Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-29 / 16. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 28 Ha kever is magyar szót beszédje közé, az kivétel nélkül irodalmi t&agyar sap, mert igy hallotta a tanultabb emberektől, akiket az 6 nyelvérv uraknak nevez, v Egy nép lelkébe, igy a csabai nép szellemébe, is csak az képes behatolni s erről riportot irnij (Váj­jon tudja-e az igen tisztelt cikk­író, hogy mit jelent ez a szó „maraszty") aki ismeri és teljesen birja az illető nép nyelvét és közte nevelkedve, osztozott annak jó éa rossz sorsában, mert ellenkező esetben szánalmas torz-tükörképel ad és nevetségessé válik! Szerkesztő ur szívességét kö­szönve, maradok tisztelettel, Szekerka János VI. Perényi ut 47. Két sirásó Két ismert név a világpolitika színpadán: Scotus Viator és Pn­bicseuics Svetozér. a volt Monar­chia sirásói. Előbbi londoni egye­temi tanár, aki a háború előtti időkben a monarchia nemzetisé­geinek leghősebb védelmezője volt. Amit csak üldözésről, „elnyomás­ról" a nemzetiségek feltaláltak, az Scotus Viatornál bensőséges meg­értésre talált. Nem volt nap, hogy dörgedelmes cikkekben ne kelt volna ki a szerencsétlen sorsú mo­narchia vezetői ellen. Amikor aztán az események következtében szét hullott ez az államtest, jött Scotus Viator ós előre áradozott, hogy most mily szerencsések lesznek az állam te­rületén lakó népek. Megvalósultak a nemzeti államok, eljött a bol­dogság birodalma. Azután évek teUek el. Scotus Viator ismét tanulmányútra ment, da most már nem a monarchiába, hanem az utódállamok szépen ácsolt, demokratikus országaiba. Az első csalódás mér akkor érte a nyiltszemü professzort, mikor minden ámítás és Potemkin-fal da­cára, átlátott a szitán. Sőt egy ke­sergő cikket írt valamelyik angol vi­láglapban, hogy hát nem igy gon­dolta ezt akkor, amikor a kis nem­zetek felszabadulásáért küzdött és sietett jótanácsot adni az uj álla­moknak, hogy igyekezzenek a va­lóságba is átvinni a kisebbségi jog gondolatát. Most ismét cikket irt a profesz­szor ur. De nem egyedül. Mellette látjuk Pribicsevics, a horvát pa­rasztpárt volt elnökének írását is. Ugyanabban a genfi lapban ketten irnak. Scotus Viator fenntartás nélkül elismeri, hogy a kisebbsé­geket elnyomják Jugoszláviában, szabadságuk egyenlő a nullává). Aztán megszólal Pribicsevics is emigyen: —"Eletem nagy tragédiája volt, hogy mindent kockáztattam a ju­goszláv egységért és most ugy bánnak velem, ahogyan a mo­narchia idején sohasem." Az utó­kor számára nem kell szebb és élesebb dokumentum ennek a két embernek az írásánál, akik mint a monarchia sírásói most vissza­kívánják az „elnyomás" akkori or­szágát. Egy 90 éves asszony ikreket szült i Budapestről jelentik: Egy jaffai ember 90 éves felesége hármas ikreket szült Az ifjú férj ezelőtt egy évvel nősült. A csecsemők, két fiu és egy lány jól fejlettek és teljesen egészségesek. Egymás után szűnnek megö* szövetkezetek Fefetómoff a Köztisztviselők Szövetkezetének békéscsabai fiókja is. * (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelem évek óta ádáz küzdelmet folytat az államilag támogatott szövetkezeti alakulatok ellen.. Ez teljesen érthető is. mert az adókedvezményeket élvező és állandó támogatásban részesülő szövetkezetek illegitim konkuren­ciát okoznak az amúgy is válsá­gos helyzetben lévő magyar ke­reskedelemnek. Amit a kereskedők több évi tiltakozással és komoly érveléseikkel, a kény szeregyezsé­gek és a csődök szomorú statisz­tikájával sem tudtak elérni, az most ez államháztartás ujabb