Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-17 / 55. szám

Békéscsaba, 1932 március 17 Ara 10 fillér Csütörtök Péntek 59-ik évfolyam, 55-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengd. — Példónyonkint K) fillér. Főszerkesztő: Dr. Retez József Felelő® szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonssám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Gondverte János Azt mondotta Gondverte János, hogy a mai pénztelenségből csak az húzhatná ki a gazdát, ha a kormány rászánná magát és földbankót bocsátana ki. Gondverte János nem az egyedüli, aki a földbankótól várja a megváltást Sokan vannak hozzá hasonlóak, sokszor hallja az ember, hogy a fölre kellene pénzjegyeket kibocsátani, akkor egyszerre elég pénz forogna az országban, a gazdának is jutna belőle, értékesíteni is jobban tudna. Gondverte János hamisvágányon jár. Nem ismeri milyen kényes portéka a pénz és milyen hamarosan elértéktelenedik, ha nem a gazdasági élet szigorú törvényei szerint állapítják meg, mennyi forogjon és mennyi foroghat belőle a piacon. A pénz olyan jószág, mint a kényes mérnöki pontossággal megépített hid. A pénz hídján bonyolódik le az országban az árucsere forgalma. Sok pilléren nyugszik ez a hid. Az egyik pillér azoknak az aranyruduknak az összessége, amelyek a Nemzeti Bank pincéjében vannak, a másik pillér ugyancsak a Nemzeti Bank úgynevezett nemesvaluta készlete, a harmadik pillér az egész nemzeti vagyon, a munka, a tőke, az üzlet, a ház és — a kenyéradó föld. Ha csak az aranyrud pillére biztosítaná a hid teherbíró képességét, tehát a pénz értékét, akkor néha furcsán állanánk. A bankjegyeknek ugyanis sokszor alig 30 százaléka van aranyrudakkal biztosítva, a többi 70 százalékot a többi pillérek biztosítják. Ha tehát ezek közül a pillérek közül egyet kiveszünk, akkor a bankjegy már nem fog annyit érni, mint amennyi rá van nyomva. Ha a földre külön pénzjegyet adunk ki, tehát a föld pillérét az árucsere forgalmának hidja alól kivesszük, akkor a hid inogni fog, vagyis, ha földbankót bocsátunk ki, akkor bankjegyeink elértéktelenednének. Épp ugy elértéktelenednének, mint az inflációval. Papirosból pénzt csinálni abszurdum. Gondverte János mindezekből láthatja, hogy a földbankó kibocsátása nem más, mint infláció, amitől Isten mentse meg az országot. Ugy járhatnánk az inflációval, mint a mesebeli halász, akinek bárkája egyik oldalon léket kapott és féloldalt dőlt, mire a halász léket vágott a másik oldalon is, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. El is sülyedt a bárkája annak rendje és módja szerint! Nekünk se kellene egyéb, hogy gazdasági életünk bárkája, amelyet az agrárválság féloldalra döntött, egészen elsülyedjen, csak annyi, hogy a másik oldalán is léket üssünk a pénz elértéktelenedésével. Távirati kérvényt intéztek Károlyi miniszterelnökhöz a gazdák Választmányi ülést tartott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztménya igazgatóválasztmányi ülést tartott, báró Vay László elnöklete alatt. Báró Vay László kamarai elnök megnyitó beszédében vázolta az általános gazdasági helyzetalakulását a legutóbbi időben, majd a gazdatársadalom kivónságai sorából különösen kiemelte a földteherrendezéssel kapcsolatos feladatokat, nem különben a kamatredukció kérdését. Rámutatott ennek során arra, hogy a gazdatársadalom adósságai legnagyobbrészt abból az időből származnak, amikor a vagyonérték azokra többszörös fedezetet nyújtott, a mezőgazdaság jövedelmezősége pedig lehetővé tette a már ekkor is túlzott kamatterhek elviselését. Azóta a vagyonérték felére, harmadára csökkent, a mezőgazdaság jövedelmezősége pedig elenyészett. Ha volt helye az adósságok valorizációjának akkor, amikor a pénz értéktelenedett el s a javak ára emelkedett, akkor meg kell találni a lehetőséget arra is, hogy a javak elértéktelenedése és a pénz relatív értékemelkedésének bekövetkezett esetében az adósságok értékeltessenek át a mai tényleges helyzetnek megfelelően. A kamatlábkérdés a termelő munka megbecsülésével van szoros kapcsolatban. Megszűnik a vállalkozási kedv s leromlik a termelés is, ha a