Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-13 / 144. szám

Békéscsaba, 1929 október 13 BFKftSWEÖYlBi EOCTiOíTí 5 nem hizlalják-e mesterségesen ama titkos, hazafias célzattal, hogy a maroknyi magyart egy kis alapos kiél^teléssel szaporítsuk fel számának ötszörösére? Szóval az adópiésben, a hitelélet nyomorúságában egy fenséges, magasztos cél bontakozik ki előttem : nyomorogjunk, hogy jobban szaporodhassunk ! Milyen szép is az a tudomány, csak az a kár, hogy a gyomrot nem lehet kioperálni. A gyomor ha éhes, korog és morog, mint az orronütött eb s hiába mutogatunk neki magasztos célokat s gyönyörűen egybeállított teóriákat, ha nem adjuk meg a mindennapiját, fellázad e'lenünk. Kenyeret a népnek és egy jó fricskát a tréfás életbuvároknak 1 K. E. A filharmóniai társaság hangversenye (A Közlöny eredetig tudósítása.) Békéscsaba város zenei életének rendkívüli eseménye volt. A magyar zenekultura legreprezentánsabb testülete, a Magyar Filharmóniai Társaság zenekara hangversenyezett itt az Aurora-Kör meghivásáf-a kedden este a Városi Sziftftázban, dr. Dohnányi Ernő \

r' -nyletével. A prog^mot a helyi kívánalmaknak mtjelelően állították össze, — váro&ink eg> ike azon kevés vidéki rosoknak, ahol a modern magvar zenekultura olyan megértő foga itatásra talált — és az a spontár lelkesedés, az extázisba menő ovációk igazolták, hogy a közönség rendkívül hálás volt ezért nekik. Mozart Varázsfuvola nyitánya után Beethoven derús, örökszép VIII. szimfóniája került előadásra. A második részben tisztára magyar zeneszerzők müvei szerepeltek ; Dohnányinak „Ruralia Hungarica" cimü mestermüvéből került előadásra három tétel, majd Kodály Háry János suite-jének intermezzoja, amit szűnni nem akaró taps és lelkesedés ismert el és jutalmazott. Lisztnek: Les préludes cimü darabja után a közönség — zenekari hangversenyeknél szokatlan — ráadást tapsolt ki magának, a Rákóczi-indulóban. De sajnos, egy koncertet csak akkor lehet teljesen sikerültnek nevezni, ha a művészi sikert megfelelő közönségsiker is kiséri. Ez pedig korántsem volt olyan mértékben észlelhető, mint azt vártuk. A csabai közönség, mely oly gyakran zsúfolásig tudja megtölteni a színházat, sokkal csekélyebb művészi értékű produkcióknál, ezúttal erősen tartózkodó magatartást tanúsított és igy a koncertet csak félháznyi publikum hallgatta végig. A hangversenyt a Csarnokban társasvacsora követte, melyen ugy a szép számban megjelent csabai zenebarátok, mind pedig a zenekar tagjai lelkes ovációkban részesítették Dohnányit. (szgy.) Patkány, egér, mezei eg« r irtó „RATINOL". Biztos hatésu irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előáliitva. Más állatra, emberre ártalmatlan. Sváb, csótány, ruszni, poloska, hangya irtószer „RUSSIN" tökéletesen irt. Szagtalan! Nem piszkit ! Napi árban szállítja: Ratinol Laboratórium, Budapest, Vli.,Murányi-u.36. Csaba város Rengeteg ügy a tárgysorozaton (A' Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestülete október 21-én, hétfőn reggel 9 órakor tartja havi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés. 2. A közfürdő építésére fordított kölcsön elszámolása tárgyában belügyminiszteri rendelet. 3. Kereskedelmi miniszteri rendelet a tanyai kémények seprése ügyében. 4. Vámos utak igénybevételével szállított szállítmányok után a kövezetvámok felszámítására vonatkozó javaslat. 5. Az elemi lőtér céljaira szolgáló területre vonatkozó szerződés. 6. Az uj vágóhíd terveinek megállapítására vonatkozó előterjesztés. 7. Előterjesztés az egyes városi alapokból átmenetileg felhasznált tőkepénzekre vonatkozólag. 8. Az 1930. évi járdaépítési program. 9. Esztergom város megkeresése a kórházi alkalmazottak illetményrendezése ügyében kelt rendelet elleni telterjesztés tárgyában. 10. Néhai Berthóty. István dr. polgármester emlékének megörökítése tárgyában hozott törvényhatósági határozat. 11. Özv. dr. Berthóty Istvánné nyugdijának megállapítása. 12. Az AEGV Ri.-nek adott kölcsön ügyében jelentés. 13. Bagyinka János dr. és társai előléptetési ügye. 14. Az orth. izr. hitközség kérelme telekvételár befizetésére halasztás engedélyezése iránt. 15. A Chevra Kadisa Szent Egylet kérelme telekvételár elengedé e iránt. 