Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-22 / 59. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 március 31 i Nyakkendő, kalap, kesztyű nagy választékban Teschernél Andrássy-ut 7. A magántisztviselők kulturestje Bertrand Russel Kínéról szóló könyvében abban látja a legmé­lyebbre haíó különbséget Kina és Japán között, hogy mig emez a legnagyobb buzgalommal és a legtökéletesebb eredménnyel ta­nulta el a fehér embertől az imperialista kapitalizmus minden erkölcstelenségét, addig az — Kina, — legalább egyelőre, elszántan védekezik annak „áldásaival" szemben. Ez volna tulejdonképen a lappangó, lelki oka a Kina és Japán közti „összezördülésnek". A gazdasági és politikai okokat és ürügyeket Kertész főtitkár ve­títette elénk szombat esti elő­adáséban, amelynek első részét a távol keleti konfliktus, hogy ugy mondjuk: helyszíni szemléltetés­nek szentelte. Láttuk, mint nyúlik ki a robba­násig telt szigetország emberfeles­lege a különböző kontinensek területiehetősége felé. De tapoga­tódzásai előtt lecsapódnak a be vándorlási tijalmak megvehetetlen akadályai, Észak- és Délamerika, Ausztrália, Kanada egymásután akasztják ki kapufélfájukra a táb­lát: Idegeneknek (ha akarod, éitsd: sárgáknak) tilos a bemenet 1 Terjeszkedni azonban kell. Man­dzsúria az egyetlen, a kézenfekvő lehetőség. Tehát: Mandzsúria. Es kezdetét veszi az emberi aljasságnak, a képmutató élszen­teskedésnek egyik legtanulságo­sabb megnyilvánulása : A had­üzenetnélküli háború (hisz hadat üzenni, „háborúzni" a Keliog­paktumban megbélyegzett valami). És ehhez, az öldökléshez statisz­tál a Népszövetség. A legtisztább struccpolitikával. Fejét a konferen­ciák és bizottságok homokjába furó struccpclitikával. Századunk* nak, a „világbéke" századának nagyobb dicsőségére. De ez már uj fejezet. Nincs helyünk ahhoz, sajnos, hogy az előadó részletességével, imponáló tudóséval és mély logi­kájának reprodukálásával végig­vezessük az olvasót a különböző nagyhatalmak jószándékot mimelő határozati javaslatain. Csak ki akarjuk emelni, milyen helyes fel­ismeréssel mutatott rá Kertész főtitkár erra, hogy a konferencia premier plan-jában mozgó és ágáló politikusok mögött, madza­got rángató spiritus rektorként a nemzetközi hadiipar nagytőkéje áll, amelynek üzleti érdeke a háború. Küldte. És küldené ... De a gépfegyvertől megtizedeltek, a tankoktól nyomorékra gázoltak, a munkában kiszipolyozottak: a nagy háború rokkantjai és a mun­kások álljt parancsolnak. A le­szerelési konferencia gyüléstermé­nek asztalára az aláírások tömén­telen millióit vitték el: a Front­harcosok Nemzetközi Egyesületé­nek és a Szocialista Munkások Egyesületének vezetői. És az alá­írók millió parancsolják : Elég a fegyverkezésből. Úgyis hiába az 1 Hogy ez a tiltakozás, minden ellenkezést elsöprően itt él mind­nyájunk lelkében, azt meggyőzően igazolta a nagyszerű előadást követő és szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás. Dr. E. Gy. találta meg a Közlöny ötpengös utalványait Nagy érdeklődést kelt a közön­ség körében az a nagy tetszéssel fogadott akciónk, hogy a Közlöny vasárnapi két száméhoz egy-egy 5—5 pengős utalványt csatol la­punk kiadóhivatala. Vasárnapi számunkhoz csatolt utalvány egyikét a Merkúr szövöde vezetősége találta meg, mely az öt pengőt a csabai Stefánia Anya és Csecsemővédő Egyesület nemes céljaira engedte át. A másik öt­pengős szerencsés megtalálója Pe­pó János borbélyinas (lakik Had­ház ucca 7 szám alatt), ki ma reg­gel megjelent a rózsaszínű utal­vánnyal és boldog örömmel vette át a 10 fillérért vásárolt Közlöny­ért az öt pengőt. Pepó az Engel-hírlapíródéban vásárolta meg a Közlöny vasár­napi számét. Az ötpengős akciónkat tovább folytatjuk. Árvizveszedelem a megyében Gyuláról jelentik : A város alacsonyéban fekvő részeit elön­tötték a vadvizek. A galbácskerti szegény lakosság házaiba benyomult a viz, sőt a város szivéhez közelfekvő nagymagyarvárosi házakba is. A galbácskerti városrészen a viz 60 centiméteres, sőt egyméteres ma­gasságot is elért és a házakból több családot ki kellett lakoltatni. A város vezetősége motorszi­vattyukat és traktort küldött ki a viz felszivattyuzására. A mérnöki hivatalban állandóan emberek je­lennek meg és segítséget kérnek. A mérnöki hivatal hetven embert óliitott munkába. Az Ármentesitő Társulat nagy erőfeszítéssel dolgozik azon, hogy a védtölté3en kivül fekvő város­részt, amelyet már a vadvizek amúgy is elöntöttek, a romániai Varsánd felől hömpölygő vadvi­zektől mentesítse. A társulat péli csatornájában ötven centiméterrel magasabb a viz, mint a csatorna medre, ezért nyúlgátat kellett épí­teni. A békésmegyei társadalom vezetői az Alföld megmentéséért (A Közlöny eredeti tudósitása.) Képviselők, felsőházi tagok, polgár­mesterek és főispánok, továbbá a legkiválóbb szakemberek fogtak össze, hogy az Alföld megmenté­sére terveket dolgozzanak ki, legégetőbb problémákat sürgősen oldjanak meg, vagy azok meg­oldását előkészítsék. A Pannonia­szélló külön termében gyűltek össze szombat este az alföldi gondolat hirdetői és mindazok, akiknek szellemi, vagy erkölcsi közössége van az Alfölddel, vagy akiket hivatásbeli kötelezettségük füz az Alföldhöz. Többek között ott voltak vár­megyénkből : Bud János volt mi­niszter, Korossy György főispán, Beliczey Géza, Csizmadia András, Brandt Vilmos, Temesuáry és Lá­nyi dr. békésmegyei képviselők, Klebelsberg Kunó gróf volt mi­niszter, Jánossy polgármester stb Borbély György felsőházi tag nyitotta meg az értekezletet s rá­mutatott arra, hogy az Alföld problémáival párhuzamosan meny­nyi tennivaló akad, amely felett ma mór nem lehet elsiklani. Az összejövetelnek az a főcélja, hogy az etők összefogását megkezdje és ezért azt indítványozza, hogy az értekezlet alakuljon ét elő­készítő bizottsággá s válasszák meg elnökké Klebelsberg Kunó grófot. Ez meg is történt. Klebelsberg gróf azt fejtegette, hogy jó eleve szembe kell he­lyezkedni minden centralizációval, mert veszedelmes volna, ha az alföldi problémák megoldásánál centralizációs törekvések érvénye­sülnének. Épp ebből a szempont­ból nem szabad csökkenteni a vidéki hivatalokat és intézménye­ket sem. Igen fontosnak tartja, hogy a városok súlyos pénzügyi helyzetével foglalkozzanak és ugy látja, hogy a mostani pénzügyi szanálás elhibázott volna, ha a városokat és a városi testületeket deficitben hagynák. A továbbiakban megemlítette, hogy elsősorban a vizgazdasági kérdések, a Duna—Tisza csatorna, a tiszai hajóút, továbbá az összekötő utak s álta­lában az úthálózat ki­egészítése azok a fontos problémák, amelyek megoldásra várnak. Mindezek fö­lött áll azonban az Alföld öntö­zésének problémája, mert ezt az alföldi klima egyszerűen megköve­teli. Egyébként is uj termelési ágakkal öntözés nélkül nem lehet kísérletezni. A fásítás és a gyümölcsfa­telepítés fontosságára mutatott még rá, majd azt hangoztatta, hogy arra kell nagyon vigyázni, hogy ne csak a központtól várja min­denki, hogy mire van szükség, hanem a helyi hatóságok is szó­laljanak meg, amelyek a közvet­len szükségleteket és praktikus szempontokat joggal ismerik. Vé­gül Klebelsberg Kunó gróf leszö­gezte, hogy létre kell hozni egy olyan számottevő szervezetet az összes érdekeltségek bevonásával, amely az alföldi problémákat helyesen ismeri fel s azok meg­oldására a legjobb uton és mó­don törekszik. Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol HIREK Tavasz eíső napja eljött végre. Igaz, hogy csak a ka­lendárium szerint, de mégis csak itt van. Még varjú károg a csupasz fákon, de már messziről, virágos, dalos mezőkről elindult felénk a tavasz-tündérnője. Tavasz: napfény, öröm, vidám­ság, szeretet, szerelem, vérpezsdü­Iés — élet. Mindez az idén na­gyon késik. Jégtörő Mátyás nem tört jeget, március nem hozott derűt, Séndor­József-Benedek, nem hozták meg a meleget és most, amikor mára naptárcsinélók szerint is tavasz van még hófedte, fagyos az erdő, a mező, a rét, a berek, a völgy, a hesy. Rügy nem fakad, bimbó nem hasad, fü nem serked, mag nem duzzad. Ilyenkor már fecskék szorgos­kodtak az eresz alatt, ibolya virult a réten, levél fakadt az ágon, paj­zán napsugár köszöntött az élet munkásaira, vidám gyerekkacaj verte fel a csendet és a küzdő, dolgozó emberekben felfrissült a vér; a kedv, az öröm, a szeretet sugerai aranyozták be az életet. Ha a tavasz késik, minden ké­sik, A gazda még nem hintette el a szerelemmel váró földbe a ma­got, mely megduzzadva, szárba szökkenve és kalászt érlelve uj életnek, uj létezésnek a csirája, mert még nem hinthette el, mert a föld és a mag örök egyesülésének élet-érlelője a tavasz igazában nincs itt. Most, éppen most késik a tavasz, a szent, a mindent legyőző erő. amikor az emberi életfolyás egyen­letessége megakadt, amikor ugy­látszik, hogy holtpontnál vagyunk, amikor ugy rémlik, hogy a verej­tékes emberi munka nem gyümöl­csöt, hanem jégvirágokat termel. Tél mindig volt és mindig lesz, de a tél után mindig tavasz jött és győzedelmesen, életet hozsan­zézón jött mindig az öröm év­szaka. (sz. f.) Ezen a héten Lőrinczy és Abonyi gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Az adóárverések felfüg­gesztése. A súlyos gazdasági vi­szonyokra való tekintettel a fő­ispánokra bizza a kormány az egyes törvényhatóságok területén az árverések felfüggesztésére vo­natkozó intézkedéseket. Természe­tesen a rendelkezés csak azokra vonatkozhat, akik tényleg nem tudnak fizgtni. — Az erzsébethelyi piac nem pénteken, hanem csütörtökön lesz Nagypéntek ünnepe miatt. — Közgyűlés. A Magyarországi Rokkantsegélyző és Nyugdij egye­sület 67. számú békéscsabai fiókja vasárnap délután 3 órakor tartotta meg befizető helyén Harmati Mi­hály elnöklete mellet közgyűlését. Az évi jelentés és zárszámadás letárgyalása után a közgyűlés megválasztotta a budapesti orszá­gos gyűlésre kiküldöttként az el­nököt és póttagul Lázár Pál tagot. A régi vezetőséget újból meg­választotta a közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom