Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-02-14 / 29. szám
Békéscsaba, 1932 február 14 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Sziv QZ akták között — A fény és az árny — Az özvegyasszony ötven éves volt és a hajában sok-sok ősz hajszál. Tizenhárom esztendeje viselte már özveg sége súlyos terhét ; a férfi ott maradt valahol a sok Névtelennel — a Kárpátok között. Az asszony meghajtotta a fejét, mikor kezébe kapta a végzést az Úrtól és húzta tovább az igát. Egy Ids leányka nézett reá fekete szomorú szemekkel és a gyermek szeméből az elmúlt édesapa szólt hozzá; „Maradj még fiacskám egy I kicsit a földön, vigyázz az Évikére, mert nagyon egyedül lenne nélküted. _ Majd. ha felnőtt, magadra hagyhatod lassankint, aztán eljössz szomorú kicsi szivem. Várlak" Az özvegyasszony dolgozott kora reggeltől késő estig. A minisztériumba járt. gépelt és másolt és kikeresett és elintézett Túlórázott és köhögött. Emberek jöttek, mentek — miniszterek ragyogtak és buktak, őt nem érintette semmi. Elvégezte a maga munkáját és arra gondolt, hogy miiven jó lesz majd, he már nem kell az iktatószámok felé hajolni és hazamehet a. kislányhoz. Sokat szenvedett az öregedő asszony s ha nem várta volna ^ otthon a hajnalló napsugár fiatal" ságával a leányka, már rég valami uszodánál fogták volna ki megkínzott testét. A copfja beakadt volna valami kiálló rozsdás rúdba. Mert sohase nyiralta bubisra a haját. De az emberek minderről nem tudtak semmit. Csak akkor csodálkozott ki asz°mükből egy szomorú •kérdőjel, mikor egy napon köhögött egyet az öregasszony, fekete véreset köhögött és meghalt. Azt mondták : Elment. Sohnjtottak egyet és kész. Csak a leánykát marcangolták az elárvult falak, a süket szoba. S az első napon a hivatalban az akták csodálkoztak, hogv nem jön be az öreg asszony. A második nap lekiabáltak a polcról, hogy nézzék meg, mi történt? Nem figyeltek rájuk. A harmadik nap ugy zokogtak, zajongtak, tördelték a kezüket az iktatószámok, hogy nem lehetett tűrni már ezt a lármát. Egy gvomoroülvedéses titkér bement és jelentette a miniszternek az esetet. A miniszter felfigvelt az akták forradalmára és esrv kérdés erősen kopogtatott a szivében. — Maradt valaki az özvegyasszony után ? — Igenis, kegyelmes Uram I — Kicsoda? — Egy tizenhét éves leány. — Es várniuk rokonai ? — Senkije, Kegyelmes Uram. Szünet. A miniszter elgondolkozik. Az óra komoly léptekkel járja a perceket. Viszi elő^e az időt, komoran és megközelíthetetlenül. Tudja, hogy fontos helven szolgál. Ná'a nincs protekció. A titkár szól; — ... akkor kiírjuk a pályázatot az uj á'Iásra K agve'mes Uram .. A miniszter hallgat. A titkár vár egv pillanatot, aztán nvögi. — Az unokabátyám felesége. Kegyelmes Uram. gyors és ffépiró, ném°t. francia levelező .. Gyönyörű nő. Ajánlhatom 11 Gyönyörű nő II A miniszter: Nem kérem I HolnaD délelőtt utaltasson ki a leánykának 100 pengőt és hétfőn jelentkezzék a hivatalban. Átveszi az édesanyja állását A titkár: (vörösen és zavartan) Kegyelmes Uram a leányka — nem ismeri a hivatali munkát.... Egvügvü 11 I A miniszter: Majd megtanulja I Ez a rendelkezésem. A titkár széles mosollyal hajol meg: — Hogv a Kegyelmes Urnák, miiven szive van I A miniszter: Hagyjon magamra kérem. tSC jcj^*! •rr .