Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-06 / 47. szám

Békéscsaba, 1932 március 6 Vasárnap 59-ik évfolyam, 47-ik szám BEKESMEGYEI EOZLOFT POLITIKAI NAPILAP ElSfisetéai «jaki ffetyben és vidékre postán küWve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Belső harc. A régi Rómában, ha ellenség jelent meg az ország határain, egyszerre elsimult minden belső politikai ellentét s az ország minden fegyverfogható polgára felvonult a közös veszedelem elhárítására. Csonka-hazánkat ma nem lényégé li ugyan semmi külső veszedelem és mégis van egy nagy, láthatatlan, közös ellenségünk, amelynek pusztítását mindnyájan saját bőrűnkön érezzük s amely felett úrrá lennünk mindnyájunknak közös érdeke. A gazdasági válság egyre keményebb és elviselhetetlenebb rohamokat intéz minden magyar ember élete ellen s ez ellen az alattomos ellenség ellen, mely minden porta körül ott ólálkodik már, közös erővel kell harcba szállanunk. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a nemzeti erők összefogására hivta fel az ország politikusait. Az összefogásnak e követeléséből azonban természetszerűen következik az is, hogy necsak a végső, általános célokban legyen egyetértés, hanem, hogy mindazok, akik a nemzeti összefogásban részt akarnak venni, a nemzeti politika programját részleteiben is fogadják el. Mi ez a program, amelynek támogatását minden nemzeti irányú politikától joggal elvárhatjuk? Az ország gazdasági életének biztositása, a pengő vásárlóerejének tartása, az országnak az inflációtól, a pénz elértéktelenedésétől való megóvása, a gazdasági élet folytonosságának és az állam hitelének fenntartása és biztosítása; Van-e ennek a programnak egyetlen olyan pontja is, amelyet a nemzet érdekében harcoló jobb, vagy baloldali politikus el ne fogadhatna ? Vane olyan szélsőséges, radikális politika, amely ennek az ellenkezőjét óhajtaná? Károlyi Gyula gróf programjában van még egy pont, mely a legnagyobb megnyugvást és bizonyára a legnagyobb bizalmat is kelti politikája iránt Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszámi 178 j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szém alatt Hirdetés díjszabás szerint minden oldalon. Reformálni kívánja a mai választói jogot, ami ellen annyi súlyos panasz hangzott el s kilátásba helyezi, hogy a legközelebbi választászevolt választójogi törvény rint fognak lezajlani. Az erők összefogása helyes gondolat. Azoknak azonban, akik ezt a gondolatot hangozsok" már nem az eddig életben | tatják, félre kell tenniök minGyártják a muníciót Bécsben den személyi érdeket, párt-, szempontot s az ország érdekében önzetlenül fel kell ajánlaniok erejűket, képességeiket a közös célok szolgálatára. Feltűnő hírt közöl a bécsi VolksZeitung mai száma. A lap szerint a Hirtenberg Tölténygyár Részvénytársaság két hét alatt 800 uj munkást vett fel a kinai és japán megrendelésekkel kapcsolati ciiucicocanci najjtsuiar niuunaaici vciei luiieni. \in i 1/ MMMMMMMM^^ ban. A Steyr-müveknél is sok munkásfelvétel történt. (MTI) ur Anglia uisszafizette 200 milliós dollárkölcsönét Londonból jelenti az MTI: Az amerikai Morgan bank tegnap 150 millió dollárt osztott szét 110 amerikai bank között. amelyek résztvettek a mult év augusztusában felvett 200 millió dolláros angol kölcsön kibocsájtásában. Ezzel Anglia majdnem félévvel az esedékesség előtt visszafizette a kölcsön 75 százalékát. Egy álarcos ember kirabolt egy járásbirót Makón Makóról jelentik lapunknak : Ungár Jenő királyi járásbiró az az éjjeli órákban tért haza lakására. Közvetlenül a lakása előtt a kapu aljában egy álarcos férfi támadt rá s egy vasbottal a biró fejére sújtott. Ungár Jenő járásbiró szédülten esett össze, mire az álarcos rabló a pénzét, március havi teljes fizetését elrabolta. A rendőrség széleskörű nyomozást indított, de még nem tudták a gonosztevő kilétét megállapítani. Zöldhitel Minél tovább tart a tél hidege, minél tovább fedi a földeket az áldott hótakaró, annál égetőbben tóiul előtérbe a zöldhitel problémája. A laikus olvasó előtt furcsának tűnik fel a hitelek osztályozásában a zöld színnel való megjelölés, mert hiszen a praxisban gyakran hallunk hosszú-, vagy rövidlejáratú, sokszor olvasunk függő és átmeneti hitelekről, meg kölcsönökrök a zöldhitel elnevezés azonban ujabb keletű, bár a dolog maga, melyet ezzel a szóval nevezünk meg, ősrégi, attól az időtől kezdve kultiválják, mióta gabonakereskedelem van. A múltban január havától kezdődőleg egész az aratásig a termelés folytatására szükségletként mutatkozó összegeket és tőkéket gazdatársaink majdnem kivétel nélkül a velük összeköttetésben álló gabonakereskedőktől igényelték és szerezték be több-kevesebb kamat mellett, de mindenkor azzal a kötelezettséggel, hogy az összegek ellenértéke fejében aratás után az igénybevevő gabonát szállít be a kereskedőhöz. Évtizedekén keresztül zavartalanul folytak ezen transakciók, a gazda megtalálta számítását, a kereskedő sem fizetett rá az üzletre, sőt hosszú praxisa alatt kisebb-nagyobb vagyonkát gyűjthetett össze. Hogy a kereskedő kisebb-nagyobb vagyont gyűjthetett össze, annak hasznát a gazdatársadalom is látta, mert hiszen a termelése továbbfolytatására szolgáló összegeket gabonakereskedő barátjától biztosan megkapta; megkapta pedig ugy, hogy megszerzése fejében semminemű költsége nem származott, a kereskedő sokszor váltó, sőt nem egy esetben nyugta nélkül is rendelkezésére bocsátotta az összegeket és soha nem okozott bekebelezésekkel járó súlyos kiadásokat a gazdának. Az a körülmény, hogy a kereskedő azokon a tételeken, amelyeket a gazda előlegének kiegyenlítése céljából szállított be hozzá, a normálisnál jobban keresett, mert hiszen tőkéjét is hosszabb időre lekötötte, a gazdát egyáltalában nem izgatta, sőt örült neki, tudva azt, hogy a kereskedő gyarapodásával az ő érdekei is nyertek, mert az a birka, amelyet jobban táplálnak, jobban birja gyapját is leadni. Az elmúlt évtized kereskedelemellenes tendenciája, a termelési hitel — amelyet ma zöldhitel nek jelölünk meg, — kérdésében is óriási változást hozott és ezen változás, sajnos, ma sokkal súlyosabban érinti a gazdatársadalmat, mint a kereskedőt. Ha bárhol összejövünk, ahol gazdák is vannak jelen, természetesen a beszéd az első negyedórában a söldhitel kérdésére terelődik és állithatom, hogy a gazdatársadalom részéről ma már sokkal súlyosabb kritikában részesülnek azok, akik a túlzott gazdavédelem folytán a jelenlegi helyzetet teremtették, mint a gabonakereskedelem körében. Ha a kereskedelem mai helyzetében és a jelenlegi viszonyok között a legridegebben elzárkózik ilynemű hitel nyújtása elől, ez a