Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-28 / 41. szám

Békéscsaba, 1932 február 28 Vasárnap 59-ik évfol yam, 41-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak • Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő ejy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint TJJárcius A közelgő tavasz varázsa a március azt érezteti velünk, hogy a legnagyobb nehézsége­ken már átestünk. Ugyan még benne vagyunk a télben és sok minden történhetik velünk, de azért mégis csak él ben­nünk a remény, hogy a válság már elérte tetőpontját és most már csak a megkönnyebbülés következhetik. Emlékezzünk csak rá, milyen aggasztó érzések között gon­doltunk az elkövetkező télre, annak minden nyomorúságára s arra a vigasztalan helyzetre, melyet a terményárak, a hitel­viszonyok megrendelése, az ál­lami háztartás egyre fenyege­tőbben jelentkező szükségletei­nek abnormis nagysága és a munkanélküliség idézett elő. Csak már ezen a télen átes­tünk volna, sóhajtottuk száz­szor is magúnkban. Hát köze­ledünk ahhoz az időponthoz, amikor a tél is beszedni ké­szül kintlévőségeit és csődön­kivüli kényszeregyezséget kér maga ellen. Még iit csikorgatja fogait, még érezzük hideg leheletét, de ereje gyöngül, a nappalok egyre hosszabbodnak és mi, meggyötört emberek, egyre több hittel és vágyakozással várjuk — a nap időnként már földre küldött meleg sugaraiban süt­kérezve — a tavaszt. Pedig a tavasz még nem hozza meg bajaink gyógyulását; de egyet biztosan hoz magával: reményt. Azt a reményt, amelyről az ősszel szinte lemondani lát­szottunk, azt a reményt, mely arra jó, hagy a valóság szo­morú képét eltakarja előlünk. Még nincs itt a kikelet, de szivünkben már uj életlehető­ségek csirái sarjadoznak, meg­usztuk a válság áradatát és most már csak jobb idők kö­vetkezhetnek. Mi agrárország vagyunk és bármilyen szép re­ményeket füzzünk is gyáripa­runk fejlődéséhez: ha nem üt be a termés, akkor minden a fonákjára fordul. Lám, az el­múlt évben tengernyi bajunk mind eltörpült volna, ha elfo­gadható terményárak lettek vol­na, de a termény ára — saj­nos — még a termelési költ­séget sem futotta. A többi bajunk mind eltör­pül az egyetlen nyomorúsá­gunk mellett. És ime, valahogy sikerült átlábolnunk e kilátás­talan viszonyok zátonyán is. A többi most már a jövőtől függ. Ha jó termésünk lesz és a hi­telviszonyokban is javulás állna, ugy nagyot lendülne a sorsunk. Ha a nemzetek között a kölcsönös bizalmatlanság megszűnik, akkor már nem kell félnünk attól, hogy elpusztu­lunk. Valamit tapasztaltunk is ezekben az Ínséges időkben: hogy jóval takarékosabban kell élnünk, mint eddig tettük. WMMWMMMWtMAW Ezt az államháztartásra vonat­koztatjuk. És tanultunk egyebet is : hogy a társadalmi erők egy­befogása a legnagyobb út­vesztőkön is átvezet bennün­ket. Íme csak a társadalmi erők megszervezése és áldoza­tos készsége tette lehetővé, hogy belső nagy rázkódtatások nélkül tudtuk átélni ezeket a cudar időket. Nagy erőpróbája volt ez nemzetünknek. Még nem láboltunk ki minden nya­valyánkból, de a pirkadó haj­nal fénye már itt táncol abla­kunkon és uj reménység mag­vát hintigeii a szivekbe. Nagy érdeklődés mellett folyt le a mai megyegyülés (A Közlöny eredeti tudósítása.) A törvényhatósági bizottsági ta­gok csaknem teljes számban je­itfiicK meg a megye&yaléserw Meg­telt a karzat is és a bejárat előtt mintegy 50—60 munkáskülsejü em­ber kintrekedt. A megyegyűlésen Korossy főis­pán elnökölt. Hálás köszönetet mondott mindazon közületeknek, egyesületeknek, akik közremun­kálkodtak abban, hogy Békésme­gyében az inségakció minden zök­kenés nélkül folyhatott le. Korossy György főispán üdvöz­lő beszéde után az alispáni jelen­tést olvtsíék fel, melynek kapcsán elsőnek Szemenyei József szólalt fel, aki az iskolánkivüli népokta­tás ügyet tárgyalta. Schuttz József hosszasan fejte­gette a mezőgazdaság mai nehéz helyzetét, amely leginkább onnan ered, hogy az alacsony búzaárak és a tulmagas ipari cik­kek nem állhatnak meg egymás mellett. Kiss János (Orosháza) panaszolta, hogy a tegnapi nep folyamán mintegy 1200 ember verődött össze a községháza előtt, hogy segélyt kér­jenek. Ebben azonban megakadá­lyozták a csendőrök és rendőrök, akik körülzárták óket és ebből a rendőrgyörüből nem lehetett meg­mozdulniok. Arra kéri az illetéke­seket, hassanak oda, hogy a rendőrlegénység ne igyekezzék a tömeg elkeseredését növelni. Dr. Forray Lajos általános tet­szés közepett beszélt a hadi­rokkantak és hadiözvegyek bajai­ról, majd később a közigazgatási tisztviselők jövőbeli helyzetéről egy most megjelent miniszteri rendelettel kapcsolatban s java­solta, hogy ezt a rendeletet vegyék revízió alá, mert ellenesetben a jövőben a közigazgatási pályákra csak azok léphetnek, akik meg­felelő protekcióval fognak rendel­kezni. Lapunk zártakor az ülés még tart. IMMMMMMMÍMMM A kinai kormány Ludendorff német altábornagynak ajánlja a hadsereg föwezérségét Londonból jelenti az MTI: A Daily Express szerint a kinai had­erők ellenállási sikerének az a magyarázata, hogy a kinai sere­geket két kiváló német vezérkari tiszt: Bessel tábornok és Briebel alezredes vezetik, akik a világ­háborúban Ludendorff legbizal­masabb munkatársai voltak. Nagy konsternációt keltett egyéb­ként politikai körökben az a hir, hogy a kinai kormány magát Ludendorf altábornagyot hivta meg a nemzeti hadsereg fővezéréül. Felkérte egyben meghívásában, hogy a kinai csapatokat a leg­modernebb haditudomány alapján szervezze át. Ma reggel került napvilágra egyébként az a hir is, hogy Heath amerikai női repülő és férje fel­ajánlották szolgálataikat a kinai kormánynak a japánok ellen. Keleten a helyzet máskülönben változatlan, amit megerősít az is, hogy Stimson Hoover elnökkel folytatott hosszas tanácskozás után kijelentette, hogy ujabb jegy­zék egyelőre nem vérható a kinai—japán helyzet tárgyában. Békésmegyei képviselő nyilatko­zata az OFB földek rendezéséről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Temesváry Imre dr-t, a békésme­gyei szeghalmi járás országgyűlési képviselőjét, aki a gazdasági és pénzügyi kérdések parlamenti elő­adója, megkérdezték, hogy a föld­reform során kiosztott földek tör­lesztési összegek és hátralékainak ügyét miképen kívánja a kormány rendezni. Temesváry képviselő idevonatkozólag a következő fel­világosítást adta: — A földreform során kiosztott, megváltóit és vagyonváltság föl­dek árának megállapítása a jelen­legi föld és termé nyviszonyoknak nem felel meg. Ennek következ­tében a földhözjutottak között ál­landó az elégedetlenség, annyira, hogy a földreformnak ilyen módon való végrehajtása szociális meg­nyugvás helyett szociális nyugta­lanságot okoz. A földhözjutottak által fizetendő annuitás hátraléka évről-évre annyira szaporodott, hogy 1929-óta az annuitások hétralé­kos összege majdnem kétévi annuitás teljes összegének felel meg. Ugy szociális, mint pénzügyi szempontok a kérdés sürgős meg­oldását követelik. Megoldási mó­dozatok keresésénél elsősorban azt kell eldönteni, hogy a megol­dás végleges, vagy átmeneti le­gyen-e. — Ezidő szerint nem lehet vég­leges megoldást javaslatba hozni, mert hiszen nem tudhatjuk már most, hogy a következő években a mezőgazdaság helyzete hogyan fog alakulni. Tehát bármilyen meg­oldást javasolnánk is véglegesen, elhet, hogy a következő évben már ez is terhes lenne. Ennek kö­vetkeztében olyan javaslattal ál­lottunk elő, amely ezt a rendkívül nehéz időt ugy hidalná át, hogy a földhöz juttatott szegény embe­rek lehetőleg öt esztendőn keresz­tül olyan helyzetbe jussanak, hogy rájuknézve a kiosztott föl­dekért fizetendő összeg teljesen elviselhető legyen. A javaslat sze­rint öt esztendőre fel kellene füg­geszteni az annuitások fizetését és

Next

/
Oldalképek
Tartalom