Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-03 / 150. szám

Békéscsaba, 1929 november 3. Vasárnap 56-ik évfolyam, 150-ik szám EOZLONT POLITBKA1 LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, A megyei uj törvényhatóság A mai napon az uj törvényhalóság összetételének utolsó mozzanata zajlik le Békésvármegye területén. Az örökös, virilis, érdekképviseleti, hivatalbóli tagok már meg vannak, most még a nép, a nagyközönség választja meg a maga képviselőit. Az uj törvényhatóság mór intézményesen konzervatív jellegű. A döntőtulsuly nem a nép választottjainak kezében lesz. Maga a tartózkodó, óvatos, de egészséges konzervativizmus nem rossz ugyan bizonyos időkben, de könnyen egyoldalúvá, önzővé, hatalmaskodóvó válhatik s akkor épp olyan kárt csinál, épp ugy rombol, mint a fékevesztett, túlzó demokrati/.mus. Az óvatos megfontoltságnak s a szabadon haladni vágyó fejlődésnek egyensúlyban kell lenni egymással. Egyik a másik nélkül 'nem, csak együttesen lehetnek hasznára a társadalomnak s a nemzetnek. Ha már az uj törvényhatóságba részint intézményesen, részint az eddig lezajlóit választások, megbízások eredménye szerint egy természeténél és helyzeténél fogva konzervatív hajlandóságú többség képződött, nagyon fontos, hogy a nép választottjai olyanok legyenek, akik képesek, bátrak is a megyén a nemzet nagy érdekeivel nem ellentétes iranyu demokratikus haladást, a nép sorsával lélek szerint törődő gondolkozást képviselni! Sem az országnak, sem a megyéknek, sem a városoknak, községeknek szempontjából nem kívánatos a függőviszonynak, az egy gombnyomásra működő rendszernek túlzásba vitele, mert ha véletlenül e rendszerben a vezeték elszakad, vagy nem lesz, aki a gombot megnyomja, fejetlenség; zűrzavar, teljes felfordulás áll be a minden önállóságról leszoktatott polgári társadalomban. Szükség van tehát minden intézményben nem annyira a vagyonban, külsőségben, mint inkább jellemben, benső meggyőződésben erős, önálló, független, demokratikus gondolkozású emberekre, akik bármilyen okból bekövetkezhető fejetlenség, égszakadás, földindulás idején is megállják helyüket. Ilyeneket válasszon meg ma Békésmegye közönsége az uj törvényhatóságba I Faragó László. Gptimíszfikusan itélik meg a helyi gazdasági élei wezeiő tényezői a mai helyzet utáni időket Egy bankigazgató, egy gabonakereskedő és egy divatárukereskedö nyilatkozata a nehéz gazdasági helyzetről, annak okairól és a kibontakozás módjairól (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mai gazdasági életünk vérkeringése még mindég beteg, gyenge és kihagy. A súlyos gazdasági helyzet egyformán nyomja a kedélyeket, mert hiszen megakadt a természetes, automatikus körforgás és a gépezet működése nem teljesen hibanélküli. A gyárak, üzemek, vállalatok, üzletek létszámcsökkentése a munkanélküliek százait teremtette meg, akik nem tudnak vásárolni, minek folytán a kereskedések bevétele csökken és fentartásuk kérdéses. Es ezt igy lehetne folytatni a végtelenségig, ha uj dolog volna, nem nőtt volna ki régesrégen mindenki könyökén. A fák nem nőnek azonban az égig — és a gazdasági válság sem tarthat örökké. Amennyit a kerék felfelé, annyit lefelé, — tartja az okos példabeszéd, amelynek analógiája igen jól illik a mai helyzetre is. Hogy a nehéz gazdasági helyzet nem tarthat örökké, azt tudtuk már régen, de hogy meddig fog még tartani, azt olyan tényezők szájéból, komoly véleményeiből óhajtottuk hallani, akik benne élnek a gazdasági élet irányításában és a kezüket rajta tartják a gazdasági élet ütőerén. Három jelentős tényezőhöz fordultunk tehát, akiknek érdekes és — hála Istennek — nagyrészt oplimisztikus véleményét alább közöljük. Ezekből a nyilatkozatokból az a tanulság szűrhető le, hogy mégsem olyan fekete a fekete, amilyennek festik és hogy sohasem szabad elveszteni minden reménységet, hiszen a legvigasztalanabb sötétségen is áttűzhet hirtelen és váratlan egy biztató, meleg sugár... Az érdekes nyilatkozatok a következők : IHuiatkoznak mát* a javulás biztos jelei a pénzpiacon Roth József, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület vezérigazgatója, a pénzviszonyokat illetően a következő nagyfontosságú, a kedélyek lecsillapítására jótékonyan ható