16. Schwézner Károly kérelme tiszti elszállásolási dijak megtérítése tárgyában. 17. Lonovics Imre ker. esküdt állásáról való lemondása. 18. Ferencz Mihály és társa kérelme biztosítékuknak kicserélése iránt. 19. Illetőségi ügyek. 20. Belügyminiszteri leirat a külföldi kölcsön iskolaépitési célra fordított részének elszámolása tárgyában. 21. Miniszteri leirat az állami leányliceum és a város közötti jogviszony szabályozása tárgyában. 1 22. Miniszteri leirat az állami leányliceum udvarának kikavicsolása ügyében. 23. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. — Megtagadott államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 14.800 P építési államsegélyt utalványozott a szarvasi ev. egyháznak azzal, hogy az ó-szőlői kültelki iskolánál még egy tantermet épít s még egy tanitói állást szervez. Miután az egyház e feltételt három év alatt sem teljesítette, a miniszter az államsegélyt nem folyósítja.. * Az Elité füzőszalon (Andrássy-ut 12. sz. alatt) értesiti a t. hölgyközönséget, hogy megérkeztek a világhírű amerikai Warner's fűzők. Eredeti párisi modell után készitj a legújabb Princess fűzőket. Megdől a füzesgyarmati intéző elleni minden Váratlan szenzációk egy nemzetgyalázás! és kormányzósértési bünperben — A bejelentés valószínűen bosszú müve — A főtárgyalás két napja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy feltűnést és élénk visszatetszést keltelt a nyáron az a nemzetgyalázási bűnügy, amely Füzesgyarmaton pattant ki és amelynek főhőse a Blankenstein-uradalom intézője: Krejcsi József volt. Az intéző, aki három évtizedes magyarországi tartózkodása után sem lett magyar állampolgár, állítólag nemzetgyalázást, osztályellenes izgatást és kormányzósértéseket követett el. A nyomozás során azt vallották, hogy Krejcsi kijelentette: utálja és gyűlöli azokat, akik a magyarok ügyes-bajos dolgait intézik. Ha rá volna bízva — mondották — lelövöldözné valamennyit, hogy az a sok büdös ur ne üljön ott a községházán, mert ott csak ét napot lopják, egyebet nem csinálnak. Olyan kijelentést isitett, hogy „gyűlöli a magyar népet és kicsitől a nagyjáig szeretné kiirtani, egyébként pedig nem fél sem a kormánytól, sem a magyar törvénytől, ő nem magyar, nem is akar az lenni, neki itt senki sem parancsol, az ő gazdája Masaryk, a cseh köztársaság elnöke." Mindezek miatt letartóztatták az intézőt és az eljárás megindult ellene. Bűnügyében pénteken kezdte meg a főtárgyalást a szegedi törvényszék Wild-tanácsa, amely a tanuk nagy számára való tekintettel Füzesgyarmaton tárgyalja a pert. A főtárgyalás első napján a három vádlottat: Krejcsi Józsefet, a feleségét és Szilágyi Józsefnét hallgatta ki a bíróság. Mindhárom vádlott tagadott és személyes bosszúnak minősítette a feljelentést. Ulrich József jószágfelügyelő erősen terhelő vallomást tett, elmondván, hogy közvetlen tudomása szerint Krejcsi állandóan becsmérelte és gyalázta Magyarországot, a magyarokat és a kormányzót. Ezt a-cselédség is hallotta és hozzámentek panaszkodni és intézkedést kérni. Erre történt meg a feljelentés. Török László és felesége, Bakonyi László uradalmi alkalmazottak szintén erősen terhelő vallomást tettetk. A délutáni tárgyaláson 20 tanút hallgattak ki, akik mindnyájan terhelő vallomást tettek a vádlottak ellen. A törvényszék a délutáni tanúkihallgatások alapján elrendelte Ulrich József megesketését is és azt azonnal foganatosították. A tárgyalást a késő esti órákban szakitották félbe és szombaton délelőtt folytatják. Szombaton még 60 tanút hallgatnak ki. A szombati tárgyaláson a mentőtanuk sorakoztak fel. Vitéz Gálfy Kálmán ref. kántortanító nem tapasztalta Krejcsi magyarellenességét, csak hallott ilyen híreszteléseket. Egyes tanukat kenyéradójuk, az uradalom megfenyegetett arra az esetre, ha Krejcsi mellett vallanak. Domokos Kálmán dr. ny. községi orvos nem tud arról, hogy Krejcsi, akit 20 év ótá ismer, magyarellenes kijelentéseket tett volna, Kiss Sándor állatorvos kijelentette, hogy 15 éve ismeri a vádlottat, de magyarellenességéről semmit sem tud, pedig néha politizáltak is együtt. Szende János dr. füzesgyarmati állatorvos szintén régóta ismeri Krejcsit, de nem vette észre magyarellenességét. Tud arról, hogy erősen cseh érzelmű ember. Meggyőződése, hogy Ulrich képes volt ellene hajszát