Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-28 / 15. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 január 28 Csütörtök 59-ik évfolyam, 15-ik szám BÉIESMEGTEIOZLOHT ivenyérország Kemény intézkedés lépett éleibe, mely a legfontosabb közszükségleti cikknek, a kenyernek az árát les*, hivatva országosan szabályozni. A legutóbbi minisztertanács, mint megírtuk, felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert, hogy a kenyérárak ellenőrzésére adjon ki rendelkezést. A kenyérárakban beállott hullámzásokat a törvényhatóságok első tisztviselői kisérjék figyelemmel és esetleg a sütőiparosok bevonásával és meghallgatásával igyekezzenek a kenyérárakat olyképen megállapítani, mely aranyban áll a termelés és az eiőaliitás költségeivel. Továbbá a miniszter olyan utasítást adott a törvényhatóságok első tisztviselőinek, hogy a sütőiparosokkal való megállapodásról esetenként tegyenek jelentést a minisztériumnak, amely azután vagy hozzájárul a megállapított árakhoz, vagy pedig elrendeli a maximálást. Kétségtelen, hogy mindenki örömmel üdvözli ezt az intézkedést, amely azonban csak a legelső lépés lehet a kormány részéről. A legelső kardvágás az árak dzsungeljében. Rövidesen követni keil ezt a többi árszabályozó intézkedésnek is. Mindenki teljesen tisztában van azzal, hogy egyes közszükségleti cikkek száz-százötvenszázalékkal drágulnak, mig a termelőtől a fogyasztóig eljutnak. Ez a bajok eredője, amely nemcsak a fogyasztást csökkenti, hanem a tönk szélére juttatta a magyar mezőgazdaságot. Kardinális intézkedésekkel kell leoperálni ezt a fekélyt az amúgy is válságos gazdasági helyzetben Jevő ország testéről. Nem szabad tovább tűrni, hogy egynéhány diktátor önkényesen noszt, vagy beszt idézzen elő az egyes közszükségleti cikkek felhalmozásával es ezáltal, mikor nagyobb a szükséglet a piacokon, indokolatlanul, meg nem engedhető módon felhajtsák az árakat. Eléggé szomorú, hogy a kormanynak ilyen szigorú intézkedésekhez kell nyúlnia az agrárius Magyarországon. AkJcor, mikor a múltban a gaFőszerkesztő : Dr. Reisz József bonaárak napról-napra zuhanásszerűen estek, ugy, hogy a gazdatársadalom felhördült bele, ugyanakkor nem tapasztaltuk azonban a kenyér árának zuhanását, nem olvastuk, hogy ismét 8—10 fillérrel lett olcsóbb a kenyér. Legfeljebb 1-2 fillérrel szálltak le az árak átmenetileg pár napra, világeseményekkel vetekedő beharangozással. A kormánynak ezt az intézkedését lehet többféleképen Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint 1 magyarázni, lehet helyeselni és lehet ellene opponálni. Annyi azonban bizonyos, hogy a ma* gyar föld áldott termésével valahol visszaélnek, mert megmagyarázhatatlan, hogy egy kimondott agrárországban a kenyér 70 százalékkal drágább legyen, mint maga a kiurmelt mag. A normális világban legalább ugy volt, hogy ha a buza mázsája 20 korona körül kulminált, akkor egy kiló kenyér soha sem volt több 12— 15 fillér. Annyira nem emelkedtek sem a munkabérek, sem az ipari anyagok árai, hogy a mai kenyér árát indokolttá tennék. Nagy szükség volt tehát erre az ellenőrző intézkedésre, hogy ebben az áldott, jó búzatermelő kenyérországban mindenki számára juthasson egy darabka kenyér. Köteles Gyula. A rablógyilkosok a katonai bíróság előtt Budapestről táviratozzák: Lukács Béla gyilkosait a katonai büntetőbíróság elé éllitják és ennek érteimében Szlaniszlavszky Józsefet, Nikodein Józsefet és ifjú Kaba Gusztávot a katonai fogházba viszik. A katonai büntetőtörvénykönyv sokkal szigorúbb a polgári büntetőkönyvnél és igy a gyilkosok, ha nem is kerülnek a statárialis bíróság elé, még sem menekülnek meg az akasztófától. Ma délelőtt hallgatják ki őket és ha kitartanak ellentmondó vallomésuk mellett, akkor mér ma délután kiviszik őket Kispestre a