termelői befektetések az igénybevett kölcsöntőkék kamatánaK negyedével sem kamatoznak. Ez a folyamat a hitelezőre és adósra egyaránt veszélyes, szükséges tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját revízió alá vegye s ma, amikor külföldi hitelekre egyrészt nem is számithatunk, másrészt azok igénybevétele nem is volna kívánatos, mert e réven az amúgy is elviselhetetlenül súlyos külfölddel szemben fennálló kötelezettségeinket szaporitanónk, a bankráta leszállításával egészséges és a mai termelői jövedelmekkel arányban álló nivón szabályozza a kamat viszonyokat. Múlhatatlanul szükség van erre annyival is inkább, mert, ha a mezőgazdaság terhei jelenlegi jövedelmezőségi viszonyaival arányba hozatnak, ugy ezzel a mezőgazdaságnak számtalan más problémája is automatikusan megoldást nyer. Javaslatára az igazgatóválasztmány távirati felterjesztésben fordult gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz, a földteherrendezés és kamatláb kérdés mielőbbi kedvező rendezése érdekében. Agyonlőtte bátyját az örökség miatt Szegedről jelenlik : Kegyetlenül elkövetett testvérgyilkosság történt tegnap este a Szeged— domaszéki tanyák között. Itt lakott egy tanyán Fürtén Istvánné János fiával, aki a gazdaságot vezette. Tegnap délután megjelent a tanyán Fürtén István gazdálkodónál a másik fiu is, akit a mult évben kielégítettek az örökségből, de a vagyon elúszott a kezén. Tegnap ujabb just követelt anyjától, de kérését elutasították. Távozóban az eresz alatt megpillantott egy fejszét, amelyet felkapva dühében öccsére rohant. Fürtén János bátyja közeledtére előkapta revolverét és hasba lőlte a támadót. A megsebesített kivánszorgolt a kapun és nem messze holtan esett össze. Öccse utána ment és nem tudva, hogy bátyja már meghalt, a közelében levő doronggal fejbe vágta, ugy hogy Fürtén István agya kiloccsant. A rendőrség előtt bevallolta azután tettét. Az ügyészség szerdán dönt arról, hogy az ügyet statáriális bíróság elé utalja-e. VMMMMMMMVWMMMWMMMV Vármegyei hirek. A törvényhatósági bizottság közgyűlései iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A karzatot az érdeklődők ellepik és a legutóbbi közgyűlésen tekintélyes számú hallgatóság mór nem tudott elhelyezkedni. Ez a körülmény szolgáltatott okot a vármegye alispánjának arra az intézkedésére, hogy a jövőben a vármegyeháza nagytermének karzatára közgyűlések alkalmával csak jegy felmutatása mellett lehet felmenni. A jegyek a közgyűlést egy héttel megelőzően dr. Daimel Sándor vm. tb. II főjegyzőtől igényelhetők. Szilágyi Pál egészségügyi felügyelő ma Békésen tartozkodik és ennek sorén felülvizsgálja az iskolákat és a községi menházat. Az Iparos Dalárda 40 éves jubileuma (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Békéscsabai Iparos Dalárda, melynek jelenleg 40 tagja van, a folyó évben ünnepli fennállásának 40-edik évfordulóját. A jubileumi ünnepséget augusztusban Szent István napján tartják meg. A X-ik dalos kerületnek, amelyhez Békés vármegye. Szolnok vármegye, Csanád, Arad, Torontál egyesitett vármegyék, továbbá Csongrád vármegye tartoznak, dalosai a nevezetes évfordulóra Békéscsabára jönnek és itt hangversenyt tartanak. Az emiitett megyékben 42 dalos egyesület működik, amelynek a zöme eljön Békéscsabára, hogy tanúságot tegyenek tudásukról. A tervek szerint a dalosokat Szolnokról külön vonat hozná Békéscsabára. Az ünnepségek reggel diszgyüléssel kezdődnének, amelyen résztvesz Korössy György főispán, Márky Barna dr. alispán, Jánossy Gyula polgármester és a megye, továbbá Békéscsaba város több vezető egyénisége. A dalosversenyt három csoportban tartják meg, mégpedig az ipartestület székházának nagytermében,' a színházban és az egyik moziban. Az ünnepségre annak sikere érdekében már most megindultak az előkészületek. Lengyel—magyar gazdasági tárgyalások Varsóból táviratozzák: Félhivatalos jelentés szerint a lengyel— magyar gazdasági viszony normalizálásáról legutóbb Budapesten folytatott eszmecsere során a két kormány megegyezésre jutott a gazdasági tárgyalások szükségessége tárgyában. A tárgyalásokat most márciusban tartják meg.