nyilatkozatot tette : — Tekintettel arra, hogy Newyorkban már több, mint egy hete óriási árzuhanások vannak, valószínűnek látszik, hogy az Európából ideiglenesen kivont amerikai tőke és az Európából ugyancsak spekulációra odaözönlött tőke viszsza fog áramlani ismét Európába, ami pénzbőséget fog valószínűen előidézni. Biztató jelek már most is mutatkoznak, amely bár nem a kamat jelentős olcsóbbodásában jut kifejezésre, hanem abban, hogy a fővárosi bankok — amelyek eddig rezerváltan viselkedtek — minden akadály nélkül, flott elégítik ki a vidéki bankok visszleszámitolási igényeit. Az ezzel kapcsolatos, fent érintett olcsóbbodás ebben a pillanatban mintegy százalékot tesz ki. — Mint igen jelentős eseményt kell felemlíteni a kényszerkölcsönkötvények percentuális árugrását. — Ezek a körülmények természetszerűen maguk után vonják nemcsak a külföldi rövidlejáratú kölcsönök olcsóbbodását, hanem a hosszúlejáratú kölcsönök, illetve a záloglevelek amerikai és más külföldi piacokon való elhelyezésének kérdése ismét előtérbe fog nyomulni és egy-két hónapon belül ez valószínűnek látszik. Gazdaságilag igy áll a helyzet. Természetesen ezeknek a kérdéseknek rendbejötte a politikai dolgokkal, igy a Young- tervezet megvalósításával, a keleti jóvátétel mikénti rendezésével is kapcsolatos. — Az európai pénzpiacoknak remélhető javulása, noha a közeljövőben a kamatláb jelentékeny olcsóbbodását nem látom, mégis igen enyhén fog hatni, mivel egyrészt a teljesen megbénult kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági életbe friss vérkeringést fog hozni. „A gabonaárak emelkedését nem tartom kizártnak" Steinberger Imrét, a Kereskedelmi Csarnok alelnökét és a Stern és Steinberger-cég társtulajdonosát a buza válságának okairól, a gazdák helyzetének várható jobbulásáról és a búzaválság kivezető utjai felől kérdeztük meg. Az értékes válasz a következő volt. — A buza olcsó árát kétféle magyarázattal lehet igazolni. Először a külföldi áralakulással, másodszor azzal, hogy a gazdák a kellő időben nem kaptak hiteleket, minek következtében, hogy pénzhez jussanak, kénytelenek voltak gabonakészleteiket olcsón eladni. A készletek, ma különösen búzában nagymértékben megcsappantak és a spekulációs vásárlók céljaira inkább áll tőke rendelkezésre, miért is egy emelkedést nem tartok kizártnak. Az általános helyzet a gabonapiacon ez: — A gabonaárak javulása speciálisan az Alföldön nagyobb mértékben beállhat, mert az Alföld északibb megyéiben — például Biharban — a fagykársujtotta vidékeken gabonakészletek már nincsenek, sőt ezek maguk is importra szorulnak és feltehető, hogy lassanként az Alföld teljes készletei is kifogynak. Ez áll a búzára. — A másik főcikk: a tengeri kissé már nehezebb helyzetben van. Ennek árára túlzott optimizmussal nem szabad tekinteni, mert a készletek nagyok, a fogyasztás más évekhez képest igen csekély és ha pillanatnyilag külföldre — Svájcba, Olaszországba, Ausztriába és különösen Cseh-Szlovákiába — fokozottabb mértékben keresik is, ezt azzal lehet magyarázni, i ogy az összes európai kukoricatermelő vidékek közül Magyarország, illetve az alsó tiszai vidék adja a legkorábban érő és szárazság szempontjából leghamarabb exportálható tengerit. Ha azonban Románia és Jugoszlávia az ő rekordtermésükkel piacra kerülnek és ha azidőben a fogyasztás nem tart lépést a kínálattal, ugy természetes áremelkedés nem igen várható. A statisztika szerint a három kukoricatermelő ország exportfeleslege körülbelül 50 millió métermázsa. Ennek felhasználása esetleg nehezen fog menni. Ezt is a pénzpiac nagymértékben fogja befolyásolni, mert a tengerik minősége az idén mindenfelé oly kitűnő, hogy más évektől eltérően már február—márciusban raktárképesek lesznek. — Ami az állami gabonaközraktárak dolgát illeti, a gabonakereskedők ezt a tervet helytelennek tartják, mert azok korántsem hozhatják meg a hozzájuk fűzött reményeket. Ha az állam ugyanis egyes kiváltságos szervezeteket biz meg a közraktárak kezelésével, önmaga alatt fogja vágni a fát, mert a gazdákon segítve nem lesz, hiszen a szervezeteknek konkurenciája nem lévén, a hasznot maguk teszik zsebre, másrészt a gaMinden öntudatos polgár és polgárnő jelenjen meg ma a szavazó urnáknál