Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-20 / 34. szám

1 2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 20 Békésvármegye alispánja elrendelte, hogy a megye minden községében tartsanak Washington­ünnepségeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Február 21 én és 22-én ünnepli a világ Washington György, az ame­rikai Egyesült Államok megterem­tője születésének 200-ik évforduló­ját. A szabadságért vérét ontott magyar nemzet ezt az ünnepet mai guzsbakötöttségében kétszeres okból kell, hogy bensőséggel, tün­tető rokonérzéssel megünnepelje. Egyik ok a nagy szeretet, együtt­érzés, megbecsülés, mellyel 80 év­vel ezelőit Kossulh Lajost Was­hington Amerikája .fogadta. Kos­suth Washington szabadságesz­méire hivatkozva kereste akkor igazunkat és a történelemből ismeretes az a lelkesedés, mellyel a szabad Amerika mögéje állt. A másik ok: szabadságunk, terüle­tünk épségének megszerzése érde­kében éppen Amerikában folyik most egy nagy, komoly mozgalom és ennek lendületet adni óriási eszköz a demonstráció. Budapesten a bicentennáriumot ünnepi naggyülésekben, a parla­ment mindkét házának ünnepi ülésében és a Washington-szobor előtti népgyűlésben fogják mél­tatni. A „Justice for Hungary" koszo­rút dob le a szoborra. Lobogó­díszt ölt a főváros, ünnepel min­den testület és iskola. Az országos rendezőség azt akarja, hogy a nap méltóan fejezze ki a magyar együttérzést és ezérl az alispánok­hoz és a városok polgármesterei­hez fordult, hogy a városok, faluk figyelmét felhivia a nap jelentő­ségére. Dr. Márky Barna alispán intéz­kedést adott ki az ünnepély ügyében. Minden város, minden község helyi szervezetei, iskolái megfognak emlékezni diszünne­pélyek keretében az évfordulóról, mint a viiág számára való figyel­meztetésről, hogy e nagy eszme minden akadály ellenére is győ­zedelmeskedik. Csabai mozaik A székely-est, amint a Közlöny színikritikusa megírja, — pompá­san sikerült. Az előadás jó volt, a közönség felmelegedett, tapsolt és élvezett. Hát ez mind nagyon megható, de eitől az esttől egy kis pénzt is váriunk volna, hogy a szegény diákság közül legalább egynek a tandiját biztosítani le­hessen. Nem akarok pörbeszállni a színházi kritikusokkal, de én is ide irom a kritikámat két szóban. Bevétel nulla. A kommentárt reá­bízom azokra, akik az ifjú ma­gyarságért olyan hatásosan tudnak szónokolni, mikor nemzeti parádé van. * Addig-addig irták a helyi, a fő­városi és a szaklapok, hogy Békés­csaba milyen rendes, anyagilag rendezett, költségvetésileg normális város, mig a borongÓ3 kedélyeken keresztül egy mentőgondolat lett úrrá. A várostól kérnek kölcsönt a gazdák, a kereskedők, ujabban az iparosok és egyéb közületek. Hét hiszen az elgondolás nem rossz, sőt a képviselőtestületnek ezt a nagy bizalmat honorálni is kell. Ha van pénze, adjon köl­csön, ha nincs pénze, vegyen kölcsön és adja kölcsönbe. A hiba csak ott van, hogy a város se nem bank, se nem pénzintézet, de még nem is altruista szövet­kezet. * Hirek szerint Olaszország csak akkor engedi be a magyar bur­gonyát. ha mi is beengedjük az országba az olasz narancsot. Ezen a problémán törik a fejüket köz­gazdasági nagyjaink, hogy mitévők legyenek? Már kéthete tanács­koznak és amint a legújabb hirek