Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-19 / 7. szám

BEKESMEGYEI KOZLONV Békéscsaba, 1932 január 19 Nyakkendő, kalap, kezfyii, pizsama,^ggcSlGriléE retiikül, ernyő nagy választékban, 8 mélyen leszállított árban I Andráss y" u t 7. Most dől el a harc a külföldi Irta : Nádor Jenő, az OMKE (iikára magyar ! áru Köztudomásu, hogy az eddig is magas vámvédelem mellett a ma­gyar pénzügyi válság bekövetkez­tében elrendelt devizakorlátozások csaknem teljes mértékben lehetet­lenné tették a külföldi készárube­hozetalt oly cikkekben, amelyek itthon is készülnek. Most a kényszerűség következ­tében az import áruval foglalkozó kereskedők is a magyar iparra vannak ráutalva, de a fogyasztó­közönség is hiába akarná kény­szeríteni a kereskedőt külföldi áru kiszolgálásra, a kereskedő nem tudna a kívánalomnak megfelelni. Most ugy a kereskede­lem, mint a fogyasztó­közönség hozzászokik a magyar áruhoz és ezért éppen'most van itt az al­kalom, hogy a hazai gyá­rak végleg megszerez­zék maguknak a hazai fogyasztást. Csodálatos, hogy a nagy gyárak annyi előrelátással sem rendelkez­nek, vagy nem akarnak rendel­kezni, hogy felismernék a legal­kalmasabb pillanatot a magyar piac teljes meghódítása szempont­jából. Eddig sem volt szükség arra, hogy tanítsák ki a magyar keres­kedelmet a magyar iparral szem­ben fenálló kötelességére. Hiszen a józan magyar kereskedő, bár elsősorban azt tar­totta, amit a vevő kere­sett és követelt, amellett saját érdekében pártolta a hazai ipart a lehetőség legteljesebb mértékéig. A magyar árunak nem kellett jobbnak és olcsóbbnak lennie ahoz, hogy meghódítsa a magyar kereskedőt. Teljesen elegendő volt, ha nem volt rosszabb és nem volt drágább a hazai gyártmány a kül­földinél. Már ekkor szivesebben vette a kereskedő a magyar árut, mert gyorsabban jutott hozzá, ki­sebb mennyiségeket is vásárolha­tott és nem keltett ez idegen fize­tési eszközök árfolyamingadozása­inak rizikóját vállalnia. Most azonban az történt, hogy a gyáripar igen sok ténye­zője — tisztelet a kivétel­nek — indokolatlan mér­tékben szigorította eladási feltételeit, megszüntette, vayy megszükitette a hitel­keretedet és indokolatla­nul felemelte árait. Olyan szakma gyárai, amelyek hivatalos árfolyamon a Nemzeii Banktól megkapják a nyersanyag beszerzéséhez szükséges devizá­kat, oly árakat kalkulálnak, mintha másként kellene beszerezniük a fizetési eszközöket. Igaz, hogy a gyárak nemcsak hitelezők, hanem pl nyersanyag szempontjából maguk is vevők. Igaz, hogy ők sem kapják azokat az eladási feltételeket a nyers­anyagszállítók részéről, amely fel­tételek a bankzárlat előtt voltak érvényben, de viszont nem oly mértékben rosszabbodtak a felté­telek, amily mértékben a gyáripar most a kereskedelemmel szemben szigorítja azokat. A régi tételek haladékta­lan visszafizetését és ugyanakkor az uj tételek készpénz melletti beszer­zését követelik a gyárak. Ennyi rezervával a magyar ke­reskedelem nem rendelkezik s ha most a fizetésképtelenségi sta­tisztika grafikonja magasra szökik, a gyárak — magukra vessenek. Ha a magyar gyáripar csak egy kicsit is fékezni tudná zsarnoki allürjeit, most teljes mértékben meghódíthatná a magyar piacot. Hangoztattuk, hogy egyes gyá­rak kivételt képeznek, igy öröm­mel halljuk, hogy a békéscsabai gyárak­kal szemben sem merül­tek fel panaszok. De éppen ezek a tiszteletre méltó példák igazolják, hogy más gyárak nem lehelnének ugyan­ilyen liberálisak. Ha ezt magyar gyáripar nem érezteti a magyar kereske­delemmel, hogy ez ki van szol­gáltatva a gyárak kénye-kedvé­nek, ha nem igyekszenek a gyá­rak az utolsó cseppig minden le­hetőséget kihasználni, akkor a legnagyobb mértékben megked­veltetheti magát a belföldi vevők körében s oly értékes összeköt­tetésekre tehet szert a felszaba­dulás utáni időre is, amelyeket eddig talán nem szerezhetett meg s amelyeket, hacsak nem változ­tat még kellő időben mai hitel — és árpolitikájában a magyar gyár­ipar, — a jövőben sem fog tudni sohasem állandósítani. A „Magyar hét" ismételt meg­rendezése, melynek keretében a magyar kereskedelem igazi gaval­lériával állott a magyar gyáripar szolgálatába, bebizonyította, hogy a magyar kereskedő szíve­sen hoz áldozatot, ha kell, s a maga jogos üzleti ér­dekei mellett altruizmusra is haj­landó azzal a magyar gyáriparral szemben is, amelynek részéről az autonóm magyar vámtarifa meg­alkotásakor és azóta is állandóan oly sok alkalommal találkozott a legridegebb és Iegtulzóbb önzés­sel. Csak egy kis előzékeny­ség, csak egy kissé ember­ségesebb bánásmód — és a magyar kereskedelem nem felejti el később sem, hogy a magyar gyáripar nem használja ki a ma­gyar kereskedelem teljes ráutaltságát. Gyáripari fellegvárak Urai 1 Vi­gyázat ! Még nem késő 1 Kölcsönt akarnak sze­rezni részükre, melyből kifizetheiik hitelezőiket, hogy össze ne omoljon és el ne vesszen az a kevés is, amit a tisztviselői fizetésekből évek hosz­szu torán át sikerült megszerez­niük és magukénak mondaniok. Egy eltűnt békésmegyei plébános hullájára bukkantak a fővárosban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny már né­hány héttel ezelőtt részletesen be­számolt Valcsek Ágoston gádorosi plébános szomorú eltűnési eseté­ről. Mint ismeretes, a fiatal, tehet­séges plébános még az elmúlt év decemberében Csehszlovákiába utazott szülei látogatására, közben azonban nyomtalanul eltűnt. Miután több hét elteltével sem adott magáról életjelt, br. Apor Vilmos gyulai plébános levelet in­tézett az összes rendőri és egy­házi hatóságok, és az eltűnéssel kapcsolatban a nyomozás azon­nali megindítását kérte. Ugyanebben az időben az egy­házi hatóság érdeklődött Valcsek szüleinél, ahonnan azt a választ líöiesőnnel akarnak segíteni a bajbajutott tisztviselőkön (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közalkalmazottak fizetését az elmúlt három hónap alatt kétszer leszállították s a két csökkentést, amely eredetileg junius végégig szólt, egy évre megakarják hosz­szabbitani. Az illetménycsökkentés és a jövedelmek megcsonkítása számtalan tisztviselőt és nyugdí­jast juttat a teljes anyagi romlásba. A tisztvselőtársada'om, melynek nagy része ugy rendezkedett be, hogy részletfizetésre vásárol, nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. A hitelezők pedig szorongatják őket, mert szükségük van a pén­zükre. A tisztviselői fizetést lefog­lalni nem lehet, de lefoglalhatják és elárvereztethetik a tisztviselők lasásberendezését és egyéb ingó vagyonát. Most mozgalom indult, hogy se­gítsenek az önhibájukon kivül bajba jutott közalkalmazottakon. kapta, hogy mit sem tudnak a a plébánosról. Ujabban értesítés érkezett a bu­dapesti rendőrkapitányságtól, hogy egy oszlásnak in­dult hullára bukkantak, melynek személyazonosságát meg­állapítani ugyan nem tudták, de a holttest nyakán egy feszületet, a ruháinak zsebében egy breváriu­mot találtak, amiből arra követ­keztetnek, hogy a holttest az el­tűnt Valcsek, gádorosi plébános hullája. Ezek után a főkapitányság ter­mészetesen kiterjeszti a nyomo­zást minden irányban, mert erősen gyanúsítható, hogy az eltűnt plé­bános bűntény áldozata lett. Ma városi közgyűlés van (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba képviselőtestülete ma délután 3 órai kezdettel közgyű­lést tart, melynek tárgysorozatét már közreadtuk. A képviselőtestü­letnek ez lesz az első közgyűlése, melyet a délutáni órákban tart meg, miután nem régen igy hatá­rozott a városatyák többsége. A közgyűlésen nagyobb jelentő­ségű ügy nem szerepel, de érdek­lődésre tarthat számot Jánossy polgármester mindenre kiterjedő jelentése, melyet kivonatosan bár — alább közlünk. Miután a köz­gyűlés a legnagyobb valószínűség szerint a késő délutáni órákban fog végződni, részletes tudósítá­sunkat a holnap megjelenő lapunk­ban adjuk közre. Jánossy Gyula polgármester je­lentése Békéscsaba város közál­lapotáról a következőkben számot be: A kisgazda társadalom helyzete rendkívül nehéz, mert gabona kész*­leteiket még a cséplés idején, vagy a kora őszi hónapokban alacsony áron értékesítette, viszoni a feles­leges állatállomány eladásából sem tud jövedelmet biztositani, mert az állatárak a kiviteli lehetőségek tel­jes hiánya miatt oly alacsonyak, hogy az állat tartáséval és hizla­lásával járó költségeket sem fede­zik. A mezőgazdasági munkálatok szünetelése következtében a me­zőgazdasági munkásság munka­nélkül van csekély készleteik el­fogytak. igy az inségakcíó során szerzett keresményből élnek. Az elmúlt év folyamán a váro­si munkásközvetitő hivatal utján 4109 munkást helyeztünk el. Az ipar és kereskedelem hely­zete napról-napra kedvezőtleneb­bül alakul. A kisiparban a munkanélküli­ség olyan méreteket ölt, hogy az ön­álló kisiparosok egy része inségmun­kát kell hogy végezzen, mivel ipa­rában huzamosabb idő óta kere­sethez nem tud jutni. A kereskedelem helyzetét ille­tőleg a karácsonyi vásár különö­sen a ruházati és játékáru cikkek­ben hozott némi élénkséget, azon­ban ezeknél is általánosságban 20—20 százalékkal a tavalyi mö­gött maradt a forgalom Karácsony óta egyébként a legtöbb szakmá­ban a forgalom rendkívül mérték­ben visszahanyatlott. A termény és fakereskedelem helyzete továbbra is változatlanul rossz; tűzifát nem tudnak keres­kedőink behozni. A városi közigazgatás általánál menetét illetőleg a legutóbb tett jelentésem óta semmiféle fennaka­dás, vagy zavar nem fordult elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom