Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-03 / 150. szám

Békéscsaba, 1929 november 3 Tömeges érdeklődés Sziriusz iránt Szombaton regggel megkezdő­dött a mester működése (A Közlöny eredeti tudósítása) Sziriusz mester, az országos hirü meteorológus és tenyérgrafológus, pénteken este Békéscsabára érke­zett, hogy itt is rendelkezésére áll­jon néhány napon keresztül a kö­zönségnek. Sziriusz mester műkö­dését már szombaton reggel meg is kezdte, amely időponttól kezdve mindennap — vasárnap is — egész napon át rendelkezésére áll az érdeklődő közönségnek. Érdekes, Jiogy már az első na­pon, sőt már a reggeli órákban olyan tömeges érdeklődés nyilvá­nult meg Sziriusz mester iránt, ami egészen meglepte a hires időjóst, mert arra engedett következtetni, hogy Békéscsabán minden más város közönségénél elevenebb ér­deklődés nyilvánul meg Sziriusz egyénisége és egyedülálló jóslási tehetsége iránt. Jóhire és néhány szenzációsan beteljesedett jóslása különben is közszájon forog az országban és mindenütt a legna"­gyobb becsülést vivja ki jóslásai iránt. Békéscsabán az Andrássy-ut 7. számú ház (Kocziszky-palota) II. emeletén lakik Sziriusz mester, akinél kényelmes várószoba áll a felek rendelkezésére. Miután Sziriusz mester Békés­csaba vezető egyéniségeinek is fog jósolni és a jóslásokat pontosan közölni fogjuk, azt hisszük, hogy a közönségnek alkalma lesz né­hány pikáns adatot hallani, a meglepő „leleplezésekéről nem is szólva. — A gőzfürdő november el­sejétől kezdve vasárnapokon reg­gel 7 órától délig, hétköznapokon 7V2 órától estig és a kádfürdők is egész napon át nyitva tartatnak. Csoportos fürdésre a diákjegy árak leszállittattak. Baromfikiállítás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesület a tavaly ilyenkor rende­zett kiállítás nagy sikerétől buz­dítva, november 16., 17. és 18-án Szentesen ismét nagyarányú ba­romfrkiállitást rendez Csongrád­vármegye, Szentes megyei város, a MANSz szentesi csoportja, az Országos Baromfitenyésztő Egye­sület, a Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara és a Falu Orszá­gos Földmives Szövetséggel kar­öltve. Szentes és környéke nagy­arányú baromfitenyésztéséről or­szághirü s mivel a kiállításon nemcsak fajbaromfiak, hanem mindennemű és fajú baromfi (ne­mesitett, keresztezett és parlagi tyúk, gyöngytyúk, pulyka, liba, kacsa, galamb és házinyúl) is kiállítható, felhívjuk baromfite­nyésztéssel foglalkozó olvasóink figyelmét a kiállításon való rész­vételre és a kiállítás megtekinté­sére. A mult évi kiállításon több mint 600 darab állat szerepelt s jelen­tékeny százaléka gazdát cserélt, ami mutatja, hogy a szentesi ki­állításon nemcsak az erkölcsi si­kerért (emléktárgyak, érmek és oklevelek nyerhetők), de az anyagi előnyökért is érdemes résztvenni. Az érdeklődőknek minden fel­világosítást megad a Csongrádvár­megyei Gazdasági Egyesület Szen­tesen. Kerékpárok veszedelme Nagy forgalmat csinálnak a biciklitolvajok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai napon nem kevesebb, mint négy kerékpárlopás ügye adott dolgot a rendőrségnek. A négy eset közül azonban csak egy vég­ződött károsodással a feljelentőre nézve, a többi esetben az ellopott gépek megkerültek. A kerékpárlopások egyébként a következők : Klein Mór a napokban feljelen­tést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki a kerékpárját el­lopta. A nyomozás során a tettest sikerült elfogni, még pedig Buda­pesten, éppen abban a pillanat­ban, amikor a Teleki-téren a bi­ciklit potom áron eladásra kinálta. A tolvajról kiderült, hogy Skulecz Pál kondorosi lakos, aki a lopott kerékpárral egyenesen Budapestre sietett, hogy azt ott értékesítse. Padrah Sándor kereskedelmi gyakornok még október 9 én pa­naszt tett a rendőrségen ismeret­len tettes ellen, aki a postaépület előtt ellopta kerékpárját. A nyo­mozás során az eltűnt gépet meg­találták a körgát melletti nádas­ban, de teljesen szétszedett álla­potban. Lipták Lajos Szigetvári-utcai la­kosnak október 31-én ugyancsak a posta elől lopták el a kerékpár­ját. A gépet ma a Szerdahelyi­AihiháXBÉKÉSCSAÍA\ M KEDVEZŐ FELTÉTELEK utca 9. sz. ház kapualjában talál­ták meg. Neumann József Millenium-ulca 6. sz. alatti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki október 30-án a Kazinczy-utca 50. sz. alatt levő üzlet elől ellopta 60 pengőt érő Puch-gyártmányu kerékpárját. A gép gyári száma 231.827 volt, rendszáma pedig Bcs. 1236. A nyomozás megindult. Kifosztottak egy ékszerüzletet (A Közlöny eredeti tudósítása) Mindszent községben, ahol csak néhány nappal ezelőtt törtek be a malomba és elvitték a páncél­szekrényt, ismét vakmerő betörés történt. Ma reggel egy koránkelő ember séta közben észrevette, hogy a főutcán levő Ambrus Ju­lianna-féle ékszerüzlet redőnye fel van feszítve, hátrahajtva mered kifelé és a belső ajtók is nyitva vannak. Azonnal jelentést tett a csendőrségen, amely nyomozni kezdett és megállapította, hogy a betörők alapos munkát végez­tek. Az ismeretlen tettesek az üz­let összes ékszereit és egyéb ér­tékes holmijait, sőt még a javítás alatt álló idegen arany- és ezüst­órákat is elvitték. Az üzletet a szó legszorosabb értelmében ki­fosztották és egyedül a falon lógó nagy órákat és szekrényes fali­órákat hagyták ott. A kár körül­belül 50.000 pengő. A nyomozás közben megjelent az üzletben Ambrus Mihály bá­dogosmester és bejelentette, hogy műhelyéből igen sok finom szer­számot, feszitővasakat az éjszaka folyamán elemeltek és az a gya­núja, hogy azokat a betörők vitték el, hogy azok segítségével a be­törést elkövethessék. A nyomozás nagy erővel folyik, mert az a gyanú, hogy valamennyi, a közel­múltban Mindszent környékén tör­tént betörést ugyanaz a banda követte el, igy a Tóth Mihály-féle ! mindszenti rőfösüzlet kifosztását is, ahol teherautóval jelentek meg és vitték el az üzlet összes áruját. Könyvismertetés A boldog békeéveknek kelle­mes meglepetése volt, amikor az Athenaeum megindította „Athe­naeum Könyvtár" cimü sorozatát. Pompás papiroson, tiszta nyo­mással, finom kötésben, potom pénzért a piacra dobott remek­müvek alkották ezt a könyvtárt, amelynek írói a legelső élő ma­gyar irók és a legkiválóbb idegen szerzők közül valók voltak. Nem csoda tehát, hogy ez a könyv­sorozat rövidesen roppantul nép­szerű lett és a kis kék, vagy piros könyveknek százezrei terjedtek el az országban. A diadalutat azonban elvágta és befagyasztotta a háború. A pompás sorozat megszűnt. De nem sokáig tartott ez a fájdalmas kény­szerszünetelés. A szükséglet, az intelligens tömegeknek e könyvtár utáni vágya újra feltámasztotta, életre keltette az Athenaeum Könyvtár piros köteteit és ezek tiz évi szünet után most újra el­indultak győzedelmes utjukra. Az első három kötet most jelent meg és a következőkben ismer­tetjük : Móricz Zsigmond: Forró mezők. Az Athenaeum Könyvtár uj soro­zata aligha indulhatott volna meg a Forró mezők, Móricz Zsigmond hatalmas uj regényénél lüktetőbb, élettől duzzadóbb, erőteljesebb és elevenebb irói alkotással. Móricz Zsigmond irói pályájá­nak hatalmas fölfelé ívelésében mindjobban törekszik a tragikus mélységek felé, előadási módja mind erőteljesebben elevenedik drámaivá. Nyilvánvalón a dráma­író Móricz Zsigmond hat igy a re­gényíró Móricz Zsigmondra. Uj re­génye, a Forró mezők meséjének mesteri felépítésével, fokozott iz­galmával és hatalmas lelki küz­delmeivel kábitja el az olvasót. Nincs olyan modern detektívre­gény, amely meseszövésében iz­galmasabb és rejtelmesebb, mint ez a Móricz regény, amelynek em­beri indulatai és forró szenvedel­mei mögött egy sötét bün árnya lebeg. Künn a pusztán meggyilkolnak egy férfit, dacos, erős, magyar urat; vájjon ki lehet gyilkosa ? Vetélytárs-e, hűtlen feleség-e,avagy vagyonra éhes rokon, haragos bé­res, talán szerelemféltő férj, aki­nek asszonyát elcsábította ? Sor­sok kavarognak ebben a regény­ben, belátunk az élet viharos küz­delmeibe, csak a titkos bűnön nem tudunk eligazodni. Amikor már­már azt hisszük, hogy az asszony a gyilkos, ő is feláldozza magát, hogy az elmúlásba kövesse férjét. Az utolsó mondatok dübörgő fe­szültségében derül csak ki, hogy a gyilkos mégis csak az, aki a cselekmény egész fonalát irányítja, kiemelkedve a regény összes alak­jei közül. Ki a gyilkos, ki ölt a forró me­zőkön ; ezt olyan érdekesen, le­nyűgözőn mondja el Móricz Zsig­mond, hogy a forró mezők nyil­vánvalóan egyike lesz a legna­gyobb magyar regénysikereknek. Azt lehet mondani erről a re­gényről : izgalmasabb, mint a leg­jobb amerikai bűnügyi regény, különb lélekábrázoló, mint a mo­dern francia analitikus regények bármelyike, megirása a nagy orosz irók aprólékos és mégis nagy­vonalú művészetével vetekedik, de mindezeken felül nagyszerűen magyar, mint Móricz Zsigmond minden alkotása. Undset Sigrid : Tavasz. Undset Sigrid megkapta a Nobel-dijat, a világ legelső regényírói között em­legetik, müvei diadalmas sikert arattak mindenfelé, regényeit a világ minden nyelvére lefordítják és a közönség rajong a nagyszerű norvég írónőért. Irói hatása pél­dátlanul nagy; nem egy ország irója csupán, vagy nem egy tár­sadalmi rétegé, örömét és gyö­nyörűségét találja müveiben min­denki. Mi a titka Undset Sigrid világ­sikerének? Ezt tudjuk meg most, amikor a nagy norvég Írónőnek magyarul is megjelenik leghatal­masabb sikerű regénye, amelyet a világ minden nyelvén százezrek és milliók olvaslak. A Tavasz a cime ennek a regénynek, egy nagy szerelem története ez a könyv, emberek életének, hatalmas, forró és lenyűgöző érzések harcának megkapó leírása. Nincs nagyobb és nehezebb föladat az iró számára, mint meg­írni egy családi élet,, történetét, megrajzolni azt a folyamatot,, ho­gyan jutnak el az emberek nagy válságok után, kavargó indulatok vészes orkánjaiból és fojló má­morából a lelki békéig, a nyuga­lomig és a boldogságig. Nagy lájdalmakból születik meg az a boldogság, amely meghozza a ta­vaszt ; sokat kell repülnie a ván­dor madárnak végtelen távolságo­kon át, amig nyugalmas fészket rakhat. Hogy miként jutnak az emberek haza, magukhoz, bol­dogságukhoz, igazi életükhöz, azt mondja el Sigrid Undset regénye: a Tavasz. Most a magyar közönség is megismerkedik a nagy irónő nagy alkotásával. Sigrid Undset meg­kapta a Nobel-dijat, megkapta a világ közönségének szeretetét, most művészete beköltözik a ma­gyar lélekbe. Katajev Valentin: A sikkasztok. Gogoly megirta az orosz társada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom