Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-31 / 18. szám
Békéscsaba, 1932 január 31 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Krónika * o Elmúlt héten eseményből Minden napra igen bőven Kijutott, Hogy mikor volt ilyen hetünk, Hamarosan ráeszmélni Alem tudok. Mucibál volt szombat este, Jókedvűen táncoltak a Diakok, Udvaroltak a lányoknak. Mint igozi, nagyvilági Svihakok. Ámde azért jól mulattak: Ica, Panni, Ilonka és Szép Piri S josayos két őzszemével Mosolyogva nézte őket A Din. Még tán nem is pihenhettünk, Ket nap múlva Gulyás kezdett Jatszani, Ctaknogy, sajnos, azt kell látnunkA zsebeknek nem nagyon tud Ártani. Üres ház van minden este, Nézőtérén üres székek Latszanak i> Guiyds derék társulata Potyasoknak mosolyodva Játozanak. Pintér Böske nem érti ezt Es egész nap keresi az Okokat, Pillantása, forró tánca Mert nem hagyott nálunk mélyebb Nyomokat? Politika küzdőterén Tegnap óta szintén forró Az ájer Es a heves összecsapást Győzelemmel fejezte be A Mayer. Megmondotta lvádynak, Mi szweben pár hét alatt Összegyűlt És a biztos alap nélkül Felépített diszkártyavár összedűlt. Ezenkivül van még újság: Köszönet és hála a jó Kincstárnak, Kik akarnak pénzt feladni. Potyára meg este hétkor Sem járnak. Üdvös dolog mindenképen Es a közre bizony Isten Nagyszerű S ha adnának pénzt is hozzá, Rendelkezés akkor volna Észszerű. er de Aki a vőlegényekkel ingyen dolgoztat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mulatságos esetről beszélnek birói körökben. Egy gazda ugy oldotta meg földbirtokónak megmivelését, hogy leánya vőlegényeit fogta be a munkára. Az eset a következőleg történt. A gazda rendszerint a hetipiacon megszólított egy legényt és beszélgetés közben azt ajánlotta, vegye el a leányát s ez esetben, mint vejét, nagyon jó helyzetbe juttatná a birtokán. A fiatalember ki is ment a birtokra és minthogy a leány is kedvére való volt, mindjárt meg is tartották az eljegyzést. Megállapították egyúttal az esküvő időpontját, amely időpontig a vőjelölt a Férfiruha raktárunknak hatóságilag engedélyezett végeladása csak meghatározott ideig tart! Itt az alkalom ruhaszükségletének olcsó beszerzésére Árusítási idő naponta reggel fél 9-től l2-ig y délután fél 3-tól 6-ig tart Üzlethelyiség kiadó Berendezés eladó Garai és Testvérei ruha nagyárúháza Békéscsaba f Andrássy-ut 7., a Nádor-szállóval szemben gazdaságban derekasan dolgozott. Multak a napok: a menyasszony és az anyós egyre rosszabbul bánt a vőjelölttel, akit, amikor egyszer a sarkéra áílt, kidobták. Az igy kiakolbólitott fiatalember a bírósághoz fordult, amely egyszeriben világosan látott az ügyben, amikor a panaszos fél bejelentette, hogy tudomása szerint ő már a hatodik vőjelöltként dolgozott a furfangos gazda birtokán. A gazdát, aki ilyen módon szerzett magának olcsó munkaerőt, a bíróság a bér megfizetésére kötelezte. Olcsó gazdahitelre, biztos fogyasztópiacra és szaktudásra van szüksége a gazdának Irta : Pályi Sándor Magyarország jobbléte csak ugy képzelhető el, ha a gazda jólétnek örvend, ha gazdasági termelésünk virágzik. Ezt a megdönthetetlen alapigazságot szem előtt kell tartani azoknak, akik a romokban heverő magyar gazdasági termelést uj alapokon akarják ismét felépíteni. Ha látjuk a gazdasági élet szomorú romjait, az óriási nemzeti vagyon pusztulását, az egyes gazdák tönkrejutását, szinte kételkedés lesz úrrá a lelkeken, vájjon sikerülhet-e az újjáépítés emberfelettinek látszó munkája? De aki nem esik kétségbe és hisz a maRyar nemzet történelmi hivatásában, érzi, hogy a magyarságban még van erő és képesség nagy feladatok keresztülvitelére és megvalósítására, az bízik abban, hogy a magyar nemzet még fel fog virulni és uj szerepet fog vinni Európa történelmében. A magyar nemzet fennmaradása attól függ, hogy jó alapot raknak-e az építők a további fejlődés és épités számára. Nehéz és nagy feladat, de akik sikeresen meg fogják oldani, örök időkre beirják nevüket a nemzet történelmébe, mint honalapítók. A gazdasági termelők felvirágzását három alappillérre kell felépíteni, ha azt akarjuk, hogy biztos legyen. Ez a három pillér az olcsó gazdahitel, a biztos fogyasztópiac és az alapos szaktudós. Az alábbiakban röviden rá akarok mutatni ezen három alapkellék jelentőségére. A mezőgazdasági termelésaránylag nagy tőkét köt le. Sok pénz fekszik a gazdasági felszerelési tárgyakban, gépekben és eszközökben, a legtöbb pedig az élő állatokban. A fogyasztók érdeke és a világverseny azt követeli a gazdától. hogy olcsón termeljen. Ezt a gazda csak abban az esetben képes megtenni, ha a szükséges tőke olcsó kamat mellett áll rendelkezésére. A gazdasági termelés különleges helyzetben van az ipari termeléssel szemben, mert mig az ipari termelés a befektetett tőkét havonként, sőt egyes esetekben hetenként megforgatja, a gazdasági termelésben a tőke évenként csak egyszer, kis részben kétszer forgatható meg. Sőt az állattenyésztésnél 3—4 év is elmúlik, mig a gazda pénzét ismét viszontlátja. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági termelés céljára más kamatozású tőkéről kell gondoskodni. A gazda nem használhatja a 8— 15%-os tőkét, mert ilyen kamatozás mellett tönkre kell mennie. Ezt ma már minden komolyan gondolkodó nemzetgazda tudja. Minthogy pedig arra nem lehet számítani, hogy a bankokba tömörült magántőke hajlandó lenne megelégedni a gazda által fizethető 4-5 százalékos kamattal, az államrak kellene gondoskodni ilyen kamatozású tekéről. Olaszországban működik már államilag támogatott gazdabank, amely kibirható kamat mellett ad pénzt a gazdáknak beruházásokra. Nagyon természetesen, az ilyen pénzt nem fordíthatja a gazda fényűzési dolgok beszerzésére, dehát erre nincs is semmi szükség, mert a gazda, aki a kölcsönpénzen fényűzési dolgokat vesz, méltán megérdemli, ha tönkrejut. Állami intézménnyel kéli tehát biztosítani az olcsó pénzt a gazdasági termelés számára. A gazda csak az esetben tud boldogulni, ha terményeit biztos piacokon, megfelelő áron tudja értékesíteni. Ezen piacok megszervezése, biztosítása és megtartása az állam és a kereskedelem feladata és kötelessége. A gazda kötelessége előállítani és termelni olyan minőségű terméket, amilyen a fogyasztó piacok igényeit kielégíti. A gazdasági termelés legfőbb feladata, hogy a gazdasági termékek nagy tömegben és mindig ugyanolyan minő-