vendéglőbe és lejátszatják velük a gyilkosság lefolyását. Érdekes, hogy a tettesek mindhárman vasárnap kimentek Kispestre és résztvettek Lukács Béla temetésén.. A gyilkosok azért kerülnek katonai bíróság elé, mert még nem szereltek le. A kereszténypárt helyesli Dréhr felelősségrevonását Budapestről jelentik: A keresztény gazdasági párt tegnapesti értekezletén szóvátették .azt a tendenciózus beállítást, mintha azok, akik a népjóléti minisztérium ügyét és a Dréhr-féle vizsgálatot bűnvádi útra kívánták terelni, nem szolgálnák az igazság teljes kiderítését. Ebben az ügyben a párt határozalot hozott, amelyben helyesli miniszterelnöknek ez ügyben tett kijelentéseit, hogy az ügy haladéktalanul nyilvános tárgyalásra kerüljön. Halász Kálmán szóvátette a Franciaországba kivándorolt munkások kényszerű visszatérését és nyomorát. A kormánytól segítséget kért. Eszterházy Móric gróf és Szőke Gyula felszólalása után az értekezlet véget ért. A vármegyei mezőgazdasági bizottság a Mezőgazdasági Kamara Jogkörének kiterjesztését kéri • Visszhang a Közlöny cikkére A Békésmegyei Közlöny néhány nappal ezelőtt cikket irt arról, hogy a földmive lésügyi miniszter törvényjavaslatot készített, mellyel a föld, illetőleg a birtokok eladását ismételten feltételekhez kötötte és ezután sem lehet nagyobb ingatlant eladni anélkül, hogy a minisztérium ehez előzetesen hozzá ne járulna. A Közlöny ezt a megkötöttséget kritizálta és ellene volt, hogy az 1928. évi XLI-ik tc. 6-ik §-ának hatálya meghosszabbíttassák. Erre vonatkozólag a következő sorokkal felel egyik olvasónk : — Ez a törvényes intézkedés megfogja akadályozni, hogy a megyar földet, a jelenlegi gazdasági válság következtében beállott alacsony forgalmi árakon idegenek megvásárolhassák. Olyanok, akiknek a magyarföld se országuk, se hazájuk. Akiknek szemében csak áru, amelyen a dekonjunktúra után nagy haszonnal túladhatnak s az igy besepert hasznot elvihetik. Bécsbe, Berlinbe, Prágába vagy akárhova. — Agrár állam vagyunk. Népünk, nemzetünk a földel él, boldogul, vagy bukik el. — Legszentebb, csonkaságunkban egyetlen kincsünk, melyet meg kell oltalmazni, melyet meg kell menteni az utódok számára. Mert bizony nem közönbös az, hogy a föld kié. A magunk kárén tapasztaltuk. Elszakították Trianonban a Felvidéket, Erdélyt, a Bácskát, a Burgenlandot. Azon az (A Közlöny eredeti tudósítása.) Igen érdekes felterjesztést küldött a vármegyei mezőgazdasági bizottság Ivády Béla földmivelésügyi miniszterhez a Mezőgazdasági Kamarák jogkörének kiterjesztése ügyében. A mezőgazdasági bizottság legutóbbi ülésében foglalkozott ami ügyünket is előmozdító kamara tízéves működésével és sajnálattal konstatálta, hogy a kamaranak nem áll megfelelő anyagi erő rendelkezésre.! A bizottság megállapította, hogy a gazda és a munkásosztály kétségbeejtően nehéz helyzetében a mezőgazdasági kamarák nem képesek a rendelkezésükre álló eszközökkel hivatásukat ugy ellátni, ahogyan azt az idevonatkozó törvény szelleme előírja. Ennek okát a bizottság elsősorban a mezőgazdasági érdekképviseletek hatásköri korlátozásában, másodsorban pedig az általános gazdasági krízisben látja. A magyar mezőgazda és a mezőgazdasági munkásosztály a legutolsó erejét feszíti meg, hogy a gyilkos gazdasági harc el ne törölje őket a föld színéről. Éppen ezért mindkét osztálynak élet-halálkérdése az, hogy az érdekelt képviseletek,törvényesszervek megkapják ezt a kivételes meghatalmazást, amelyet ezen kritikus idők szelleme parancsolólag követel. A felterjesztés arra kéri a minisztert az előadottak után, hogy éljen törvényes jogával és a mezőgazdasági termelés és értékesítés körebe tartozó és ezen — az ország létkérdését képező — feladat megoldásával a mezőgazdasági kamarát bizza meg és azokat ruházza fel hatósági jogkörrel.