Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-25 / 38. szám

4 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 14 A polgármester beszéde Washingtonról Az ország fővárosában épp ugy, mint a csor.kaország legkisebb falujában, vasárnap és hétfen ünne­pelték meg Washington György, a szabadság hősének 200-ik születé­se évfordulóját. Békéscsaba város képviselőtestülete héifőn dulután közgyűlést tartott, melyen Jánossy Gyula polgármester kiaszikuaan szép beszédben emlékezett meg az Egyesült Államok megteremtő­jéről. Az elhangzott és nagy tet­széssel kísért beszéd főbb részle­teit alább közöljük: Tekintetes képviselőtestület! Négy esztendővel ezelőtt 400 magyar zarándok állotta rnoüntver­noni kastély sírboltja előtt és tette le a magyar nép tiszteletének ki­fejezése gyanánt a piros fehér-zöld szinü szalaggal átkötött koszorút az araerikai Egyesült Államok meg­teremtőjének, az amerikai gondo­lat megtestesítőjének, a mai na­pon az egész müveit világ által ünnepelt szabadság hősnek, Was­hington Györgynek koporsójára. Ugy érzem, hogy városom sza­badságszeretetéről ismeretes kö­zönségének is, amely a jobbágy­ságot még 1845-benaszabadságharc előtt megváltotta, meg kell emlé­keznie Washington Györgyről, aki' nek éppen a mai napon van 200• dik születési évfordulója, s kegye­lettel kell adóznia a nagy hadve­zér és államférfi érdemei előtt, akihez hasonló nagysága a világ' történelemnek alig van, akii jellem­tisztaság. akaratszilérdság és kitar­tás, bölcsesség szelid lelkület és egész működésének üdvös vol­tára nézve hozzá hasonlitani lehet­ne. Azt kérdezhetné valaki, hogy miért ünnepli a megcsonkított Ma­gyarország a tengernyi távolságban lévő nagy és hatalmas Egyesült Államok megalapítójának emlékét! Erre a feleletem az, hogy a ten­gernyi távolság ellenére is sokkal erősebb és számosabb az össze­köttetés, mintsem gondolnánk s hogy Washington nagy eszméi, amelyekhez az Amerikai Egyesült Államoknak ismét vissza kell tér nie, szét fogják tépni azokat a papirrongyokat, amelyekkel éppen a szabadság és a felszabadítás jegyében bilincsbe verték és a pusz­tulás lejtőjére taszilottók Európa népeinek s közöttünk nemzetünk­nek millióit! Valósággal lelki gyönyörűséget okozott, amidőn a napokban Was­hington életrajzát átolvastam. Csodával határos, szinte ember­feletti az az emberi jóság, szelíd­ség, szerénység, bölcsesség, akarat, kitartás, önmegtagadás és önfel­áldozás, amit e sorokból olvasha­tunk ! Szolgálataiért semmi fizetést nem fogadott el. 1789-ben egyhangúlag az Egye­sült Államok elnökévé választot­ták, a pártharcok közepette ren­dezte a közvédelmet, közoktatás­ügyet. 4 év múlva újból elnökké vá­lasztották, ekkor a legnagyobb bölcsességgel és előrelátással megakadályozta a forradalmi fran­ciaországhoz való csatlakozást és Angliával kötött előnyös keres­kedelmi szerződést. Washington legnagyobb politi­kai ellenfele Jefferson, Washing­ton jellemét igy rajzolja: Egyenes lelküsége tisztább s Cím nélkül. • i Amit görcsösen cáfoltak, bekövetkezett .. A miniszter­elnök meghozta ítéletét a Dr éh r-ügyben. Öten, akik itt a szomszédban lakunk, elolvastuk a hosszú indoklást az első betűtől az utolsóig és mind az öten ágyba kerül­tünk. Belebetegedtünk. Ilyen rettentő visszaélésekre, ilyen hajmeresztő panamákra még példa nem volt. Ezreket utalványoztak ki „ meg nem állapitható személyeknek" és a pénzt zsebrevágták, eldorbézolták, megitták, elkár­tyázták. Képeket, szobrokat vásároltak a minisztérium pénzéből, a rokkant és menekültügyi alapból és ezeket az „emléktárgyakat" Dréhr haza vitette a saját lakásába. Száz kokottot tartottak ki abból az összegből, ami arra volt szánva, hogy aki nyomorba jut — kapjon egy da­rab kenyeret. Ezt az ítéletet el kell mindenkinek olvasni. Ez egy tanulmány. Tanulmány a magyar naivságról, a türelemről, a jóhiszeműségről, a bizalomról és a tisztvi­selői szervilizmusról. Tanulmány a balkánról, mely még a montenegrói dzsungelben is példátlan. Es ennek az urnák a nyakában lóg a magyar érdemkereszt a csil­laggal !.. igazságszeretete hajthatatlanabb volt, mint ez valaha emberben lé­tezett! A haszon, atyafiság, ba­rátság, vagy idegenkedés soha legcsekélyebb befolyást sem gya­koroltak határozataira I Ö minden tekintetben bölcs, jámbor és nagy ember volt 1 Fox, a hires angol miniszter a parlamentben azt mondotta Was­hingtonról : Valóban dicsőségre méltó fér­fiú 1 Kihez Európa minden hatal­masságai — királyi családunk tag­jait kivéve — csekélyek és meg­vetendőknek látszanak I Ilyen negy férfiú volt Washing­ton György, a szabadság és igaz­ság rendületlen és következetes hőse és én hiszem és mi reméljük, hogy hallhatatlan eszmíi győze­delmeskedve véget fognak vetni a népek és nemzetek elnyomásának és szenvedéseinek 1 Kérem mé'toztassanak Washing­ton emlékének felállással adózni! Ki kapja a Babarczi trafikot? A hétfői városi közgyűlésen a képviselőtestület olyan határozatot hozott, hogy a város a Babarczi trafik ügyében illetékes helyen interveniálni fog, hogy a felszaba­dult jog 3—4 hadirokkant, vagy hadiözvegy között osztassák szét s ennek megtörténte után fog a város később határozni a Főtéren ievő bódé bérlete ügyében. Egészen meglepetésszerűen az a hir van elterjedve a városban, hogy a havonta körülbelül 800 pengőt jövedelmező dohánykis­árudát néhai Berthóty István dr. öívegyének engedélyezték volna. Miután ebben a kérdésben is­merjük a hatóságnak korrekt állás­pontját és ugy tudjuk, hogy maga a pénzügyigazgatóság is azon a helyes elvi állásponton áll, hogy keresetnélküli hadirokkantak része­süljenek ebben a kedvezményben, amit különben a törvény is hatá­rozottan előir, tiltakoznunk kell az ellen, hogy olyan egyének jöjje­nek e kedvezménynél számításba, akiknek megélhetésük amúgy is biztosítva van. Lapunk zártakor vesszük Já­nossy polgármester szives infor­mációját, mely szerint özv. Ber­thóty latvánné trafikengedélyért egyáltalában nem folyamodott. Tiz százalékkal leszállították az iskolák államsegélyét (A Közlöny eredeti tudósitása.) Karafiáth Jenő dr. vallás- és köz­oktatásügyi miniszter leiratot inté­zett az összes államsegélyes kö­zépiskolák vezetőihez, amelyben közli, hogy az államháztartás rendkívül súlyos pénzügyi hely­zetére való tekintettel tiz száza­lékkal kénytelen csökkenteni a középiskolák állami hozzájárulá­sát. A csökkentés ez évjulius hó elsején lép életbe. Természetesen ebből az iskolafenntartókra há­ramlik ujabb megterhelés. Beavatott helyről nyert értesü­lésünk szerint egy ilyenirányú, előzetes tájékoztató rendeletet tény­leg kibocsátottak az összes isko­lafenntartókhoz, mivel séma mult évi, sem a folyó évi költségvetési redukciók a fizetéskiegészitő ál­lamsegélyeket nem érintették s most, mikor az 1932—33. évi költ­ségvetés kapcsán még nagyobb­mérvü csökkentést kell eszközölni, elkerülhetetlenül szükségessé vált, hogy a fizetéskiegészitő államse­gélyeket hacsak legkisebb mér­tékben, de szintúgy, mint más kiadást, csökkentsenek. „összeesküvőt" lökdöstek be a kocsikba. A titokzatos kocsik, — melyeknek egyikében didergett a 24 éves Dosztojevszkij is, — a Szemjonovszkij téren állottak meg. A téren három magas cölöp meredt a levegőbe. Középen emelvény volt, amelyen az itélet­kihirdető és a keresztet szoron­fórum Tehete zászló a Szemjo­novszkii-téren és Pacsán ' 1849. december havának egyik fagyos reggelén a Péter-Pál-erőd kazamatáiból huszonhárom fiatal gató pap foglalt helyet. A foglyo­kat ingujjra vetkeztették és két­részre osztották. A fegyveres ka­tonák négyszögben állottak fel. A cölöpök mögött szekerek veszte­geltek, rajtuk ponyvával letakart koporsóformáju ládák. A zúzmarás reggelen hidegen kopogott az itéletkihirdető szava : — golyó általi halál] Az „összeesküvők" megcsókol­ták a feléjük nyújtott keresztet. Három foglyot rögtön a cölöpök­höz hurcoltak s odakötözték őket. A vezénylő tiszt szavára a kato­nák megtöltötték fegyvereiket. Már csak a tüzelj I volt hátra, amikor fehér zászló röppent fel. A cár megkegyelmezett s a halálbünte­tést életfogytig való deportálásra változtatta ét. A három ember kötelékét leoldották. Az egyik fia­tal fogoly, ott a cölöp mellett, — megőrült. Dosztojevszkij lelkében örök nyomot hagyott ez a kegyetlen, brutális pillanat. Soha el nem muló borzalom kínozta lelkét, e minek nyoma ott volt minden regényében deportálása után is. Dosztojevszkij Mihajlovics Fédor, aki annyira szerette embertársait, még a bűnösöket ... « Pacsán 1932. február egyik csi­korgó delelőttjén vásár volt, ame­lye i egy két darab tehenét akar­tak elárverezni három gazdának, akik „nem akartak" adót fizetni. A tehénkék miatt összecsődült nép zajongani kezdett s szembe­szállt a csendőrökkel is, akik fegyverüket használták. Az ered­mény : kél halott, három sebesült. Ez történt a zalamegyei Pacsán kora délelőtt. Délben itt is felröp­pent a fehér zászló. Megérkezett a pénzügyminiszter rendelete: vissza kell adni a lefoglalt tehe­neket a tulajdonosoknak. A táviró és telefon büszke korában a fehér zászló kissé megkésett. Két halott, hérom sebesült... Kováts Sándor, wwfewiswiwvwwwwv* Lukács László temetése Néhai Lukács László volt mi­niszter elnököt csütörtökön délután temetik a pénzügyminisztérium székházából a főváros által ado­mányozott díszsírhelybe. A kor­mányzó az elhunyt volt miniszter­elnök családjához részvéttávirttot intézett. Rablás a budapest-bukaresti gyorsvonaton Az MTI jelenti: Az éjjel a budapest-bukaresti gyorsvonaton véres rablómerénylet történt. A gyorsvonat egyik II. osztályú fülkéjében, Tövis állomás közelé­ben két eddig ismeretlen tettes kirabolta Schuster Johanna megy­gvesi kalapszalon tulajdonosnőt, aki Budapestre akart utazni, hogy kalapmodelleket vásároljon. A két tettes elrabolta 50 ezer lei készpénzét, majd az ablakon át ki­dobta a robogó vonat­ból. Schuster Johanna mindkét lába eltört és a vasúti sinek mellett a nagy hidegben megfagyott. A nyo­mozás nagy eréllyel folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom