Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-10 / 152. szám

Békéscsaba, 1929 november 10 BÉKÉ8MEGYK! KÖZLÖNY r 3 Krónika Dr. BUD JÁNOS KÉPVISELŐHÖZ Kegyelmes Ur! Isten hozta! Engedje meg, hogy köszöntsük S mi szivünkből jönne elő, Ön előtt azt mid kiöntsük. Üdvözöljük falaink közt, Érezze itten jól magát, Hol még ma is legtöbb lélek Gyűlöli a — politikát. Nem akarjuk elrontani A mai szép nagy ünnepet, De ha mégis megengedi, Beszélgessünk egy keveset. Hallgasson meg ugy bennünket, Mint egy komoly, jó gyereket, Ki örömmel ragadja meg A segitő, jó kezeket. S hálatelten gondol arra, Ki a viszályt elzavarja S kinek e nagy munkájához Elég erős mindkét karja. Két erős kar és erős sziv Megmentheti e ..nemzetet, Aki ugy-e Ön is tudja, — Szenvedett már épp' eleget. Ámde ehhez — megbocsásson — Puszta igéret nem elég, Sem a szines szavak árja, Mely elvész, mint a buborék. Nem elég a prolongálás S évekig azt elnyújtani, Mert ily váltó megszűntéről Nem akarunk mi hallani. Nem hisszük, hogy Önnél a szó, Nem egyéb, csak üres frázis, S ahogy kijött az Ön száján, El lesz az felejtve máris. Nem hisszük el, hogyha tudná, Mily nyomasztó küzdés a lét. Hogy segélytosztó két kezét Ne nyújtaná ki szerte-szét. Nem hisszük el — bárki mondja — Hogy nem törődik Ön velünk S ilyenformán nem barátunk, Hanem örök ellenfelünk. Tettek kellenek ! Nagy csodák I És uj erőt kap a magyar, Ki semmi mást nem is óhajt, Csak újból dolgozni akar. Dolgozni egy szebb jövőért! — Szivünket csak ez hatja át — Hogy újból ragyogni lássuk A régi, nagy magyar hazát. erde. Auer Kató hangversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Aurora Kör elsőrangú feladatai közé tartozik, hogy uj, friss tehetségeknek alkalmat adjon a bemutatkozásra. Természetes tehát, hogy a kör vezetősége a legnagyobb örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy Auer Katót, ki tavaly nagysikerű hangversennyel debütált a budapesti Vigadóban, a békéscsabai közönségnek bemutassa. A fővárosi lapok a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg a müvésznőrői. A Pesti Hirlap igy ir: „Auer Kató meglepett, sőt elbájolt azzal az őszinte poézissel, azzal a kulturával és elmélyedő szeretettel, amellyel e dalokat tolmácsolta és egy-egy pillalanatban, különösen Schumann „Mondnacht"-jának előadási finomságait hallgatva, ugy éreztük, hogy a magyar hangversenyéneklésnek uj tehetségét köszönthetjük benne". A „Magyarság" szerint Auer Kató neve eddig ismeretlen volt előttünk, a Vigadóban ma tartott dalestélye után azonban azt hisszük, gyakran fogunk találkozni vele hangversenypódiumon." A ma esti programját Ízléssel és intelligenciával válogatta öszsze, reméljük, hogy megérdemelt sikere lesz. A hangverseny ma, vasárnap este fél 9 órakor kezdődik a Kultúrpalotában. TARTALOM VÁLTOZATOSSAL Á

NÍVÓT mié Fiozftó sziti 100.000 pengőre és ebből az összegből fogja felépíteni az árvaházat, mely esetben az alapítványi épület felszabadul és a város kizárólagos rendelkezésére fog állani. A háborús alapítvány sorsa igy alakult és a rossz gazdasági viszonyok, talán a szociális dolgok iránti érzéketlenség az árvaház létesítését elhalasztották egész addig, amig — hadiárvák nem is lesznek már. Az eszperantó a revízióért Beszámoló az eszperantófelolvasásokról (A Közlöny eredeti tudósítása.) November 2-án, szombaton este tartotta meg a Kultúrpalotában hernádszurdoki Mihalik József tanitónőképezdei tanár, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület alelnöke „Az eszperantó pedagógiai értéke" cimü felolvasását. Megvilágította, hogy az eszperantó tanulása és gyakorlata logikus gondolkodásra, pontos és észszerű fogalmazási és beszédstílusra, különösen pedig az általánosságban használt idegen szavak értelmének pontos ismeretére tanítja az embereket. A nyelvnek müvelése oly kitűnő szellemi torna, hogy azt még olyan embernek is kellene tanulnia, akinek még nincs kényszerítő szüksége se reá. Fejtegette, hogy az eszperantó nyelv nem a meglévő nemzeti nyelvek megsemmisítésére, illetőleg helyettesítésére van szánva, hanem hogy mindenkinek anyanyelve mellett, mint kisegítő nyelv szerepeljen. Beszámolt az eszperantó ellenségeiről — akikről azt a kijelentést tette, hogy olyan emberek, akik a nyelvhez a legkevesebbet sem értenek — és beszámolt arról, hogy kik hazánkban az eszperantónak barátai. A magyar kormány, a kultuszminiszter — aki rendeletileg megengedte, hogy az eszperantót a középiskolákban taníthassák — a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Szövetség, Budapest Székesfőváros IdegenforBud iános dr. kereskedelmi miniszter Békéscsabán Az állomási hivatalos üdvözlés után a miniszter a pályaudvaron ebédelt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város országgyűlési képviselője, Bud János dr. kereskedelmi miniszter szombaton délután fél 2 órakor a budapesti gyorssal Békéscsabára érkezett, hogy résztvegyen a Békéscsabai Kisgazdák Egylete és a Kereskedelmi Csarnok székházavatásán. A miniszter fogadtatására igen sokan jelentek meg az állomáson. Az állami és városi hivatalok, a társadalmi egyesületek, a katonaság, az ipartestület, a gazdák és a gazdasági egyesület mind többtagú küldöttségekkel képviseltették magukat. A befutó gyorsvonat második kocsijában — egy hosszú, uj szalonkocsiban — utazott a miniszter, akit megérkezésekor éljenzéssel és kalaplengetéssel üdvözöltek. A miniszter elsőnek ugrott le a kocsi lépcsőjéről, utána pedig a kíséretében levő országgyűlési képviselők szálltak le. A miniszterrel Békéscsabára érkeztek: Temesváry Imre dr. Tóth Pál dr., Zeöke Antal dr. és mások. A minisztert a város közönsége nevében Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes üdvözölte rövid beszéd kíséretében, amire Bud János dr. szintén röviden válaszolt. Ezután a miniszter a kíséretében levő képviselőkkel és az üdvözlők néhányával a pályaudvari étterembe ment, ahol a társaság ebédhez ült le. Ebéd után a miniszter és kísérete autókon és kocsikon a városházára hajtatott, ahol a miniszter és a város vezetősége számos, a várost érdeklő ügyet beszélt meg. Később a miniszter dr. Medovarszky .Mátyás polgármesterhelyettes kíséretében Erzsébethelyre hajtatott, ahol megtekintette az Orosházi-ut régóta húzódó vitáju átkelési szakaszát. Itt megmagyaráztatta magának az utépitéskörüli zavarokat, az állami és városi álláspontot a kőpálya kiszélesítésének költségeit illetően, majd megígérte, hogy a kérdést a város kívánságaihoz képest, kedvezően fogja elintézni. A miniszter látogatásának szombat esti programja a következő : Este 7 órakor székházavatási közgyűlés a Békéscsabai Kisgazda Egyesületnél. Az elnöki megnyitót tartja Kucsera János, az ünnepi beszédet pedig Drienyovszky János elnök. A házavatást ünnepi vacsora követi, amely este fél 9 órakor kezdődik. A vacsora után táncmulatság következik, amely reggelig tart. Az Urszinyi* «3C ugye Akkor lesz árvaház, amikor hadiárvák nem lesznek már? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy évtizede vége a háborúnak, a háborús árvák megnőttek és a viszonyok alakulása okából az Urszinyi Dezsőné féle árvaház ma sem épült fel. Az a vagyon, amely erre a célra rendeltetett, felhasználást nem nyert. A föld elveszett, helyesen az ára, mert hadikölcsönbe fektette a város, mint az állam becsületének védelme alatt álló papírba. A ház meg állt és áll ma is, de az árvaház sehol. A város az épületet polgármesteri lakásnak használta és tudtunkkal a lakásrendeletnek megfelelő bért fizette érte annak idején. Most üresen áll és várja az uj polgármestert. A három főjelölt közül nyilván Medovarszky Mátyás dr. és Jánossy Gyula megválasztásuk esetén elfoglalják a lakást, mig a harmadik jelölt, Korniss Géza dr. valószínűleg a saját uj házában marad. De ha nem foglalja el az uj polgármester a lakást, mi lesz a házzal ? Milyen bért fog fizetni érte a város ? Kiadja bérbe magánosnak ? Hogy és mivel fog szaporodni az árvaalapja az alapítványnak? Tudunk egy közgyűlési határozatról, amely kimondotta, hogy az Urszinyi Dezsőné-árvaházat a régi vásártéren fogja a város felépíteni és az alapot évenként a költségvetés terhére 10.000 pengővel fogja gyarapítani. Az alap ezúttal 37.000 pengő. Amikor az alap a 60.000 pengőt eléri, vagyis l 2 éven belül, a város vagy kölcsönből, vagy egyéb alapokból kiegéULPIN ARIINAK BÉKÉSCSABA ^ HEDVEXé FELTÉTELEK"