szólnak, — holtpontra jutottak. Volna egy szerény tanácsunk. A magvar embernek szokása, hogy mindig a gyengébbel szimpatizál. A kínait most erősen verik, enged­jük be a Mandarint. (O.G.) jön a boletta helyébe ? Termelési segélyt adnak a gazdáknak, ami holdankénk 4 pengő lenne (A Közlöny - eredeti tudósitása.) A legétőbb sürgősséggel jelentke­zik annak szüksége, hogy világo­sán lásson a gazda !s, a gabona­kereskedő is: mi lesz az iden az uj termés értékesítésével? A bolettarendszer juliusi meg­szűnése folytán most az a terv tartja magát, hogy a lisztfogyasz­tási adóból befolyó mintegy 35 millió pengőt fordítja a kormány a termelés megsegítésére. Ugy gon­dolják, hogy pontos felvételt csi­nálnak a bevetett területekről s an­nak arányában osztják fel a se­gélyt. ami körülbelül 4 pengő lenne katasztrális hol­danként. Bérleteknél a bérlő és a földtu­lajdonos megosztanák maguk kö­zöl a segélyt. Az érdekelt körök azt a kívánságot állították előtérbe, hogy ennek a segélynek azonnal kellene jönnie, azt legkésőbb már májusban kellene folyósítani. Ezek a felbukkanó tervek ter­mészetesen még csak tervezetek, de a segítségnek mielőbb jönni kell, mert az utóbbi években is az volt mindi? a végzetes hiba. hogv a rendelkezések elkésetten jöttek ki. Megadóztatják a kihitelezéssel foglalkozó magánosokat A kamatok tiz százalékát illetékbe kell majd fizetni (A Közlöny eredeti tudósitása.) A bankok mór régen panaszolják, hogy a hónapokkal ezelőtt észlel­helő betételszivárgás egyik oka a magánosok által folyósított hitele­zési üzlet. A pénzintézetek szerint a magánosoknak ezzel a hitelezési versenyével nem lehet szembeszállni, mert ezeket nem terheli semmi ko­moly üzleti rezsi és nem is fizet­nek illetékeket. Az ilyen magánhi­telezés ezenkívül bizonyos vonat­kozásokban tulkapásokhoz is ve­zet és semmiképpen sem befolyá­solja egészségesen a hiteléletet. A bankérdekeltség sürgetésére, értesülésünk szerint, rövidesen sor kerül a magánhitelezők jogi helyzetének gyökeres rendezésére. A kiadandó rendelet akként fog intézkedni, hogy aki hitelüzletek­kel keresetszerüen nem foglalko­zik ugyan, de ilven kihelyezéssel mégis kereskedik, a befolyt kama­tok tiz százalékát tartozik illeték címén leróni. Az illí»tékleróvás minden perben és jelzálogról való lemondás ese­tében is igazolandó. Az adóhivatalok összevonásának terve Békésmegyében csupán a csabai, gyulai és orosházi adóhivatalok maradnak meg (A Közlöny eredeti tudósitása.) Köztudomásúvá lett Magyary Zol­tán racionalizálási kormánybiztos­nak a m. kir. adóhivatalok (tehát ezúttal nem forgalmiadóhivatalok) összevonására készített lervezete. A tervezetet a pénzügyminiszter fokozatosan viszi keresztül, de az összevonás már az idén megkez­dődik. Békésmegyében mind­össze három adóhivatal maradna meg: a csabai, gyulai és orosházi adó­hivatalok, a többi mind megszűnne. A megmaradó három adóhiva­talt kerületi adófelügyelöségekké szerveznék ót s mellettük külön illetékkiszabási hivatalok működ­nének. Az adóhivatalok összevonási tervével kapcsolatban érdeklőd­tünk a pénzügyigazgatóságnál, ahol i azt a nyilatkozatot kaptuk, hogy a tervekre nézve ezideig semmiféle hivatalos in­tézkedés nem történt. Ilyenformán egyelőre csak ter­vekről van szó és még nem bizo­nyos, hogy a pénzügyminisztérium Magyary terveit változatlanul végre is hajtja, bér kétségtelen, hogy bi­zonyos átszervezésekre, egyszerű­sítésekre szükség van és keresz­tül is fogják valamilyen formában vinni. Az oláh volt pénzű gy miniszter Budapesten ebédelt Budapestről írják a Közlöny­nek. Mausilesen volt oláh pénz­ügyminiszter Budapesten előadást tartott középeurópa pénzügyi vi­szonyairól. Az előadás napján a volt oláh pénzügyminisztert Weisz Fülöp, a Kereskedelmi Bank el­nöke látta vendégül. Harminc pénzkapacitás volt hivatalos az ebédre, köztük dr. Éber Antal, Chorni Ferenc, Grátz Gusztáv és mások. A volt oláh pénzügyminiszter elmondotta többek között, hogy általában a pénzügyi és gazda­sági viszonyok rosszak, de leg­rosszabbak Romániában. A ka­mat 35—40 százalék, de igy sem lehet pénzt kapni. A miniszter szerint enyhülés csak őszre vár­ható, Két küldöttség jelent meg ma délben a polgármesternél A déli órákban megjelent a pol­gármesternél a pékmesterek kül­döttsége,melyet Elekes Gyula ipar­testületi jegyző vezetett. A küldött­ség vezetője előadta, hogy egy bé­kési sütőmester a csabai piacon 28 fillérért árusítja a kenyeret, arini a mai viszonyok mellett teljesen lehetetlen. Kérték a hatósági vizs­gálat megindítását. A másodig küldöttséget Hankó Mihály vezette -az épitő munkások ügyében. Az építőmunkások azt kérték a polgármestertől, hogy az ínségadaqokat adják ki előre, a hideg idő miatt elmaradt iskolás gyermekeket, ne sújtsák birsággal és, hogy a város a tavasz beáltá­val, kezdje meg a tatarozási mun­kálatokat. A polgármester meg­nyugtató válasza után a küldött­ség eltávozott. Letartóztatott valutaüzérek Budapestről jelentik : Az állam­rendőrség rra délelőtt letartóztatta Huszár Károly, Csillag Ferenc és Fischer László magántisztviselőket, kik fondorlatos uton, hamis távira­tok felmutatásával a Nemzeti Banktól nagymennyiségű valutát csaltak ki. Kaposvártól Dombováron, Baján, Csongrádon kérésziül Csabáig az apostolok lován... „A mosoly országá"-t adta teg­nap a színtársulat s mintha dísz­előadás lett volna, úgyszólván táblás ház élvezte végig a kedves darabot. A második felvonás ele­jén a kuliszák mögött valami egészen rendkívüli dolog történt. Futótűzként terjedt el az öltözők­ben, hogy Kaposvárról vendégek érkeztek. Nem autón, vagy vona­ton jöttek, hanem gyalog. Nyolc­nap alatt tették meg a közel 400 kilométeres utat a dermesztő 20— 28 fokos hidegben. A színtársulat két volt statisztája jött el. A szín­pad varázsa és a társulathoz való ragaszkodásuk hozta el őket. Mikulics Mihály és Kovács Ist­ván négyéven át statisztáltak már a Gulyás társulatnál a kaposvári szezon alatt. A mult héten kedden indultak el Kaposvárról. Már ré­gebben tervezték, hogy eljönnek Békéscsabára a társulat után, mi­vel vasútra nem volt pénzük, gyalog vágtak neki a hatalmas útnak. Egyetlen fillér nélkül, egy kis fakofferrel, melyben kétpár félcipő és néhány ruhadarab volt. Dupla nadrág, rövid kiskabát, rongyos bakkancs volt rajtuk, mikor megérkeztek. A nagy hideg egészen barnára égette arcukat. Vállalkozásuk nagy szenzációt kel­tett. Ok voltak az est hősei a kuliszák mögött, két rongyosruhás kis statiszta. A közös öltözőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom