Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-06 / 142. szám

B késcsaba, 1929 október 6 BPKESWOV *•» kAziik? 3 ciustól Pilátusig pénz után a minisztériumokba? Onnan egy vasat sem fogunk kapni. Vagy részletletagadásra (?) építsünk kórházat, mint keramit- és aszfaltutat ? Vagy hozzuk tető alá az épületet és várjunk, mig lesz pénz ? Legalább az épület jól kiszárad és nem lesz a falakban nedvesség ? Vagy csináljunk a kórházkibővitésből egy uj fürdőügyet, ahol befejezett tények előtt állva kellett a milliárdokat megszavazni ? Egyiket se tegyük. Hanem tisztelt képviselőtestület, vegyük le a napirendről az egész kórházügyet és csak akkor építsünk, ha az egész 800 ezer pengőre meg lesz a fedezet, úgyis még ahhoz is fog jönni az ősi szokás szerinti pótés egyéb munka. De pénz nélkül ne építsünk, hogy ugy ne járjunk, mint Kaposvár a kórházával, amely tető alatt áll már évek óta, szárad, kifújja a szél, csak éppen befejezni nem lehet, mert nincs pénz. A csabai adózó polgárokból pedig most nem lehet a különbözetet semmiféle zsonglőrmutatvánnyal kicsábitani ugy, amint az sikerült a fürdőnél. — Hétfőn újra rendkívüli közgyűlést tart a város. A városi képviselőtestületet Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes ismét rendkívüli közgyűlésre hivta össze, amelyet hétfőn, e hó 7-én reggel 9 órakor fognak megtartani. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya a városi közkórház kibővítésének építkezési munkálatai ellen beadott felebbezés. — Értesülésünk szerint a város októberi rendes közgyűlését is kitűzték már, amelyet e hó 21-én, hétfőn fognak megtartani. A rendes közgyűlés tárgysorozatának összeállítását már megkezdték és a közgyűlési meghívók kikézbesítése a jövő héten történik%meg. BÉKÉSMEGYEI $ $ KERESKEDELMI BANK R. T. I BÉKÉSCSABA A legolcsóbb feltételek mellett folyósít váltókölcsönöket bekebelezés nélkül is. Betéteket a legelőnyösebben gyümölcsöztet. Foglalkozik a banküzlet minden ágával Ha van ilyen ügye, irjon nekünk, vagy keressen fel bennünket. Bonyodalmak az erzsébethelyi útszakasz kibővítésénél A főjegyző sürgősen Budapestra utazott tárgyalni a kereskedelmi miniszterrel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestülete a mult héten tartott rendkívüli közgyűlésén — mint megírtuk — megszavazta a város részéről azt a pénzbeli hozzájárulást, amelyet az állam kívánt az erzsébethelyi állami útszakasz kiszélesitési költségeihez. Ezzel az építkezés megindítását vélte a képviselőtestület végrehajtani, azonban — sajnos — nem igy történt. Ujabb akadékoskodások és zavarok merültek fel, még pedig pont a legutolsó pillanatban, ugy, hogy Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes jónak látta a félreéitések eloszlatása céljából azonnal Budapestre utazni. A legutóbbi napokban ugyanis a várossal szemben a következő két ujabb kívánságot támasztotta az államépitészeti hivatal: Elsősorban megmásította azt az igéretét, hogy az útépítésre mindaddig az állam utalja ki — kezdettől fogva — a munkabéreket és költségeket, amig az erre előirányzott állami hozzájárulás öszszege el nem fogy. Ellenben azzal az ujabb követeléssel lépett elő, hogy a város már most adja oda a hozzájárulása teljes összegét, de legalább is ennek egy jelentős százaléknyi részét. A másik kívánság az, hogy a város tekintsen el az ut burkolási anyagának előzetesen már közölt összetételétől, hogy azt más anyagból lehessen összeállítani. Mindezek az ujabb kívánságok a várost meglepetésszerűen érintették, különösen az, amelyik a város közönségére nézve anyagi megterhelést jelentene. A város vezetőségének felfogása szerint ezek a kívánságok nem jogosak, el is térnek az előzetes megállapodásoktól, ezért Medovarszky Mátyás dr. főjegyző pénteken délután Budapestre utazott, ahol a kereskedelmi minisztériumban el fog járni az ügynek a város érdekei szempontjából való elintézése érdekében. Legtökéletesebb felvételek Legnevesebb művészek A világhírű felülmúlhatatlan ff i ír részletfizetési akciója megkezdődött már havi 19 P-től kezdődőleg IMG havi részletre kaphatók a magyarországi vezérképviselőségnél Budapest, IV. Kristóftér 3 és minden jobb szaküzletben Kérjen árjegyzéket — Kinevezték a felekezeti középiskolák állami felügyelőit. A kultuszminiszter a felekezeti középiskolák meglátogatásával és azokban az állami felügyelet gyakorlásával az 1929-30. tanévre a következőket bízta meg: a békési reálgimnáziumhoz dr. Kaufmann György szegedi tankerületi főigazgatót, a szeghalmi reálgimnáziumhoz Ady Lajos debreceni tankerületi főigazgatót. A békéscsabai és szarvasi