A Közlöny eredeti tudósitása.) A görög-keleti vallású magyarság körében mozgalom indult meg, hogy a szerb egyház helyett megszervezzék a magyar egyházat. A magyar anyanyelvű görög-keletiek évtizedeken át az egyházközségen kivül éltek és még ma is igy élnek. Miután intenzivebben óhajtanak résztvenni egyházuk belső ügyeinek intézésében, szervezkedni kezdtek a görög-keleti magyar egyház megalakítására. Nemrégiben felterjesztést is intéztek Zubkovics Györgv dr. budai görög-keleti szerb püspökhöz és azt kérték, rendelje el, hogy szerb templomban havonta legalább egyszer és a hármas ünnepek elirő napján magyarnyelvű lithurgiát tartsanak, mert ők magyarok lévén, sem nem értik, sem nem érzik a szlávnyelvü lithurgiát. Zubkovics püspöktől nemsokára megérkezett a válasz. A püspök arról értesítette a görög-keleti egyházakat, hogy kérésüket nem teljesítheti, miuel nincsenek olyan magyarnyelvű görög-keleti mise- és egyéb szertartású könyvek, amelyeket a görög-keleti zsinat már elfogadott volna. Másrészt nem engedélyezi a püspök a magyarnyelvű lithurgiát azért sem, mert a szerb templomban a törvényben biztosított istentiszteleti nyelv a szláv. Nlagasrangu román katonatisztek panamáztak A hadügyminisztérium legfelsőbb biróséga most hozott ítéletet a katonai kémiai intézet ügyében, hol egy évvel ezelőtt nagy szabálytalanságoknak és visszaéléseknek jöttek a nyomára. Lupescu tábornokotrangja megtartása mellett eltávolították a hadseregből, Radulescu őrnagyot rangvesztésre ítélték, mig Presbiterianu ezredest felmentették. Ötvenezer gyermek éhhalálnak néz elébe az Erdős-Kárpátokban Prágából jelentik, hogy a cseh nemzeti szocialisták interpelláció keretében ismét szóba kozlák a képviselőházban az Erdős Kárpátok vidékén uralkodó szörnyű nyomort. Az interpelláló szerint több, mint 50.000 gyermek szörnyű éhhalálnak néz elébe. A télen közel 20.000 gyermek nem járhatott iskolába. mert nem volt cipőjük és ruhájuk.