Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-27 / 14. szám
4 2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 28 Csipkék, harisnyák! c sattok, gumisuk, sfrasszok a legnagyobb választékban, mélyen leszállított árban SELYMEK MARADÉK ÁRBAN SIPKEARUHAZ GUTIÍSLL FRIOYES BÉKÉSCSABA vezményben fog részesülni. A régi kedvezmények megvonása természetszerűleg nagy kihatással lesz az épitő iparra és a munkanélküliségre is. Nemcsak megbénítja ez a rendelkezés a város fejlődését, hanem az építőiparban sokezer iparosnak és munkásnak fogja a kenyerét problematikussá tenni. A Békésmegyei Közlöny munkatársa ugy értesült, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban az öszszes magyar városok ipartestületei behatóan fognak foglalkozni és az a terv, hogy feliratban fogják kérni a kereskedelemügyi minisztériumot e sérelmes rendelet megváltoztatására. Amikor az iparosság állandóan a munkaalkalmak létesítését szorgalmazza és amikor a magánépitkezések megindulását várja, akkor nem nézhet el közönyösen egy ilyen intézkedés felett, melynek káros hatásáról mindenki meglehet győződve. Kulturest a Magántisztviselőknél Nivós szellemi élményben volt részük azoknak, akik a Magántisztviselők Egyesületének helyi csoportja által január 23-én rendezett kulturestjét meghallgatták. Dr. Bánóczu László, az Unió színházak volt rendezője és Baló Elemér, a Nemzeti Szinnáz volt tagja látogattak el Békéscsabára ez alkalommal. Dr. Bánóczu szabadelőadást tartott : „Művészet és társadalom" címmel, amelyben mélyen szántó okfejtéssel mutatta ki a művészetek és a társadalomnak kölcsönösen egymásra gyakorolt hatását. Rámutatott arra, hogy a nagy történelmi események mindig rásütik bélyegüket koruk művészeti produktumaira. Viszont a művész lelke elsőnek érez meg minden változást és a kiváló szellemi alkotásokból szinte meg lehet jósolni a történelem színpadán bekövetkező nagy színváltozásokat. Végül pedig színesen mutatott rá a társadalmi eszmeváltozósok művészetet átalakító hatására TháÜia birodalmában, amely az EssSingen herceg exdusív irányzatától Reinhard és Pitoeff polgári színházán keresztül eljutott a Davgaievszkij és Tairov-féle kollektív célokat szolgáló „propaganda színpadáig". Sajnos, hogy dr. Bánóczy előadóképessége nem áll arányban tudásával. Talán éppen ez volt az oka, hogy vonzóan érdekes témája ellenére sem fogta meg a közönséget oly mértékben, amint azt mondanivalója után megérdemelte volna. Kiegészítette a műsort Baló Elemér, aki Ady Endre, Arany János, Zsolt Béla, Mihály István stb. müveiből összeállított versekkel szerepelt. Kár, hogy nem színpadon találkoztunk Balóval, ő az a színész, aki képességeit a pódiumon csak kis hányadában tudja kifejteni. Most is igy történi, azonban a közönség igy is szívesen fogadta és meleg ovációkban részesítette. (Drap.) [jgfer . ÍÍESÍ*?jANMNNMMMMMMMK "m I Cim nélkül... | A Csaba vivóegyesület finomérzékü elnöke: M ázor | közjegyző a sajtó képviselőit is meghívta arra a bizal mas konferenciára, mely egy vivóverseny és egy teaest rendezését vette tervbe. — Köszöntöm a sajtó megjelent képviselőit — mondotta — mert náluk nélkül nincs sí ker és nincs propaganda. Első eset Csabán, hogy a sajtói is észreveszik, invitálják, munkáját megbecsülik és distingválni tudnak a nyomott papiros között. De mégse ez volt a szenzációja az összejövetelnek. Komoly urak azon vitatkoztak, hogy mennyi legyen az ántré — egy pengő, egy pengő ötven, vagy két pengő ? Hát nem ked ves ?! Akár csak Genfben a világ diplomatái, kik váltig vitatkoznak, de dönteni nem tudnak. Békéscsabán sikerült megállapodni a „középarányban", addig Franciaország a maximum mellett agitál, holott fizetés ellenében sem teát, sem szedvicset, sem tánc zenét nem ad. Pedig jó lenne már egyszer a franciákat is istenigazában megtáncoltatni I!. .. m Békésmegye 2 városa és 28 községe nagy összegű hozzájárulást fizeta vármegyénekebben az évben Dr. Márky Barna, a vármegye alispánja most állította össze azt a kimutatást, mely feltünteti, hogy a & 1932. évben a vármegye 2 városa : Békéscsaba és Gyula, valamint 28 község mennyi hozzájárulást fizet e vármegyei közigazgatás fenntartására. A kimutatás szerint Békéscsaba városa évente 43.048 pengőt, Gyula 16.334 pengőt, a községek közül a legnagyobb hozzájárulást Békés község 66.111, utána Orosháza 64838. Szarvas 58.288, Mezőberény 32.978, Szeghalom 22.590, Füzesgyarmat 21.137 pengő hozzájárulást fizet, az összes hozzájárulások összege 613.970 pengőt tesz ki. Nem érdektelen közölni, hogy a városokra és községekre kivetett állami adók összege hogyan oszlik meg az egész megyében. A legtöbb adót Békéscsaba megyei város fizeti. Ez az ősszeg közel 1 millió pengő. (szám szerint 921.588', Gyula városa lényegesen kevesebbet adózik, a kivetett adó összesen 349.689 pengő. Gyulánál nagyobb adó terheli Orosházát 364.000, Békést 373.000, Szarvast 328.000, a legkisebb évi adója van Mezőmegyer községnek, 9.946 pengő. Kik tartoznak Békéscsabán adóbevallást tenni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyulai pénzügvigazgatÓ8ág most tette közé felhívását a folyó évre szóló általános kereseti, valamint a jövedelem és vagyon adó bevallások elkészítése és benyújtása tárgyában. A felhívás teljes részletességgel felsorolja, hogy bevallást kiknek kell benyújtani. Közli továbbá, hogy ez erre vonatkozó nyomtatványok és egyéb felvilágosítások Békéscsaba város adóhivatalánál kaphatók és szerezhetők be. Megmagyarázza általában, hogy a polgárság közül kiknek kell kereseti adó jövedelem és vagyonadó bevallást adni. Erre vonatkozólag közöljük a felhívás idevonatkozó részeit: BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNVINTÉZETE RT. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL SZT ISTVÁNTÉR 3, TELEFON 82, 43. Jövedelem és vagyonadó bevallást, — amennyiben személyes adómenteségben nem részesülnek — azoknak a természetes, továbbá azoknak az adóköteles jogi személyeknek kell adni, akiknek a mult évi jövedelem illetőleg, vagyonadója még nem jogerős és az a folyó évi február hó végéig sem válik jogerőssé. Továbbá azoknak, kiknek a mult évi jövedelem és vagyonadója jogerős ugyan, de a jövedelemadó alap a 10.000 pengőt vagy a vagyonadóalap a 200.000 pengőt eléri vagy meghaladja. Az uj adózóknak, akik az általános kereseti adó megállapítási alap újbóli megállapítása céljából bevallásra felhivattak. Akiknél az adózás helye az elmúlt év fo'yamán megváltozott. Nem tartoznak jövedelem és vagyonadó bevallást adni: Azok, kiknek a jogerősen megállapított mu't évi jövedelemadó alapja a 10 000 p»ngőt. vagyonadó alapja pedig a 200.000 pengőt nem érte el, azok akiknek a mult évben csupán adómentes jövedelmük volt, azok akiknek a tavaly összes adómentes, adóköteles jövedelmük együttesen a 1000 pengőt, adóköteles vagyontárgyuk értéke pedig az 5000 pengőt a mult évi december hó 31 ig nem haladta meg. Azok, aMk közszolgálatban állnak és akiknek a mult évi közszolgálati jövedelmükön kivül más jövedelmük nem volt, vagy ha volt más jövedelmük is, de ez a jövedelem az évi 600 pengőt nem haladta meg. Azok, kik egyházi szolgálatban állnak, vagy magánalkalmazottak, de mult évi járandóságuk a 3600 pengőt nem haladta meg és más jövedelmük nem volt, illetőleg ha volt, abban az esetben ez a jövedelem ne TI volt több 600 pengőnél, végül azok sem tartóznak jövedelem és vagyonadó bevallást adni, akiknek jövedelemadó alá eső jövedelmük egyáltalán nam volt és vagyonuk értéke 1931 december 31-ig a 25.000 pengőt nem haladta meg. Általános keresetiadó bevallást azoknak az adózóknak kell adni, akiknek mult evi keresetiadója még nem jogerős, vagy akiknél jogerős Ugyan a multévi kereseti adóalap I de a 10.000 pengőt eléri vagy meghaladja, vagy akik a mult évben foglalkozásukat megváltoztatták, : akiknél az adózás helye megváltozott, végül az uj adózóknak. Nem tartóznak általános kereseti adóbevallást adni: Azok, akiknek a jogerősen megállapított mult évi általános kereseti adóalapja a 10.000 pengőt nem érte el. Végül a jogi személyek, akik társulati adót fizetnek. Városi ügyek A fflggfikölcs&nök meghosszabbítása bizonyosan nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni. Azok a pénzintézetek, amelyek a városnak a függőkölcsönöket folyósították, mindig előzékenyen jártak el, most sem fognak a kérlelhetetlen hitelező rideg álláspontjára helyezkedni. A kölcsönöket meg fogják hoszszabbitani és lehetővé teszik, hogy a város azt az időt kivárhassa, amikor a mai nagykamatu kölcsöneit, kisebb kamatú hosszúlejáratú kölcsönnel kicserélni tudja. — Mikor lesz az? — erre igazán senki sem tudhat választ adni. A mai helyzetben, amikor külföldi adósságaink fizetésére halasztást kérünk, nem sok kilátás lehet arra, hogy a külföld olcsó kölcsönnel jöjjön a segítségünkre. Pedig az a várva-várt olcsó kölcsön nagyon ránkférne, A pénzügyi helyzet javulásával 4—5 percenttel olcsóbb külföldi kölcsönhöz juthatnánk, pedig minden egy-egy percent a városi közpénztár javára évi több ezer pengő megtakarítást jelentene.
