Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-30 / 17. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZLONV Békéscsaba, 1932 január 30 elő. Ezen kivül Budapest és Paris között írásban (olyik a véleménycsere. Az eddigiek szerint rövidesen a szóbeli tárgyalások is megkezdődnek Párisban vagy Budapesten. A magyar-román tárgyalások is sikeresen haladnak előre. Hir szerint a magyar-román egyezményt rövidesen megkötik, úgyhogy a magyar-romén relációban is sikerül az árucsereforgaiom útjában álló devizanehézségeket kiküszöbölni. Kenéz miniszter sürgős rendelete a városokhoz Budapestről jelentik : Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez rendeletet intézett, amelyben felhívja őket, hogy azonnal indítsák meg a tárgyalásokat a kenyérfajták árának megfelelő leszállítása iránt. •yolchónapi börtönre ttélt a gyulai törvényszék egy fföldmivest (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szeleczki István nagybánhegyesi gazdálkodó lovat árult az orosházi piacon. A ló igen megtetszett Bajnóczi Imre hódmezővásárhelyi földmives-munkásnak, aki éppen földet akart feléből kivenni Zédori Ernő vásárhelyi gazdálkodótól és a föld megmunkálásához nagy szüksége volt a lóra. Pénze azonban nagyon kevés volt Bajnóczinak, mindössze 20 pengője, a lóért pedig 210 pengőt kért a gazdája, igy nagyon kevés kilátása volt arra, hogy a lovat megveheti. Bajnóczi azonban nem jött zavarba : 60 pengő kölcsön kért Zádoritól és a maga 20 pegőjével megtoldva, odaadta Szeleczkinek, a fennmaradó 130 pengőre nézve pedig ugy állapodtak meg, hogy Szeleczki a ló passzusát néhány nap múlva 130 pengő utánvéttel megterhelve elküldi Bajnóczinak. A passzus el is ment, de Bajnóczi nem váltotta ki, ellenben a lovat egy hét múlva a szentesi vásáron eladta. Szeleczki előbb levélben, majd — mintegy kéthónap múlva — személyesen is sürgette a pénzt Bajnóczinál, aki adott is neki 20 pengőt. Mikor Szeleczki látta, hogy pénze alighanem odaveszett, feljelentette Bajnóczit, akit tegnap vont felelősségre a gyulai törvényszék Orosházára kiszállt egyesbirája. Bajnóczi eleinte azzal védekezett a tárgyaláson, hogy ő Zádori megbizásából vette és adta el a lovat, állítását azonban a tanúvallomások megdöntötték, mire a törvényszék csalásért nyolchónapi börtönre Ítélte. Bajnóczi enyhítésért, valamint azért, mert Szeleczki „rábeszélte a ló megvételére" felebbezett. Cim nélkül. Elárvereztek a fővárosban egy kávéházat. Ugy hívták-. hogy Éden. Nagyszerű hely volt. Itt volt Pesten a legjobb feketekávé. Hatvan fillérért egy olyan komplett reggelit adtak ebben a kávéházban, (kávét, vajat, zsemmet, egy tojást) hogy ebédnek is beillett. Ide jártak a szegényebb zsurnatiszták, a kevéspénzü köztisztviselők és főleg n gépiró kisasszonyok. Bármilyen látogatott is volt az Éden, mégis tönkre ment. Tönkretette a házbér, a villany, az adó, az illeték. Mint a fővárosi lapokból olvassuk, tegnap volt a temetés. Nagy pompával ment végbe. Az Éden-kávéház összes törzsvendégei megjelentek, mikor a végrehajtó parancsot adott ki a szolaaszemélyzetnek és kezdetét vette a redőnyleeresztés. Mielőtt azonban a halottat sírba tették volna, a közönséget felszólították, hogy távozzon. A világteremtés óta másodszor történik meg, hogy az embert kiűzik az Édenből. Munkanélküliek tüntetése a budapesti városházán Budapestről táviratozzák: Ma délelőtt fél 11 órakor férfiakból és nőkből álló, mintegy 500 főnyi munkanélküli csoport jelent meg a városházán, ahol a szociálpolittkai osztály folyósoján hangos tüntetést rendeztek. Követelték, hogy azonnal adjanak munkanélküli segélyt és támadóan léptek fel Berth Tivadar tanácsjegyzővel szemben. Olyan fenyegető magatartást tanúsítottak, hogy a városháza rendőri segítséget kért. A rendőrök a tüntetőket kiszorították az uccára, de ott is folytatták a kiáltozást, amig a rendőrség szétoszlatta őket. Egy ember, aki a leghangosabban viselkedett többek között azt mondotta, hogy olyan dolgot fog elkövetni, hogy a statárium elé állítják. Eat az embert előállították a kerületi kapitányságra. Érdekes döntvény az OTI követeléseinek behajtása körül Az üxemutód szavatossága -Mia helyzet esőd, vagy árverés esetén ? A Békésmegyei Közlöny már többször foglalkozott a kereskedőkre, vállalatokra és az iparosokra vonatkozó, érvényben lévő OTI szabályok tarthatatlanságávpl. Most a szegedi kereskedelmi és iparkamara e tekintetben a következő érdekes döntvényt közli velünk, mely ugy hisszük megnyugvást fog kiváltani az érdekeltek körében. A kamara elnöksége a következőket közli velünk: Ismeretes, hogy a betegségi, valamint az öregségi biztosításról szóló törvény az üzemutódot szavatossá teszi mindazokért a társadalombiztositói tartozásokért, amellyekkel az előző tulajdonos tartozott. Idevonatkozólag a tör vény csupán annyit mond ki, hogy az egyetemleges felelősséggel járó üzemutódlást az üzemnek az eredeti adós üzemével való azonossága esetében a szerzés jogcímére való tekintet nélkül meg kell állapítani. A törvény, illetőleg a vonatkozó miniszteri rendeletre való tekintettel az OTI az üzemazonosságot és ezzel kapcsolatban az üzemutódlást a következő esetekben állapítja meg ujabban: Az üzletátruházásról szóló törvényben szabályozott üzletátruházás esetében és pedig teljesen függetlenül attól, hogy az előző BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNYINTÉZETE FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL SZT ISTVÁNTÉR 3, TELEFON 82, 43. I tulajdonos mikor hagyott fel üzemével és az uj tulajdonos mikor kezdte azt meg. Közvetlen üzletátruházás esetében is, ha a későbbi tulajdonos az előző üzemet jelentő gazdasági értékeknek ( cég, hírnév, üzleti készlet, gépek, berendezés, alkalmazottak, üzleti követelések, szabadalmak, üzleti titkok , vevőkör, stb.), vagy ezek egy részének birtokába jutott és pedig függetlenül attól, hogy a két üzem működése között volt-e és mennyi ideig tartó szünet; csupán az üzem helye és iparág azonossága alapján akkor, ha az uj üzem tulajdonosa az előbb említett gazdasági értékeknek, vagy ezek egy részének nem jutott ugyan birtokéba, de az előző üzemnek megszűnése és az uj üzem megkezdése között még két hónapi időköz nem múlott el, mert egyékbént az odaszokott vevőkör azonosságát kell vélelmezni. Nem állapítja meg az intézet az üzemutódlást egyedül a hely és az iparáq azonossága alapján, ha az előző üzemet jelentő gazdasági értékek közül semmi sem jutott a későbbi tulajdonos birto kába, feltéve, hogy a két üzem közötti szünet két hónapi időtartamot meghalad. Nem állapitjók meg az üzemazonosságot akkor sem, ha az előző tulajdonosnak üzeme 1932. év január hó 1. utáni időben árverés. csőd, vayy kényszer egyezség folytán szűnt meg és a későbbi tulajdonos részéről az üzem megszerzése tekintetében nincs rosszhiszeműség. A főispán látogatása a megyében Korossy György főispán ma délelőtt 9 órakor Köröstarcsára érkezett, ahol Moldoványi János főszolgabíró és a község elöljárósága fogadták. Bücher József főjegyző üdvözölte, majd megtekintette a községházát és utána látogatást tett a Kisbirtokos Szövetségben, ahol Tóth Imre községi biró, szövetségi elnök üdvözölte. Innen az Iparoskörbe ment, ahol Valki Zsigmond elnök üdvözölte. Előadta az iparosság sérelmeit és közölte a főispánnal, hogy a község iparosainak nagy része munkanélkül van. Számukra vagy állami műnkét, vagy pénzsegély tá* mogatást kért. A főispán itt is kilátásba helyezte a kérdés lehető támogatását. Azután a munkásegyletben tett látogatást A főispán fél 12-kor Köröstarcsáról tovább utazott Mezőberénybe, ahol magénosóknál, egyesületeknél és az előljéróságnál tett látogatást, majd a Magyar Király szállodában szűkebb ebéd volt a tiszteletére a község vezetőszemélyiségeinek a részvételével. Innen délután 3 órakor tovább utazik & főispán Békésre. Közérdek oicsón jó árut adni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi és Iparkamara a legutóbbi napokban egy vitás ügyben nagyfontosságú határozatot hozott, amely kivétel nélkül érdekli a társadalom minden rétegét. Kimondotta ugyanis, hogy a mar nehéz időkben, amikor mindennap ujabb gondot rak a polgárság vállára, akkor közérdek olcsón jóminőségü árut adni. Fennáll ez különösen ma — mondja a Kamara határozatának megindoklásában, amikor a takarékosság fokmérője röviden a nulla alá kerül. A nagyközönségnek a súlyos gazdasági helyzetben fel kell használnia minden alkalmat, hogy az igen szerény jövedelméből meg bizható árut vásároljon olcsó áron. Békéscsabán a városi hatóság a közelmúltban kiadott rendelkezésével lehetővé tette azt, hogy a csabai nagyközönség igen olcsó áron szerezhesse be ruhaszükségletét. A mai viszonyoknak a felismerésére és a város vezetőségének kiváló szociális érzékére vall az a körülmény is, hogy engedélyezte a Garai és Testvérei-cég nagyraktárainak kiárusítását, ami által a nagyközönség 40 százalékkal olcsóbban szerezheti be téli és tavaszi ruhaszükségletét. Mindenesetre újszerű és figyelemre méltó dolog ez, mert végre történt egy intézkedés, mely számol a leromlott gazdasági viszonyokkal. — Rendelet a törvénykezési illetékek levonása ügyében. A Budapesti Közlöny mai száma közli az 1914. évi XLIII. törvénycikk 54 szakasz 1. bekezdése alkalmazásának továsbi felfüggesztéséről kiadott 580—1932, M. E. számú kor mány rendeletet. Ez a rendelet az ügyvédeknek a törvénykezést illetékek lerovásáért elsősorban viselt felelőség alól való feloldására vonatkozik.