Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-28 / 41. szám

Békéscsaba, 1932 február 28 Vasárnap 59-ik évfol

yam, 41-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak • Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő ejy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint TJJárcius A közelgő tavasz varázsa a március azt érezteti velünk, hogy a legnagyobb nehézségeken már átestünk. Ugyan még benne vagyunk a télben és sok minden történhetik velünk, de azért mégis csak él bennünk a remény, hogy a válság már elérte tetőpontját és most már csak a megkönnyebbülés következhetik. Emlékezzünk csak rá, milyen aggasztó érzések között gondoltunk az elkövetkező télre, annak minden nyomorúságára s arra a vigasztalan helyzetre, melyet a terményárak, a hitelviszonyok megrendelése, az állami háztartás egyre fenyegetőbben jelentkező szükségleteinek abnormis nagysága és a munkanélküliség idézett elő. Csak már ezen a télen átestünk volna, sóhajtottuk százszor is magúnkban. Hát közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor a tél is beszedni készül kintlévőségeit és csődönkivüli kényszeregyezséget kér maga ellen. Még iit csikorgatja fogait, még érezzük hideg leheletét, de ereje gyöngül, a nappalok egyre hosszabbodnak és mi, meggyötört emberek, egyre több hittel és vágyakozással várjuk — a nap időnként már földre küldött meleg sugaraiban sütkérezve — a tavaszt. Pedig a tavasz még nem hozza meg bajaink gyógyulását; de egyet biztosan hoz magával: reményt. Azt a reményt, amelyről az ősszel szinte lemondani látszottunk, azt a reményt, mely arra jó, hagy a valóság szomorú képét eltakarja előlünk. Még nincs itt a kikelet, de szivünkben már uj életlehetőségek csirái sarjadoznak, megusztuk a válság áradatát és most már csak jobb idők következhetnek. Mi agrárország vagyunk és bármilyen szép reményeket füzzünk is gyáriparunk fejlődéséhez: ha nem üt be a termés, akkor minden a fonákjára fordul. Lám, az elmúlt évben tengernyi bajunk mind eltörpült volna, ha elfogadható terményárak lettek volna, de a termény ára — sajnos — még a termelési költséget sem futotta. A többi bajunk mind eltörpül az egyetlen nyomorúságunk mellett. És ime, valahogy sikerült átlábolnunk e kilátástalan viszonyok zátonyán is. A többi most már a jövőtől függ. Ha jó termésünk lesz és a hitelviszonyokban is javulás állna, ugy nagyot lendülne a sorsunk. Ha a nemzetek között a kölcsönös bizalmatlanság megszűnik, akkor már nem kell félnünk attól, hogy elpusztulunk. Valamit tapasztaltunk is ezekben az Ínséges időkben: hogy jóval takarékosabban kell élnünk, mint eddig tettük. WMMWMMMWtMAW Ezt az államháztartásra vonatkoztatjuk. És tanultunk egyebet is

: hogy a társadalmi erők egybefogása a legnagyobb útvesztőkön is átvezet bennünket. Íme csak a társadalmi erők megszervezése és áldozatos készsége tette lehetővé, hogy belső nagy rázkódtatások nélkül tudtuk átélni ezeket a cudar időket. Nagy erőpróbája volt ez nemzetünknek. Még nem láboltunk ki minden nyavalyánkból, de a pirkadó hajnal fénye már itt táncol ablakunkon és uj reménység magvát hintigeii a szivekbe. Nagy érdeklődés mellett folyt le a mai megyegyülés (A Közlöny eredeti tudósítása.) A törvényhatósági bizottsági tagok csaknem teljes számban jeitfiicK meg a megye&yaléserw Megtelt a karzat is és a bejárat előtt mintegy 50—60 munkáskülsejü ember kintrekedt. A megyegyűlésen Korossy főispán elnökölt. Hálás köszönetet mondott mindazon közületeknek, egyesületeknek, akik közremunkálkodtak abban, hogy Békésmegyében az inségakció minden zökkenés nélkül folyhatott le. Korossy György főispán üdvözlő beszéde után az alispáni jelentést olvtsíék fel, melynek kapcsán elsőnek Szemenyei József szólalt fel, aki az iskolánkivüli népoktatás ügyet tárgyalta. Schuttz József hosszasan fejtegette a mezőgazdaság mai nehéz helyzetét, amely leginkább onnan ered, hogy az alacsony búzaárak és a tulmagas ipari cikkek nem állhatnak meg egymás mellett. Kiss János (Orosháza) panaszolta, hogy a tegnapi nep folyamán mintegy 1200 ember verődött össze a községháza előtt, hogy segélyt kérjenek. Ebben azonban megakadályozták a csendőrök és rendőrök, akik körülzárták óket és ebből a rendőrgyörüből nem lehetett megmozdulniok. Arra kéri az illetékeseket, hassanak oda, hogy a rendőrlegénység ne igyekezzék a tömeg elkeseredését növelni. Dr. Forray Lajos általános tetszés közepett beszélt a hadirokkantak és hadiözvegyek bajairól, majd később a közigazgatási tisztviselők jövőbeli helyzetéről egy most megjelent miniszteri rendelettel kapcsolatban s javasolta, hogy ezt a rendeletet vegyék revízió alá, mert ellenesetben a jövőben a közigazgatási pályákra csak azok léphetnek, akik megfelelő protekcióval fognak rendelkezni. Lapunk zártakor az ülés még tart. IMMMMMMMÍMMM A kinai kormány Ludendorff német altábornagynak ajánlja a hadsereg föwezérségét Londonból jelenti az MTI: A Daily Express szerint a kinai haderők ellenállási sikerének az a magyarázata, hogy a kinai seregeket két kiváló német vezérkari tiszt: Bessel tábornok és Briebel alezredes vezetik, akik a világháborúban Ludendorff legbizalmasabb munkatársai voltak. Nagy konsternációt keltett egyébként politikai körökben az a hir, hogy a kinai kormány magát Ludendorf altábornagyot hivta meg a nemzeti hadsereg fővezéréül. Felkérte egyben meghívásában, hogy a kinai csapatokat a legmodernebb haditudomány alapján szervezze át. Ma reggel került napvilágra egyébként az a hir is, hogy Heath amerikai női repülő és férje felajánlották szolgálataikat a kinai kormánynak a japánok ellen. Keleten a helyzet máskülönben változatlan, amit megerősít az is, hogy Stimson Hoover elnökkel folytatott hosszas tanácskozás után kijelentette, hogy ujabb jegyzék egyelőre nem vérható a kinai—japán helyzet tárgyában. Békésmegyei képviselő nyilatkozata az OFB földek rendezéséről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Temesváry Imre dr-t, a békésmegyei szeghalmi járás országgyűlési képviselőjét, aki a gazdasági és pénzügyi kérdések parlamenti előadója, megkérdezték, hogy a földreform során kiosztott földek törlesztési összegek és hátralékainak ügyét miképen kívánja a kormány rendezni. Temesváry képviselő idevonatkozólag a következő felvilágosítást adta: — A földreform során kiosztott, megváltóit és vagyonváltság földek árának megállapítása a jelenlegi föld és termé nyviszonyoknak nem felel meg. Ennek következtében a földhözjutottak között állandó az elégedetlenség, annyira, hogy a földreformnak ilyen módon való végrehajtása szociális megnyugvás helyett szociális nyugtalanságot okoz. A földhözjutottak által fizetendő annuitás hátraléka évről-évre annyira szaporodott, hogy 1929-óta az annuitások hétralékos összege majdnem kétévi annuitás teljes összegének felel meg. Ugy szociális, mint pénzügyi szempontok a kérdés sürgős megoldását követelik. Megoldási módozatok keresésénél elsősorban azt kell eldönteni, hogy a megoldás végleges, vagy átmeneti legyen-e. — Ezidő szerint nem lehet végleges megoldást javaslatba hozni, mert hiszen nem tudhatjuk már most, hogy a következő években a mezőgazdaság helyzete hogyan fog alakulni. Tehát bármilyen megoldást javasolnánk is véglegesen, elhet, hogy a következő évben már ez is terhes lenne. Ennek következtében olyan javaslattal állottunk elő, amely ezt a rendkívül nehéz időt ugy hidalná át, hogy a földhöz juttatott szegény emberek lehetőleg öt esztendőn keresztül olyan helyzetbe jussanak, hogy rájuknézve a kiosztott földekért fizetendő összeg teljesen elviselhető legyen. A javaslat szerint öt esztendőre fel kellene függeszteni az annuitások fizetését és