szanálása folytén magától az ölükbe hull. A költségvetés csök­kentésével kapcsolatban, mint is­meretes, az állam redukálja a közüzemek számét és kivonul igen sok magánérdekeltségből is. Ez a lépés már is érezteti hatá­sót a szövetkezeti fronton. Egyre-másra számolnak fel az egyes állami támogatásban része­sült vállalkozások és szövetkezeti alakulatok. Ezeknek a szövetkezeteknek nagyrésze ugyanis addig volt versenyképes, míg kedvezőbb helyzetben volt a kereskedelem­mel szemben. Nagyban hozzá­járult a szövetkezeti dekonjunk­túrához természetesen a közalkal­mazottak fizetéaredukciója is, ami által a forgalom lényegesen. meg­csappant. Hozzájárult továbbá eh-, hez a krízishez, hogy a szövet­kezetek sem tudják óriási kinn­lévőségeiket behajtani, ennek kö­vetkeztében kénytelenek leépíteni és fiókjaiknak nagyrészét meg­szüntetni. Nem régen adtunk hírt arról, hogy a Köztisztviselők Termelési és Fogyasztási Szövetkezete lik­vidálja békéscsabai fiókját Ez nem egyedül álló jelenség, mert mint értesülünk, qz ország több nagyobb városában is felszámol­nak az egyes szövetkezetek fiókjai. A kereskedők álláspontja tehát beigazolódott, amikor előre le­szögezték. hogy állami támogatás nélkül készséggel felveszik a har­cot a legnagyobb szövetkezettel is. mert a szövetkezetek verseny­képességét az állami támogatás biztosította. (MMMMMMKMMMMMMM Letartóztatták egy pesti nagyvállalat vezér­igazgatóját és cégvezetőjét Budapestről jelentik 1 A főkapi­tányságon folyó valuta ügybeni nyomozás során egy vállalat ve­zérigazgatóját, cégvezetőjét és egy kereskedőt állítottak elő. A nyo­mozás alapjául szolgáló bejelen­tés arrólt szólt, hogy a vállalat nem szolgáltatta be exportvalutáját a Nemzeti Bankhoz. Az előállítot­tak azzal védekeztek, hogy nem akarták elvonni az exportvalutát a beszolgáltatás alól, hanem an­nak külföldi üzleti perfektuáiásáig olyan nehézségeik voltak, hogy eddig nem tehették meg. Miután a letartóztatási végzést ma délután hirdetik ki, az éllam­rendőrségla letartóztatottak kilété­ről később fog kiadni közlést. 50.000 pengős bélyegrablás ............ ,-vi0 K'tl m lBH&í»«t iMPttJWffIMI Mg «ii wm Budapestről táviratozzék: Az éjjel betörtek a Margit-körüli posta* hivatalba, honnan ?«í. ' * 3.800 pengő készpénzt és engíf értékű Slyegjegjnet ! raboltak bl lijíStí.j-t £ ül A rendőri nyomozat eddig semmi nyomot nem. találta mert a. betö* rők gurmkeatyüvöF dolgoztak. A Kereskedelmi Kamarákat három részre akarják darabolni Az érdekeltségek nem tarifák idftszerünek a reformot ügyek túlzsúfoltsága miatt talán zavarok is mutatkoztak és szük­ség van bizonyos reformokra, ez alig vonatkozhatik a vidéki ka­marákra. A kamarai törvény re­formja ügyében elkészült javaslat tervezetnek az a lényege, hogy a elenlegi két osztályt (kereskede­em és ipar) a fővárosban köte­ezően, vidéken pedig esetlegesen íárom osztályra kívánja felosztani; gyáripari, kézművesipari és keres­kedelmi osztályokra. A kereskedelemügyi miniszter most véleményadás céljából a tör­vényjavaslatot megküldötte az ösz­szes érdekeltségeknek. , Legutóbb az IPOSz tárgyalta le a reformtervezetet és határozatilag kimondotta, hogy a reformot nem tartja időszerűnek és a jelenlegi formájában tárgyalásra elfogad­ható kiindulási pontnak sem, mert egy hevenyészett és gyorsan el­készített törvénnyel nem szabad megbontani a kamarák egységét. A törvényjavalat tervezetet az­zal küldte vissza a minisztérium­nak, hogy azt először készítsék elő és azután közöljék az érde­keltségekkel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A különféle minisztériumok az el­múlt évben több mint 3000 tör­vényjavaslat tervezetet készítettek el, ami meglepő teljesítmény. A törvényjavaslat tervezetek elkészí­tésében a kereskedelemügyi mi­nisztérium tartja a rekordot. Ez óriási ügykörénél fogva ért­hető, bár a javaslattervezetek idő­szerűségét vita tárgyává lehet ten­ni. Néhány nappal ezelőtt elké­szült a kereskedelemügyi minisz­térium legújabb törvényjavaslata, mely a kereskedelmi és iparka­marák reformjáról szól. A reform­tervezet az ország összes keres­kedelmi és iparkamaráira vonat­kozik. Igy a szegedi kamara is reform alá fog esni, amely Békés­csaba kereskedő is iparostársadal­mának ügyeit szokta intézni. E szerint nem lehet közömbös a két társadalmi réteg előtt sem a ka­marák reformjáról szóló törvény­javaslat. Arra vonatkozólag pedig, hogy a reformra miért van tulaj­donképen szükség, senki sem tud felvilágosítást adni. A vidéki ka­marák ugyanis elég jól beváltak és ha a budapesti kamaránál az A tej, kenyér, az élelmiszerek és a iiizeiő árat leszállítják (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jelentettük, hogy minisztertanácsi határozat folytén Kenéz Béla ke­reskedelmi miniszter felállította az áreilenőrzö bizottságot. A bizott­ság tagjait Kenéz Béla kereske­delmi miniszter értekezletre hivta össze és megbeszélést tartott ve­lük a bizottság teendőiről. A miniszter az értekez­leten közölte mindazo­kat az irányelveket, amelyek szerint a bizott­ságnak működni kéli. Így a bizottság a mi­niszteriül nyert irányítás alapján megkezdi mun­káját, amely között a legsürgősebb a vizsgá­lat mindazon iparcik­kékben, amelyeket az utóbbi időben indokolat­lanul magas árakon áru­sítanak. Elsősorban a tüzelőanyagok, a textilipari cikkek árai kerülnek vizsgálat alá. Ugyanígy megvizs­gálják a tej, a kenyér és az ösz­szes élelmiszerek és élelmicikkek árát Í3. A bizottság minden uzso­rát kérlelhetetlenül kigyomlál és minden indokolatlan áremelkedést megszüntet. Hogy beszél a csabai? Vettük a következő sorokat r Nagyrabecsült Szerkesztő Url Tisztelettel kérem, szíveskedjék lapjukban a másik (rivális) helyi­napilap január 19 és 26 iki számá­ban megjelent „Tanyaablakból" cimü cikkeire az alábbi észrevé­teleimet közzétenni. A „Tanyaablakból" cimü cikk beharangozásául, nagy hü-hóval eldicsekszik, hogy milyen nagy közkedveltségnek örvend még az egyszerű tanyai népek között is. Bizony nem tudom, milyen vé­leménnyel vannak és lehetnek azok az emberek, a „régi jó újsá­gukról", mikor az adók behajtása kapcsának során, —mintazaKőz­löny nagyon helyes bírálata révén ismeretes, — a szóbanforgó lap az adózók ellen irt. Következő­leg érzékenyen érintette a „rég jó ujság"-nak örülő (inkább sajnál­kozó) egyszerű, tanyai embereket is! , . Továbbiak során, olyan íróasz­tal mellett kitalált, fantázia-szülte magyar tájszolásos szavakat hasz­nál, amelyek talán még a leg­agyafurtabbltáj szólást használó ma­gyar embert is megszégyenitené s amelyek egyáltalán nem léteznek az egyszerű csabai-tanyai ember szótárában. Idézek ilyeneket: mastranciét... éppeg ... tekintetibe ... tüstént... aféle fene surbenkó fattyak ... bé­kacsintottunk ... netalántán . . . himbálva-guggonülve... inspiciáló­dott. . . regulájuk . eckimó és kevés a ráta . . . cekker .. . . vót akkurét . . . autón oszt . . . pet­rezselmet . . . mindőjüket. .. stb. Ezeket a szavakat az egyszerű csabai tanyai ember nem ismeri, de nem.is ismerheti, mert tótul beszéL v i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom