Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-13 / 153. szám

4 BfKSMTESYIQi lufton" Békéscsaba, 1929 november 13 Összehívták az uj megyegyülést November 20-án tartják meg kis tárgysorozattal (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán Békés­vármegye alakuló közgyűlését f. évi november hó 20. napjának, szerda délelőtti 9 órájára, a vár­megyeiszékház nagytermébe össze­hívta. A közgyűlés tárgysorozata a kö­vetkező : 1. Az örökös bizottsági tagok megválasztása és az összeférhe­hetetlenségi bizottság tagjainak ki­jelölése céljából, a kijelölő'bizott­ság megalakulása. 2. Az örökös tagok megválasz­tása. 3. Az igazoló-választmány meg­alakítása. 4. Kijelölése annak a 30 tör­vényhatósági bizottsági tagnak, akik közül az összeférhetetlenségi bizottság kisorsolása történik. 5. A kisgyűlés taglétszámáról szabályrendelet megalkotása. 6. A közigazgatási bizottság tag­jainak megválasztása. Auer Kató hangversenye Nagy sikerű volt a bemu­tatkozás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem túlságosan nagyszámú, de hozzáértő közönség előtt mutat­kozott be vasárnap este a békés­csabai közönségnek Auer Kató hangversenyénekesnő, aki tavaly már nagysikerű koncerttel vonta magára a budapesti közönség és a komoly kritika figyelmét. Az Aurora Kör vezetőségét mély hála és őszinte köszönet illeti meg az énekesnő bemutatkozásáért, mert a pompás, gazdag hang­anyagu hangversenyénekesnő mű­vészete a legszebb élmény erejé­vel hatott minden hallgatójára, el­sőrendű énekkuliurája pedig kelle­mes meglepetés volt. Auer Kató hanganyaga a tiszta, művészi öko­A végekről Irta : Zsilinszky Lajos dr. I. „Nincs semmi szebb a végek­nél" — zengte néhai való jó Ba­lassi Bálint. Az ő korában ez bi­zonnyal igaz volt, de sajnos, nem felel meg a valóságnak ma, ami­kor Békéscsaba is határváros. Eme helyzeténél fogva nem le­het közömbös a Békésmegyei Közlöny olvasóira nézve, sőt kell hogy érdekkeljék őket az oly hi­rek, amelyek a végekről, az or­szág határán túlról jönnek. Ezek­ben ugyan szép vonást, nekünk kellemeset még Balassi Bálint idealizmusa és képzelő tehetsége sem találna, sőt ellenkezőleg, a magyar uralom alatt soha gyakor­latban elő nem fordult oláh nem­zeti politika szülte, bennünk fájós érzést keltő, különlegességet talá­lunk csupán s a hireket tartalmazó sorok közül többet olvashatunk ki, mint magukból a szavakból. Nyolcvan százalékban széke­lyek által lakott erdélyi városká­ból kapjuk a hirt, mely szerint a román belügyminiszter legújabban egy erélyeshangu körrendeletet in­tézett a rendőrhatóságokhoz, mely­ben a tisztviselőket és közegeket nomiával kezelt, elsőrendű érték, amellyel bámulatos biztonsággal, ügyesen és erővel bánik. Ez a hanganyag gazdag, színes és vál­tozatos, roppantul erőteljes és ki­forrott, de mindig kellemes, finom és fülbemászó. Poézis van benne, sok finomság és elmélyedő lágy­ság. Koloraturái kellemesek, kul­turáltak. Vasárnapi műsorát szerencsésen válogatta össze, amennyiben Puc­cini és Verdi operaáriáin kivül Brahms, Mozart, Schubert, Reger, Liszt és mások dalait énekelte. Sikere óriási volt, a lelkes közön­ség őszintén, melegen, hosszasan ünnepelte. Már néhány dalával beférkőzött a szivekbe és ez a kapcsolat később csak fokozódott, mélyebbé vált. A pompásan sikerült hangver­seny után le kell szögeznünk, hogy határozottan nagy nyereség lenne a város zenei életére, ha Auer Kató Békéscsabán maradhatna, ami ugy érhető el, hogy megfelelő számú tanítványok jelentkeznének, akiket az ének művészetére ké­pezhetne. E tekintetben a művé­szet barátaihoz kérő szavunk van és azt hisszük, meg fogják találni a módját annak, kellő számú nö­vendék biztositásval, hogy ezt a komoly értéket a város el ne ve­szítse. A Szibériai Garnizon szerzője Csabán Markovics Rodion szerzői és előadóestje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Markovics Rodion pályája egyike a legérdekesebbeknek. Pár hónap­pal ezelőtt még ismeretlen vidéki ügyvéd, ma világhírű iró, akinek „Szibériai Garnizon"-ját 12 idegen nyelvre forditották le. Németül a legnagyobb német könyvkiadó, az Ullstein-cég, franciául a Payot, angolul Horace adja ki, de meg­jelenik olasz, holland, finn, len­gyel, cseh, román, stb. nyelveken. Kolozsvárról elindulva (ött jelent meg először a „Szibériai Garni­zon") pár hónap alatt Newyorkig arra hivja fel fegyelmi büntetés terhe alatt, hogy a hozzájuk for­duló ügyfelekkel szemben kivétel nélkül előzékeny, készséges, ud­varias magatartást tanúsítsanak, ügyeiket késedelem, huza-vona nélkül intézzék el az ország jó­hirnevének érdekében. Továbbá elrendeli, hogy minden rendőrha­tóságnál panaszkönyv álljon a fe­lek rendelkezésére, hogy abba a panaszok mindennemű illetéktől mentesen bejegyeztethessenek. Ezt a panaszkönyvet a hivatalfőnökök naponta kötelesek betekinteni, lát­tamozni és nyomban táviratilag jelenteni a belügyminiszternek, hogy mi szolgáltatott okot a pa­naszra és mikép intézkedett az ügyben. Végül elrendelte azt is, hogy a hivatalfőnökök megfelelő számban és helyeken helyezzék el a nagy betűkkel, kilenc (román, francia, német, angol, olasz, bol­gár, szerb, török és magyar) nyel­ven nyomatott, általa szerkesztett plakátokat, melyekben a nagy kö­zönségnek tudomására adja, hogy a panaszkönyv a hivatal pgyik helyiségében mindenkinek szabad rendelkezésére áll. Nem tudjuk, örömmel veszik-e tudomásul odaát ezt a meglepe­jutott a diadalmas iró hire, dicső­séget szerezve a magyar iroda­lomnak. Az Aurora Körnek sikerült Mar­kovics Rodiont Szabados Piros kával, a kiváló színművésznővel együtt egy szerzői és előadói estre megnyerni. Az irodalmi est november hó 17-én, vasárnap este fél 9 órakor lesz a Kereskedelmi Csarnokban. Jegyek 1 pengőtől elővételben kaphatók dr. Gyöngyösi János és Gesmey könyvkereskedésében. A vén gazember A KAOSz műkedvelő előadása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi alkalmazottak szim­patikus műkedvelő gárdájának va­sárnapi előadása a súlyos gazda­sági viszonyok ellenére is szép közönséget vonzott a Városi Szín­házba. Az előadás előtt Szakasits Antal, a Szakszervezeti Tanács titkára mondott gondolatokban gazdag és magas nivóju beszédet a munkáskultura jelentőségéről és célkitűzéséről. A lelkes műkedvelők ezúttal Mikszáth Kálmán örökbecsű szín­müvét : A vén gazember-1 adták elő a tőlük megszokott rutinnal. A nagy felkészültséget igénylő színmű szereplői egytől-egyig tu­dásuk legjavát nyújtották Különösen ki kell emelni a női szereplőket: Teszárik Icát (Ino­kayne), Szikora Micit (Inokay Má­ria), Cabnay Ibolyt (Perkáiné) és Mészáros Icát (Panna), akiket min­denkor szívesen fog látni a szín­padon a műkedvelő előadásokat kedvelő közönség. A férfiszereplők közül Kurtág Pál (Borly kasznár), a hivatásos Csökken a GYOMORSAVTULTENGÉS­ben szenvedők száma! Komoly megállapítás, mióta a Cígelka „István" sós karbonatumos viz forgalomba került. Kapható mindenütt. Főraktár Békésmegyei Kereskedelmi fii., Békésasaba tésszámba menő intézkedést, de mi itt a gyepün innen azt hisszük, hogy nagy fába vágta a fejszéjét Vajda-Vezér (a Vojvoda szó ugyanis vezért jelent) s alighanem őreá dől az a nagy fa, amelyet vagdos. Ezen felül azon vélemé­nyünknek is kifejezést adunk, hogy igen célszerű volna minden közhivatal minden ügyosztályánál, még a régenstanácsnál is felfek­tetni egy-egy panaszkönyvet s ezeket a népszövetségtől kérendő nemzetközi detektívek által lela­katoltan őriztetni, nehogy valame­lyik regátbeli irredenta, vagy — Isten bocsá' — magyar kém el­emelje és megsemmisítse, illetve a népszövetség, esetleg a magyar képviselőház asztalára tegye le, mert bizony különös panaszok találnak egyikbe-másikba bele­iródni. Például egy jelenleg a magyar zsoldos hadseregben szolgáló baka­gyerek Nagyváradon maradt bátyja bizonyára nem lesz rest és be­jegyzi az ottani prefekturán elhe­lyezendő panaszkönyvbe a követ­kező esetet. Öcsém ötvened magávai egy regátbeli származású, marcona külsejű tanítóhoz járt, mint iparos­színészeket is erősen próbára tevő címszerepben végzett bámulatos munkát. Osgyán Gyula (Borly fő­hadnagy) ismételten bebizonyí­totta drámai készségét. A többi szereplők: Rechnitzer Ferenc, Reich Tibor, Sajben Mihály, Deutsch Imre, Burger Sándor, Kelie And­rás, Popik Mihály, Szabó László, Kállay János, Balda György, Deutsch Oszkár, Urbán Pál és Timkó Sándor kisebb mellékszere­pükben méltóan illeszkedtek az együtteshez. HÍREK Miniszterjárás után Valahogy ugy van, hogy a bo­rongós, borús, sötét őszi ég alatt mintha kezdene az emberi kopo­nyákban világosodni. Kezdene alá­zuhogni a fény, a világosság, a tisztánlátás, a józanság. Most már tul vagyunk a miniszter járás iz­gatott óráin és nem róhatják ün­neprontásul, ha elmondunk egyet­mást, néhány 'őszinte megnyilat­kozást a kulisszák mögül. Hogy igazoljuk a tömeg egyedeinek hangulatát és azt, hogyan is fest az a bizonyos lelkesedés, amely­lyel e város népe fogadta kegyel­mes követét. * A szombati fogadtatásnál össze­sen 7 (hét) zászló lengett a város házain. Ebből kettő a városházán. A képviselő vasárnap délelőtti gyalogsétáján a városháza előtt csak nagyon halk, náthás éljen hangzott fel öt-hat ember ajkáróh Néhány állami tisztviselő erre a ka­puban kétségbeesett arccal befogta a füleit. * Szombaton délben, a gyorsvo­nat érkezésekor, a miniszteri sza­lonkocsi leakasztása miatt némi késést szenvedett a vonat elindu­lása. Ezt türelmetlenül vették tu­domásul az utasok. A gyönyörű szalonkocsi után következő sze­mélykocsi egyik elegáns utasa, miközben idegesen lépdelt a per­~A SINGÉI* VARRÖGtWEK MÉGIS A LEGJOBBAK! tanonc ismétlőiskolába Nagyvára­don. Több történelmi órán oly gyalázatos hazugságokat tanított ez a fráter, ami bántotta a 14—16 éves korú tanoncokat, akiknek szülei és szállásadói egész más­kép, a történelmi hűségnek meg­felelően mondták el nekik az epi­zódokat. Midőn egy alkalommal ismét olyasvalamit hazudozott ez az altisztből tanítóvá lett részeges magyarfaló, hogy a magyarok min­dig renitens, hitvány kutyák vol­tak, a túlnyomó részben magyar érzelmű tanoncok közül két első" padbeli bátor fiu, öcsém és a szomszédja, felugrottak helyökbőL nekitámadtak a tanítójuknak s né­hány késszurással kivégezték a katedráján, azután általános éljen­zés között meglógtak, átszöktek a határon. Ezt az ügyet a felső ha­tóságok eltussolták, a tanoncokat más tantermekbe osztották szét és a mai napig nem indított senki semmiféle vizsgálatot ebben az ügyben. Ezen eset után a tanon­cok legtöbbje hamarosan vissza­tért Magyarországba, ahol azon­ban még eddig nem hozta nyil­vánosságra a sajtó sem ezt az ügyet, mint ahogy elhallgatott sok hasonlót. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom