Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-03 / 45. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba. 1932 máricus 3 * Csütörtök 59-ik évfolyam, 45-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP MWMWMMMMI^^ E Ififiz etéti dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, ejy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Segély helyett munka A hosszú telet valahogyan átvergődj, átszenvedi ez az élettelen gazdasági világ. De mi lesz tavasszal és mi lesz a nyáron? Munka kellene már mindenkinek. A fizikai és szellemi élet terén egyaránt a munkáért indult meg az ostrom. És már nem is tudjuk megmondani, hogy melyik fronton erösebb a harc. Az ipar már alig tud versenyezni ezekkel az egyre elkeseredettebb rohamokkal. Pedig az ipart, különösen a kisipart, el kell látni már munkával, mert már felélte minden tartalékát és attól lehet tartani, hogy a szerszamát is megeszi. Már árulja. Eladogatja lassanként. Nem könnyű a helyzet, azt el kell ismerni. Annyira összesűrűsödtek a bajok, oly sok helyről tör fel a segélykiáltás, hogy ezeket számontartani már nem is lehet. Hát még megoldani. De valamit csak tenni kell. Mindenki az államtól vár segítséget, mert az állam magához ragadott minden erőforrást. Munka helyett csekélyke pénzt szór az éhezők felé. A közvélemény mást akar. A közvélemény azt akarja, hogy ne legyen többé se segély, se anyagi támogatás, mely az állam kaszszájára baziroz. Éljen meg minden szövetketttf gyár, közüzem, tyukfarm a maga emberségéből. Az állam ne szubvenciót, anyagi támogatást, hanem munkát adjon azoknak, kik dolgozni szeretnek és akarnak. Ez a követelés olyan, mint a tiszta levegő, amely nélkül nincs élet. Itt van az év legdolgosabb hónapja, a hosszú tél után enyhülést igérő március. Jöjjön tehát a tavasz kezdetével a munka tavasza is. Segély helyett munkát biztosítson az állam, a vármegye és a város. Mindenki, aki észszerüleg belátja, hogy segélyekkel nem lehet sokáig operálni — arra kell törekednie, hogy a munkás szerszáma ismét működésbe jöjjön. Az ásó, a kapa, a kalapács, a gyalu munkáért könyörög. Adjanak neki!... Tizennégy japán hadosztály partra szállt Londonból jelenti az MTI: A japán tüzérség, majdnem egész éjjel Kiangwanra összpontosította megsemmisítő pergőtüzét. Reggel jelentette a japán főhadiszállás, hogy a kinaiak az éj leple alatt megkezdték Kiangvannál visszavonulásukat. Amidőn a japánok hajnalban támadásra indultak, nem laláltek ellenállásra és most Tasing felé nyomulnak előre. A japánok azt állitják, hogy szakadatlan támadásuk a kínaiakat teljesen demoralizálták. A kinaiak veszteségét az ujabb japán támadások sorén 2000 re becsülik. A Daily Telegraph a japán sikereket főként annak tulajdonítja, hogy a kimerült 19. kinai hadsereget a második védelmi vonalba vonták vissza és helyét ideiglenesen a kevesebb haditapasztalattal biró 88. hadosztály foglalta el. A japán repülők 17 bombát dobtak le a sanghai— nankingi ve suti vonalra. Ma kezdték meg a 14. japán hadosztály partraszállitását erős tüzérségi zárótűz fedezete alatt Tichy birái előtt Budapestről jelentik : Tichy Árpád már tegnap este jól tudta, hogy mi vár rá. A fogházban teljesen megtört, sirt és jajveszékelt. Később imakönyvet kért és azt forgatta. A mai tárgyalás iránt negy érdeklődés nyilvánult meg, nagy tömegek igyekeznek a törvényszék felé, hogy bejussanak a fötérgyalási terembe. Az ügyész még tegnap délután értesítette Kozarek Antal állami ítéletvégrehajtót, hogy segédeivel ma délelőtt jelentkezzék a budapesti kir. törvényszék irodaigazgatójánál, ahová majd kiküldik az értesítést további teendői felől. A statöriális tárgyalást ma délelőtt 10 órakor megkezdték. Szuronyos őrök hozták a sápadt, magas, szőke Tichyt a zsúfolásig megtelt terembe. Elsőnek Oleh János ügyész állott szólásra fel. Előadta, hogy Tichyt gyújtogatás bűntettéért állítottak a statáriális bíróság elé. Indítványozta, hogy a tényállás felderítése céljából a gyilkosság és a rablás felderítésére is térjen ki a biróság. Bejelentette, hogy Tichy 6 baltaütéssel ölte meg Miklós közjegyzőhelyettest. Az elnök kérdésére Tichy kijelentelte, hogy bűnösnek érzi magát. Ezután elmondotta, hogy a nővére kért tőle pénzt, ezért határozta el magét a rablásra. Tudta, hogy 23-án este nincsen senki az irodában, ezért alkalmasnak tartotta az időt a rablás végrehajtására. Arra a kérdésre, hogy miért kellett a balta, azt válaszolta, hogy azért, hogy ha nem tudná a Wertheim szekrényt kulccsal kinyitni, azt baitával feszíti fel. Elmondja a vádlott, hogy a lakást álkulccsal nyitotta ki és igy hatolt be. Azután bezárta maga után az ajtót és kereste a Wertheim szekrény kulcsát. Közben lépéseket hallott a szomszéd szobából, mire a másik oldalon levő szomszéd szobába szaladt és elbujt. Miklós közjegyzőhelyettes bejött az irodába, felgyújtotta a villanyt és abba a szobába lépett be, ahol a gyilkos elrejtőzött. A közjegyző helyettes át akart menni a szobába, közben azonban észrevette Tichit, kezet emelt rá, erre ő előrántotta a baltát és fejbevágta Miklóst. Miklós hátratántorodott, erre ő mégegyszer fejbevágta. Miklós ezután segítségért kiáltott és menekülni igyekezett. Tichy utánarohant, újból több fejszecsapást mért rá. Az eszméletlenül összeeső embert az irodába hurcolta. Be ment a hálószobába, megmosdott, majd újra az irodába jött. Miklóst a földön ülve találta, erre mégegyszer fejbe vágta, ekkor az elterült. Vallomása szerint azért gyújtotta fel az irodát, hogy a bűnjeleket eltüntesse. A statáriális biróság tárgyalását a délutáni órákban fejezik be. ítéletről lapunk zártáig nem érkezett Jelentés Békésmegyei gazdák vetőmagja Gyuláról jelentik lapunknak: A földmivelésügyi minisztérium értesítette a vármegye alispánját, hogy tekintettel arra, miszerint Békésmegyében a burgonyában 22 mázsás, tengeriben 8.2 mázsás átlagtermés volt, a rendelkezésére álló csekély hitelkeretben a vármegye részére burgonya és tengeri kiosztása nem áll módjában. Mivel azonban a tengeri termés átszervezése szempontjából nemesitett tengeri kiosztása Békésmegyében is indokolt, az akció ezen részében Békésvármegye is részesülni fog és e célra a vármegye részére térítés ellenében 300 q hazai nemesitett tengeri vetőmagot fognak kiosztani. Miért nem csatolták a békési járásbiréságot a csabaihoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny tegnapi számában jelentette, hogy Korossy főispán a közgyűlésen tett nyilatkozata szerint a békési járásbíróságot nem fogják megszüntetni és nem olvasztják be a csabai járásbíróságba. Illetékes helyen tudósítónknak erről a kérdésről a következőket mondották: — A békési járásbíróság telekkönyvi hivatala több mint száztízezer katasztrális hold földügyeit intézi, amely terület legnagyobb részben kis és törpebirtokokból áll, —, úgyhogy ugyanakkora ügyforgalma % van, mint a csabai telekkönyvi * hivatalnak; a mult esztendőben tizenháromezren felüli ügydarabot intézett el. Polgári és büntető ügyforgalma mindössze huszonöt százalékkal kisebb, mint a csabaié, Békésen közel nyolcezer volt az elintézett ügyek száma, Csabán pedig tízezer. Ezt a jelentékeny munkát Békésen két bíró végezte egy gyakornokkal. Csabán a hasonló munkakört négy biró látja el egy