«/-rc r»r~i/rn-^ i elégek, tönkremesvek. Elszökünk innen Sarkadra. Elekre.. — Ne beszélj. Ha züllött cigány agyok is, tudom, mi a becsület. — Te, én olyat teszek, hogv Tiagam is megbánom. Én már ' ltem két esztendőt. .. — Ej. fogd be a szád I Ha sokat umálsz, megmondom a bátyámnak Zsupsz I Miska akkorát vágódott jégen, hogy csak ugy visszhangtt az egész tó. Éktelenül jajgaott. — Jaj. jáj gyertek ide harmatos stü drágáin, mert mingyár emerhalál lesz. Jáj, jáj.. . Laji és Piros letették a hegedűt hóba, odaszaladtak és kesersen talpraállitották az óbégató mást. A Körös felől keményen vágott szél. Szedték a lábukat. A kernét bementek a házba. A szalazsákból kiszedtek egv csomó zalmát, bedobták a pléhkályháha annak világánál vetköződtek. iros közben egy rongyos kendőel bekötötte Miska fejét, hogy a vönyörü frizura" megmaradjon, iska gondosan összehajtogatta a adrágját, maga alá tette. A kaátját nem vetette le. A kertre nyiló ablakon besütött hold. Csönd volt. Csak néha aji köhögött a földön, a szalmaákon. Ugy köhögött, mintha sznat hasítottak volna. J Reggel Piros kiment a konyhára Pátinkát hozott, teát főzött. Miska benn borotválkozott. Epp an tizedszer pamacsoUa be DUderrel a him'őhelves arcát, amikor kicsit komikus pózban, félszegen és becsületesen mezszö'alt Laji: — Bátyám, küld el Pi'ost. Nem szeret ez a 'ány téged. Engem ... — M ;t ? Engem nem szeret ? Talán Miskát, a orimást, akiért uri kisassznyok bo'ondultak Sárbogárdon. Kötegyánon. Keresladánvon ? Mars ki, te bitang, te vályogvető, te hatrongyos, te teknőváió bides cigány I Zsipsz zsuosz. . és Lajit pofozta, rúgta, lódította az ajtó felé. Piros éppen hozta a Dálinkás teát. Laii nekiesett, az edénvek szétrepültek. Piros meg beleesett a mosóteknőbe. De aztán hamarosan ketten seeitették ki a konyhaajtón Laiit. Piros még a hegedűjét is utána dobta. Laji bandukolt a kerten át. A töltés mellett mendegélt. D$r csillogott a fákon, a fagyos szél süvített a Körös felől.. Dideregve összehúzta a bő ühercigert. Aztán megpehditntte hegedűjét és nagyon csöndesen, nagyon szomorúan mondta a cigánynótái : Ember, ember meg tudsz verni, De egv kendet nem tudsz venni. Az egyet is azért vetted, Hogv a fejem beköthessed ... Végén már potyogni kezdtek a könnyei. Kovács Sándor. -apható ovóors^KB- ^^MggmáfÉ Az óra jár s a csendben odaszól a miniszternek : — Jól tetted Öreg ur I Legyőzted a bürokráciát és megmentettél egy fiatal teremtést,az utcától és az öngyilkosságtól. És leróttad háládat egy hősihalott apának. Történt Budapesten, az egyik minisztériumban. Hogy mikor, nem fontos. Nem Írhatom meg, hogy melyikben, mert a tett oly nemes és nagyszerű, hogy nem tűri a reklámnak még a leghalványabb árnyékát aem. Ami lehetetlen, azt nem kell teljesíteni Mit mond az ipartestület elnökségének jelentése ? A B'késmegyei Közlöny több izben foglalkozott már a csabai ipartestület elnökségének jelentésével és kivonatokat közöltünk belőle. Most érdekesnek tartjuk a jelentésnek azt a részét közreadni, mely a kisipari hitellel és az iparosok adóügyével foglalkozik. A jelentés ebben a részben igy szól: Kisipari hiitel. Az iparosság ma, envhe feltételű, könnyen hozzáférhető és hosszúlejáratú kölcsönlehetőségek nélkül boldogulni képtelen. A kisipari hitelakciónak volna az a rendeltetése, hogy a kisiparosságnak e tekintetben segítségére legyen. Sajnos, azonban a fentebb vázo't pénzügyi helyzet következtében ez a Dénzforrás is elzárul az inarosság elől. bár az ipari érdekeltségek, köztük testületünk is. á'landóan sürgetik a kölcsönök folyósításának újrafelvételét. Esei sürgetések hatása alatt a mult év decemberében az „íposz" nagy választmányi ülésén megielent kereskedelmi államtitkár Ígéretet is tett az akadályok gyors elhárítására és remény van arra. hogy a közeljövőben megtá'álják a módját, miszerint az eddig bankszerüen kezelt kisipari hitelakció keretén kivül, a megbízható kisiparosság a szigorú fedezeti feltételek liberálisan kezelése mellett kölcsönnel legyen támogatható. A kisipari hitelakció rendeltetésének megfelelő további kiépítése, a legsürgősebb feladatok egyike, melynek megvalósítására minden alkalmat megragadunk. Adóügy. — Ami lehetetlen, azt nem kell teljesíteni — mondja bölcsen a római jogszabály, amit az adóügyi hatóságok az elmúlt évben megcáfolni igyekeztek. Egymást érték a kormány adóügyi rendeletei s olyan szigort alkalmaztak az adók behajtásánál, hoiy tesületünk irodája heteken keresztül a különféle adóügyi kérvények és fellebbezések elkészítésével s panaszok irásbafoglalásával és illetékes helyre juttatásával volt elfoglalva. Mint a megbolygatott hangyaboly járt hatóságtól-hatósághoz az iparosság, hogy az elvisélhetetlen terhek mérséklését kieszközölje és a kitűzött árveréseket megakadályozza. Sajnos, a legtöbbször eredmény nélkül s jelenleg az a helyzet, hogy a kisiparosság vállai csak hátrálékokban olyan magas összegű közterhek nyomják, hogy az arra szolgáló fedezet, értékben sem közelíti meg a tartozások összegét. Kamatmentes hitellelt vagy állami hozzájárni* lássál vásárolhatnak tenyészállatot a gazdák az országos mezőgazdasági kiállításon * Budapestről irják nekünk : A nehéz gazdasági viszonyok ellenére is szép kilátásokkal biztat a március 17 —21-én tartandó országos mezőgazdasági kiállítás. A tenyésztő gazdák a súlyos pénzügyi helyzethez alkalmazkodva, a mult évhez viszonyítva számottevően alacsonyabbra szabták tenyészállataik árát. A várható vásári forgalom pénzügyi lebonyolításának megkönnyítése céljából a földmivelésügyi miniszter elő kívánja segitani a tenyészállatok beszerzését és ebből a célból az OVIGE olő terjesztésére ka-natmentes, úgynevezett jutalékos tenyészállatbeszerzési hitelt engedélyezett, A hitelt igénybe vevő magántenyésztők a kölcsönösszeget 18 hónapra kapják, amelyet két egvenlő részletben, 1932 november 30 á :g és 1933 szeptember l-ig kell viszsza fizetnök. Az igénybevett hitel kamatmentes, csupán a folyósításért és kezelésért kell évi 1 (egy) százalék jutalékot fizetni. Azok a magántenyésztők, akik ezt a hitelt igénybe óhajtják venni, igénylésüket az országos mezőgazdasági kiállítás rendezőbizottságánál mielőbb jelentsék be. A földmivelésügyi minisztérium a kamatmentes hitel engedélyezésén kivül az OMGE előterjesztésére még azt a további támogatást nyújtja, hogv az általános szinvonalt meghaladó minőségű és értékű tenyészállatoknak készpénzzel történő vásárlásnál bizonyos árhatárok között a vételár 10 (tiz) százalékát megtéríti. Ugy a kamatmentes hitel, mint az állámi hozzájárulás megszerzésére vonatkozóan az országos mezőgazdasági kiállítás rendezőbizottsága (Budapest, IX , Köztelek-utca 8. Telefon: 866-01, 866-05, 856-85) készséggel szolgál bővebb felvilágosítással.