gimnáziumok felügyeletével Kaufmann György szegedi tankerületi főigazgatót. A szöveg, amint tetszik látni, nem valami költői; dallama azonban igen kedves és fülbemászó volt. Ma is a fülemben cseng. Előadták cseh, lengyel, latin, görög, arab, angol, olasz, orosz, francia és héber nyelven tapsviharos köztetszés nyilvánítása mellett. Közben-közben persze torokgyantázás is történt. Ez a sláger volt a társaság Rákóczi-indulója. Elprodukálása és a Szent János-áldás felhörpintése után éjfél multán ugy szétoszlottunk, hogy még a Janszky-heccek alkalmával a budapesti Kálvintéren sem különben a rendőröknek nem éppen tiszteletteljes felszólítására a feledhetetlen diákkorban. Fentebb Rákócziról emlékezvén meg, megemlitendőnek tartom, hogy a cazini tamburásoknak erről az úrról és az ő indulójáról tudomásuk nem volt. Szarajevóban és a többi nagyobb városokban, ahol csoportosan laknak magyarok és magyarországi cigányok a zenészek, mindenütt ismerik és játsszák a Rákóczi-indulót. Cazinban csak egy magyarral találkoztam az emlékezetes mulatság alkalmával. Ezt trencséni Csák Máté valami rokonának, még pedig Márton fiának gondoltam németül Martin Csák-ként történt bemutatkozása folytán. A késő éjjeli órákban tudtam meg, hogy ez a Csák Mártonnak vélt erdész tulajdonképpen Martincsák Kornél selmeczi erdészeti akadémiát végzett, magyarul is jól beszélő gömörmegyei honfitárs. A rendkívül hangulatos kaszinói estély lezajlása után általános „jó éjszakát" kívánsággal bucsuztunk egymástól német, horvát és magyar nyelven. Nagyon őszinték lehettek az emiitett kívánságok, mert másnap délelőtt, amikor friss sör csapolásakor ismét összeverődtünk néhányan a kaszinóban, mindenki azzal dicsekedett, hogy pompásan aludt. A sörözés végeztével néhány látogatást tettem a hivatalok főnökeinél, ebéd után pedig a várost és nevezetességeit tekintettem meg részben Martincsák barátom kíséretében, részben egy muzulmán zaptija (rendőr) kalauzolása mellett. Cazin kellős közepén egy 200 m. magasságú hegy emelkedik. 400 év előtt a knini püspök nyaralója volt rajta, azután várat építettek ennek helyébe, mely egészen az okkupációig megvolt. 1879ben lőtték össze a mi katonáink. Ennek romjain a kilencvenes évek elején török mecsetet építettek, melyhez minarettet csak ott létem előtt néhány hónappal ragasztottak. Ez képezte a városka legmagasabb pontját. A várfal maradványai közé két ócska ágyút állitta tott fel a bihácsi főispán disznek. E mecset körül terül el a belváros, ahol t. i. sűrűbbek a házak, mint a dombokon épült külvárosi részeken, ahol az emberek a pitvarból egy-két lépéssel a tengeriföldön vannak. A városka északnyugati határában, a lakott résztől másfél kilométernyire gyönyörű fensik terül el, amelyet vizbőségéről, mert valóban számtalan forrás buzog ott, sztovreló-nak, azaz százforrásnak neveztek el. Ezen források vize a nép állítása szerint sohasem fagy be és gyógyhatással bir. Kellemes ivás esett belőlük. A délnyugati határban egy három holdas (dunum) gazdasági kertet és hat holdas faiskolát találtam, amelyeket Szirmay Géza volt járásfőnök alapított. E területen lakik Czapáry János községi kertész, akiben a második magyart találtam Cazinban. A kaszinói estélyen nem jelent meg. A kertészet közelében járási kórház és egy mohamedán iskola (medresza) áll. A járási székház, a községháza, a postaépület, a csendőrség és pénzügyőri laktanya s egynéhány modernebb ház köriti a piacot. A vásártéri népkonyhában (ascsenica) megízleltem a nyársonsült ürgepecsenyét és a lepényszerű lapos kenyeret, a szomnut, azután kvártélyomra tértem vissza s befogattam a két almásszürkét és elbúcsúztam Cazintól. Útközben fuvarosommal beszélgettem, aki egyszer csak azt mondja, hogy máskor, ha idejössz, uram, több időre jöjj, hogy kirándulhass Kladusára, Todorovóra, Vranográcsra, Buzsimra, Podzvizdre is, amelyeknek várromjaiból beláthatsz hazádba, Ausztriába. — Nem vagyok én osztrák, te Mujo. — Soká éltessen Alláh 1 Nagyon örülök, hogy nem vagy svába. A beszédedből is kiérzik, hogy a „mienk" vagy... Rozoga kávéházhoz érünk. Megállítom a kocsit. Benézek a kafánába. Tölgyfatörzs ég lassan az „elfogadó"-terem közepén. Körülötte öt renyhe mohamedán feketézik. Két frissen öntött kávét rendelek (errefelé sütni szokták, nem főzni) az arabnál. Felhörpintjük Mujóval jó cukrosán, urasan, (po goszpodarszki), rágyujtunk egy-egy jó hercegovinaflór cigarettre s fél óra múlva berepülünk Bihács köves piacára. Bihács kerületi, főispáni székhely, de nem nagyobb Piripócsnál s még annyira sem városias külsejű, mint pl. Békésszentandrás.