Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-22 / 164. szám

Békéscsaba, 1929 december 22. ura 12 fillér Vasárnap 56-ik évfolyam, 164-ik szám POLITIKAI LAP ES&fizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Féchy-Horwáth Rezső L Telefonszám a 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, Hatan vannak Gyermekek vannak hatan, feleim, de nehogy valaki dicsérő áradozésokat kezdjen zengedezni ama családra, ahol ennyire dühöng a gyermekáldás, mert nem egy család az, amelynek hat gyermeke van, hanem összesen — nyolcvan család. Nyolcvan állami segédhivatali tisztviselői család, amint ez a fentiek kongresszusán kiderült. A budapesti törvényszék nyolcvan írnokának, dijnokának és kezelőjének összevissza — hat gyermeke van. A titkot kipaltantó szónok nyomban az okkal is kirukkolt: havi 90 - 100 pengős fizetést „élveznek" ezek a tisztviselők, tehát nemcsak, hogy a családjuk tisztességes megélhetését sem tudják biztosítani, de még gondolniok sem lehet arra, hogy akár csak egy gyermekük is legyen. Mert ahhoz finánczseninek kellene lenniök : hogyan tudjanak 90 pengőből havonta lakást fizetni, ruházkodni és gyermeket etetni, taníttatni. A pillanat boszorkányosan alkalmas arra, hogy az a miniszter, aki állandóan az optimizmus harangját kongatja a magyarság feje felelt, most előálljon és leszögezze: miképpen képzeli el ilyen körülmények között azt a bizonyos jövőt 1 ? Most jöjjön és fuvolázza el: nem kell aggódni a magyar fajta jövőjéért, hiszen azért konszolidáltak minket agyon, azért dolgozott ki ezernyi-ezer ravasz mesterfogást hatalmi rendszerünk, hogy biztosítsák a magyarság részére a boldogabb jövőt. No, nesze neked boldogabb jövő, amely akként alapozódik, hogy nyolcvan, állásban levő, nemzeti kötelességéből családalapításra termett férfi a lehetetlen kereseti viszonyok folytán csak hat gyermekkel tud hozzájárulni neve folytatásához, a faj továbbviteléhez 1 Bizonytalan, hogy mi történik a fajfentartást szabotáló nyolcvan dijnokkal: erkölcsi prédikációkat tartanak-e nekik, amikor is dúsan dotált szociálpolitikusaink kioktatják őket nemzeti kötelességeikről? Esetleg gyermektelenségi adót, agglegényadót vetnek ki rájuk? Rájuk és mindazokra a sokakra, akik hasonló okok miatt még csak gondolni sem merhetnek a fajszaporitásra, noha éppen ezért busán járják magányos életük útjait, céltalannak és tartalmatlannak érzik az életharcot és fájdalmasan szeretnének aranyfürtü, gyönyörű, kacagó gyermekeknek boldog szülői, felnevelői lenni. Mit fognak tenni velük a hatalmasok? Mert, hogy ezek a szegény magyar testvéreink nem bűnösek abban, ha felelősségük nem engedi, hogy a nyomorba társat is rántsanak magukhoz és nem akarnak apró gyermekeket kitenni a kenyértelenségnek, a ruhátlanságnak, az orvostalanságnak — az természetes. Ők nem bűnösök, nem hibásak. De ha ők nem hibásak, akkor ki hát a hibás ? És ha senki sem hibás, akkor mi lesz a jobb magyar jövendővel — gyermek nélkül ? Hazugság, hogy a gyermektelenség vagy gyermekáldás erkölcsi kérdés. Nem. Ez elsősorban gyomorkérdés. Azután a faj jövőjébe vetett bizalom kérdése. Ezt a kettőt kell rendezni, a nemzeti jövőbe vetett hitet kell visszaadni és az életlehetőségeket kell megadni: akkor nem lesznek szörnyű adatok, amelyek kétségbeejthetik a magyarságot a nemzet jövőjét illetően. Január 14-én választja meg a közgyűlés Békésvármegye uj felsőházi tagjait (A Közlöny eredeti tudósítása.) Minthogy az uj közigazgatási törvény rendelkezése értelmében a felsőházi tagok megbízatása megszűnt, ennélfogva azoknak újraválasztása vált szükségessé. A vármegye főispánja a választás határidejét a kiadott belügyminiszteri rendelet figyelembevételével január 14 ik napjának délelőtt 10 órájára tűzte ki, amely napra az alispán a közgyűlést összehívta. A törvényhatósági bizottságnak 2 rendes és 2 póttagot kell választani a felsőházba. A rendes és a póttagokra külön-külön történik a szavazás. A megválasztottak megbízatása 5 esztendeig tart. Békésvármegye első izben Beliczey Gézát és Ambrus Sándori választotta meg rendes, Brém Lőrincet és Szeberényi Zs. Lajost pedig póttagokká. Ambrus Sándor időközben meghalt, helyébe rendes tagul Brém Lőrinc prelátuskanonokot hivták be. Békésvármegye kisgyülésének eisö ülése A békéscsabai képviselőtestületi határozatok túlnyomó részét nem hagyta jóvá a kisgyűlés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye kisgyülése nagy érdeklődés mellett pénteken délelőtt tartotta első ülését. Báró Feilitzsch Berthold főispán megnyitó beszédében reményének adott kifejezést, hogy a kisgyűlés kellő összhanggal fogja a mai súlyos viszonyok közepette jelentőségteljes munkáját végezni, ami a vármegye felvirágozásához fog vezetni. Ezután megkezdték a tárgysorozat egyes pontjainak letárgyalását. A vármegyei számonkérőszék alelnökéül gróf Almássy Alajost és Korossy Lászlót választották meg. A kisgyűlés feloldotta Békéscsaba képviselőtestületének azt a határozatát, amely az állomás előtti tér kiköveztetéséről szólt és ebben az ügyben a várost uj határozathozatalra utasította. Hosszasan vitatták meg a békéscsabai kórházbővités ügyében beadott két felebbezést, amelyet Bányai András békéscsabai és a Törzs és Ormai budapesti vállalkozók adtak be. Többek felszólalása után a kisgyűlés ugy döntött, hogy a kórházkibővités ügyében a város ujabb pályázatot irjon ki. A gyűlés kötelezte a békéscsabai közkórházat, hogy négy év alatt fizessen vissza a város házipénztárának 10.000 pengőt, mivel az 1924. és 1925. évi pénzértékvesztés idején a város a kórház üzemenek biztosítására (u. i. nem folytak be az ápolási dijak) 500 millió koronát adott. Vita nélkül fogadták el a karácsonyijutalmak szétosztásáról szóló alispáni jelentést. A jutalomban a kisgyűlés az alispánt is részesítette, aki eddig soha semmiféle ilyen ajándékot nem vett igénybe. Jóváhagyta a kisgyűlés a békéscsabai ínségesek segélyezése ügyében hozott képviselőtestületi határozatot és a néhai Berthóty István dr. volt polgármester temetési költségeinek összegét. Békéssámsont kötelezték a köteles tűzoltóság felállítására, Gyulavárinak pedig megengedték, hogy hősi emlékmű létesítésére 2000 pengős váltókölcsönt vehessen fel. Békés község kérelmét külföldi kölcsönének mósirányu felhasználása iránt nem teljesítették, mert a község még most sem fizette meg a békés—kondorosi ut kövezéséből reá eső részt. A kisgyűlés elé terjesztendő ügyek letárgyalása után Daimel Sándor dr. alispán kérte még 2000 pengő megszavazását a sokgyermekes anyák felsegélyezésére, amit a kisgyűlés pártolólag terjeszt a közgyűlés elé. A kisgyűlés első ülése 12 órakor ért véget. A malmok a városi vám ellen A malomegylet panaszra ment a miniszterhez (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete terjedelmes panasziratot intézett Békéscsaba város ellen Bud János kereskedelmi miniszterhez. A panasz elmondja, hogy a Békéscsabán fennálló városi utvám, illetve kövezetvápi — amely a kifuvarozott lisztet métermázsánként 10 fillér városi vámmal terheli — rendkívül sérelmes és terhes a malomvállalatokra nézve és ezért kérték a minisztert, hasson oda a város vezetőségénél, hogy ez a vám megszüntethető legyen. A kereskedelmi miniszter a malmosok egyesületének panasziratát ma küldte le a városhoz, a maga szintén terjedelmes episztolája kíséretében. Ez a miniszteri leirat ugyancsak meglepheti azokat, akik ismerik Bud János békéscsabai díszpolgár és Békéscsaba város egymáshoz viszonyuló helyzetét általában és a város nehéz anyagi viszonyait különösen. Bud miniszter ugyanis nem mond kisebbet és kevesebbet ebben a leiratában, mint azt, hogy megállapítja a panasz helytállóságát (egy egyoldalú, érdekeltségi panasziratból ?) és ezért arra kéri a várost, kössön az érdekeltségekkel olyan megállapodást, amely a mostani megterhelésnek lényeges megcsökkenését eredményezze. Ez a leirat érthetetlen és igazságtalan számtalan oknál fogva. De mi csak egy okra mutatunk rá. A miniszter egyik legszámottevőbb, legbiztosabb jövedelmétől akarja elütni a várost — csak ugy ötletszerűen — ugyanakkor, amikor az állam követeléseiből egyetlen fillért sem engednek és apótadó felemelését is rendeletileg megtiltják. A városnak tehát minden erejével tiltakoznia kell a leiratban körvonalazott igazságtalanságok ellen, amelyek már az autonómiáját is erősen fojtogatják. 1*1 CSÖ8COTT S Z E Dl É LY BERAUTÚK EJJEL-NAPPAL KAFKÁTOK GARASÉBAN TELEFON 93 •