Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-30 / 64. szám

**ra IU tiner Békéscsaba 1932 március 30 Szerda 59-ik évfolyam, 64-ik szám POLITIKAI NAPILAP Dunauölgy A magyar revízióban csak addig hitt, addig bízott a magyarság, amíg idebent jól ment a sorsunk, amig idehaza lehetett zászlók, kokárdák, nagyhangú frázisok alatt ünnepelni és amig odakint a világban a legkeményebb sziklán, csirázatlanul hevert az elvetett magocska. Ez a mag akkor kezd sudárba szökni az európai talajon, amikor idehaza már mindenki megfeledkezett róla, hogy téli barázdák alatt fagyos földbe valamikor elvettetett a jövendő csirája. Juliustól kezdve, mióta ránk szakadtak a gazdasági bajok, a szociális ínség árvizei, mióta fejünkre akar omlani a pénzügyi katasztrófa, bizony sokszor rémülten, döbbenve kellett látni, hogy a magyar társadalom a revizió egyetemes gondondolatától, a megnagyobbodó ország egyetlen lehetséges gyógyírjától mint menekült a kicsinyes eszmék, részletkérdések olcsó patikaszereihez. Hányszor kellett észrevenni, hogy idebent a devizakérdés, fizetésrendezés, földvaluta lett a legegetverőbb kérdés; hányszor kellett rajta kapni az egész közéletet, hogy jobban érdekli ködösfejü honmentők tizenötpontos programja, mint az a régi program, amelyben benne vannak a mázsaszámra megjelent röpiratok összes medicinái, benne vannak egyetlen pontban, egyetlen követelésben, amely így hangzik: revíziót! Hányszor kellett elcsüggednünk, hogy ez a magyarság épp akkor rendül meg történelmi hivatásérzetében, amikor odakint konok ellenségei is kezdenek ráébredni, hogy a magyar kérdés elintézése nélkül semmi sem tarthatja fel többé az európai katasztrófát. Kint a világ piacán ugyanez a gondolat harsog. Ott bujkál a diplomaták óvatos kijelentéseiben, ott húzódik Tardieu Duna-konföderációs tervében, ott van már a nyomortól, éhségtől agonizáló, proletárrá szegényült egész Európa szivében. A franciák miniszterelnöke, aki a wilsoni világcsalás virágkorában gőgösen, vakon hirdette a »szerződések szentségét", a békék változhatatlanságát, aki talán legkonokabb ellenségeink élén járt, most szinte verejtékezve izzad, tárgyal, konferenciázik, hogy valami formában összecsirizelje azt az ideális gazdasági egységet, amelynek szétszakítása rabbá, koldussá tettte a Dunavölgy népeit és szerencsétlené egész Európát. Ma már nemcsak néhány fanatikus hirdeti, de a nagyvilág is tudja, látja, hogy amig a magyar buza előtt Sátoraljaújhelynél és amig a felvidéki gyárak ideözönló árui elé mi I is kénytelenek vagyunk odatolni a védekezés drótakadályát, amely tizenöt vámhatáron át bujkál a fogyasztóhoz az áru, amig a gazda nem tartja érdemesnek a termelést, amig a bankárnak félteni keli a pénzét, amig a gyárakban ki kell oltani a kohót; addig odaát Nyugaton sem lehet békés termelő munka, addig szegényedni fog a francia tőkés, addig mozdító erő, életfakasztó energia helyett holt ásvány a halomra rakott arany, addig nem jut kamathoz az amerikai bankár. Amig nem tudják szabaddá, fogyasztóképessé tenni a Dunavölgy lakóit, addig a holt arany rabszolgája, önbünének koldusa marad a világ. Az érmentesitő társulatok első teendője az volt, hogy mególlitsék a vizet. A Fekete-Körös vizének egy részét a Holt Körösbe, másik részét a Sebes-Körösbe igyekeztek levezetni, ami részben sikerült is. Megpróbálkoztak azzal is, hogy a Sárrétre vezetnek vizet Irászpusztánál. 192Sben a vésztő-gyulavári árvíznél is e helyütt vezették le a Sebes-Körös vizet és sikerült a munka. A húsvéti ünnepek alatt is serényen dolgoztak. Mintegy 1000 munkás és katonaság igyekszik a falvakat megmenteni a pusztulástól. Ugyanis, ha Okánynál és Zsedánynál nem tudják helyhöz kötni a vizet, akkor Vésztőt ismét nagy veszedelem fenyegeti, Nagy probléma a Sárrét is, mert amennyiben a Sárrét megduzzadt, onnét már nem tudják a vizet elvezetni és akkor a Sárrét környéki helyiségekre zudul a víztömeg. Nagy a bizakodás az órmentetitő társulatok részéről, mert azt remélik, hogy a románok elzérjék a gátakat és a Holt-Kőrös is fel fog nagy vízmennyiséget. Élhez természetesen a románok jóindulata szükséges. Az ármentesitő társulat vasárnap egy helyütt átvágta a kisvasúti töltést is és igy nemcsak a kocsi és gyalogos, hanem a kisvasúti forgalom is szünetel. Sarkadon kiürítették az összes fakereskedéseket is és töméntelen deszkát homok zsákokat szállítottak a veszélyeztetett területre, ahol a lakosság íjátat emelt. Az eddigi megállapítások szerint több mint 50.000 hold került viz alá Békésből és Biharból. Künn jártak a helyszínen a bihari alispán és főispán is és támogatást ígértek az árvizsujtotta lakosságnak. Félholtra vertek egy legényt a Braun-maioiti mellett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnep délelőtt tizenegyóra tájban véreskimenetelü verekedés történt a Braun-malom közelében. Bohus K. János Dombos-ulca 9. szám alatt lakó gazdalegény reggel korán zsebében kölnivizes üveggel locsoió körútra indult. Több házba bement az ismerős lányokat meglocsolni és mint az ilyenkor szokás, mindenütt borral kínálták meg. Amikor tizenegyóra felé Bohus a Braun-malom közelébe érkezett, nyilván riválisai megtámedták, földreteperték és kerékpár pumpákkal beverték a fejét. Ez még nem volt elég, mert amikor Bohus eszméletét veszítette és fejéből csurgott a vér, késekkel összeszurkálták, kezeiről az ujjakat félig levágták és a súlyosan sérült embert az ut sarában hagyták. A járókelők találtak Bohusra, értesítették a mentőket, akik a szerencsétlen embert a kórházba szállították. Állapota súlyos, életveszélyes. A rendőrség nyomozza az elvetemült embereket, akik a jelek szerint ittasak voltak. Ötvenezer holdat öntött el a kiáradt Fekete Körös és a vadvizek Nagy apparátussal dolgoznak az árvizveszedelem elhárításán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mull hét közepén a megduzzadt Fekete Körös kilépett medréből s rövidesen viz alá került Sarkad egy része, Kötegyán és Méhkerék. A szennyes áradat Mezőgyán irányában rohant tova és számos tanya is viz alá került. A gazdák megrémültek és gondoltak egy merészet: Sarkad és Mezőgyán között átvágták a műutat és a hatalmas víztömeg, részben Gyantépuszta felé indult, a legnagyobb vízmennyiség pedig Vátyonpusztát lepte el. Így a mezőgyáni gazdák kissé megszabadultak a veszedelemtől, de ugyanakkor egy másik részt sodortak nagy bajba. A délkeleti részeken Tamáshida irányában hasonlóképpen cselekedtek a megrémült emberek. Itt az úgynevezett bekötő csatornán vágtak rést és sikerült is levezetni nagy víztömeget. A csatorna azonban nem tudta a Fekete. Körös vizét befogadni, kiöntött és szombat estére már egész Méhkerék és Geszt viz alá került. A vizáradat még itt sem talált nyugalomra, hanem egészen Zsadányig hömpölygött, magával vive szalma és szénakazalokat sertésólakat és egyéb tárgyakat, amelyek útját állták. Amikor hire futott, hogy a viz milyen pusztításokat végez és emberéletek is veszélyben forognak, a Sarkadon székelő Fekete Körös és a Békésen székelő Hosszufoki ármentesitő társulatok nyomban munkába kezdtek, hogy a veszélybe jutott községeken segítsenek. Dr. 8zalay kerületi főkapitány fia azivenlőtte magát Szegeden Szegedről telefonálják; Szalay József szegedi kerületi főkapitány Sándor nevü huszárhadapród fia ma szivén lőtte magát és azonnal meghalt. Tegnap egy uri családnál vizitelt, majd az éj folyamán a kávéházban látták, de senki se gondolta, hogy a fiatal tisztjelölt öngyilkossággal foglalkozik. Reggel bement a tüzérlaktanyába és ott követte el végzetes tettél Dr. Sealav József főkapitány és családja iránt mély részvét nyilvánul meg nemcsak Szegeden, de a vármegyénkben is. Időjárás Várható időjárás a következő 24 órára: Élénk szél, némi enyhülés, a hegyeken havazás, a síkságokon heves esők, délutántól kezdve már túlnyomj részben csak esők.