Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-15 / 162. szám

öekescsaöa, 1929 december 15 fíEMflSMFflTEl KÖZLÖNY 5 Februárban tartja évi Ipartestület Az ipartestület vezetőségének elöljáróság* ülése — Novemberben 19 iparos szüntette be üzemét — A bé­késcsabai iparosság és a Társadalombiztosító (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület csü­törtökön tartotta rendes havi ülé­sét egyik alelnökének vezetése alatt. Az elnöki megnyitó után a tit­kár jelentéseit terjesztette elő, amely szerint a taglétszám no­vember elején 1057 volt, ipariga­zolványt kaptak a hó folyamán 11-en, iparukat beszüntették 19-en. Létszám a hó végén 1049, segéd­létszóm 1292, tanonclétszám 734. Munkakönyvet kiadtak 2 darabot, az iparhatóságtól véleményezés végett érkezett 12 ügydarab. Pa­naszt felvettek 12 esetben. Szak­vizsga 1, idegen tanoncvizsga 3 esetben volt. Iktatva lett 160 ügy­darab. A titkár jelentéseit az elöl­járóság egyhangúlag tudomásul vette. Utána a pénztárnok tételről­tételre jelentette, hogy 5.391'23 pengő bevétellel szemben 4.728'23 pengő kiadás volt. A jelentést szintén egyhangúan elfogadták. Az Emporium Rt. tagdijleszál­litás iránti kérelmét mint idősze­rűtlent elutasították. A kőművesmesterek kérelmére az uj építőipari törvény kiadását megsürgetik. A Társadalmi Egyesületek Szö­vetségének a magyar ipar termé­keinek vásárlására való felhívását köszönettel teszik közzé. Felhívják azokat a tagokat, akik a „Magyar Ipar Almanachja" cimü mü miatt esetleg perbe kerültek, hogy sürgősen jelentkezzenek az ipartestület titkári hivatalában. A Magyar Revíziós Liga Sop­ronba való meghívását tudomásul vették. A gyulai ipartestület átiratát, melyben a Társadalombiztositót arra kívánják kötelezni, hogy az önálló iparosokat minden külön fizetés nélkül vegye kötelékébe több kézenfekvő oknál fogva bár­milyen tetszetősnek látszik is az ügy, nem támogathatják, azonban az indítványt kötelességszerűen a körzeti szövetség gyűlése elé terjesztik. Az évi közgyűlés idejéül február 2-ikát állapították meg s az évi jelentést, a zárszámadásokat a tárgysorozattal együtt a „Békés­csabai Iparos Újság" utján min­den tagnak megküldik. Több kisebb ügy elintézése után az elnök a gyűlést bezárta. 27 békéscsabai lakos indult el az idén a tengerentúlra Egy kis kivándorlási statisztika — A kivándorlók majdnem mind földmivesek és Kanadába igyekeznek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amilyen mértékben rosszabbodik a gazdasági helyzet és romlanak a kereseti viszonyok, ugyanabban a mértékben növekszik a kiván­dorlásra gondolok száma. Mintha bizony a gazdasági viszonyok romlása csak elszigetelt, a kis ma­gyar területre szorítkozó csapás lenne és nem lenne világjelenség, amely az egész világ valamennyi államát érinti és gazdasági viszo­nyait nyomja. Pedig ez igy van. A mai gazdasági krizis megvan más államokban is, tehát a ten­gerentúl is, aminek első és érez­hető megnyilvánulása az a látha­tatlan kinai fal, amelyet a beván­dorlási tilalmak formájában von­nak maguk köré a fejlettebb, te­hát bevándorlásra legjobban szám­bavehető államok. Békéscsabáról is indulnak év­ről-évre a tengerentúlra olyanok, akik a világgazdasági helyzet rosz­szabbodásáról szóló intő szózato­kat nem akarják komolyan venni. Ezeknek száma lassú tempóban, de azért állandóan emelkedik, év­ről-évre, ami mindenesetre figye­lemreméltó. Az 1927. évben például még csak 7 egyén kért tengerentúli út­levelet, 1928-ban már 26, az idén pedig 27 egyén. Ezek közül 1927­bén valamennyien elutaztak vá­gyaik és álmaik földjére, de 1928­ban már csak 21 ment el, az idén pedig csak 18-an. A többi kivál­totta ugyan a kivándorlásra szóló útlevelet, azonban valamely ok­ból nem kelt útra, hanem meg­gondolta magát és továbbra is idehaza maradt. A kivándorlók zöme Kanada felé vette útját, ahol a földmi­vesek kivándorlása elé ezidősze­rint még semmi-akadályt nem tá­masztanak. Kanadába vándorolt ki 1927-ben 5 egyén, 1928-ban 22 és 1929-ben 20. Délamerikába ment 1927-ben 2, 1928-ban egy sem, 1929-ben pedig 3 egyén. Az Egye­sült-Államokba csak 8 kivándorló utazott a három év alatt: 1928­ban és 1929-ben 4—4 egyén. A kivándorlók közül 2 Argen­tínába és egy Chilébe utazott. Érdekes, hogy a sok-sok föld­mives között néhány intellektuel is volt a kivándorlók sorában, igy például egy építészmérnök, egy magántisztviselő és egy — rabbi, A többiek aztán különféle ipari TARTALiOPf VÁLTOZATOSSÁ© WMVÓf Az újjáéledő magyar filmgyártás diadala ! Az első izzig-vérig magyar film! Minden magyar dicsősége, büszkesége! A szabadság­harc lélekemelő megelevenedése ! Kossuth Lajos azt üzente... (Tavasz a viharban). Filmregény az 1848-as szabadságharc idejéből 9 fejezetben. Prológot és a melodráma beszédet előadja Sötét Balázs színmű­vész zenekari kísérettel. Dalárda közreműködés. Bemutatásra kerül az Apollóban dec. 17—18—19-én, kedden—szerdán—csütörtökön szakmák képviselői voltak: egy órás, egy cipész, egy kőműves. Sőt volt egy diák is a kivándor­lók között. Mindenesetre örvendetes, hogy tőlünk aránylag elég csekélyszámu egyén vándorolt ki a tengeren­túlra. Ezáltal kevesebb magyar vesz el az anyaország számára, kevesebben válnak hontalanokká és többen maradhatnak meg kö­rünkben és a hozzátartozóik kö­rében. Es kevesebb azoknak szá­ma, akik biztató, rózsaszínű tar­talmú levelekkel keresik fel az ismerőseiket és öntudatlanul is fel­keltik másokban is a kivándorlás gondolatát. Kasszafuró betörők garázdálkodnak Autón vitték el a kifosztott üzlet­ből a zsákmányt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagyszabású betörést követtek el ismeretlen tettesek a csongrád­megyei Szelevény községben, ahol éjszakának idején felnyitottak egy szabóüzletet és onnan rengeteg kész öltönyt, télikabátot, felöltőt és szövetet vittek el, majd meg­látogatták a Tisza-Köröszugi Ár­mentesitő Társulat székházát és a pénztárhelyiségben garázdál­kodtak. A veszedelmes egyének felfeszítették a társulat pénzszek­rényét és a benne talált nagyobb összegű készpénzt magukhoz vet­ték, azután pedig elmenekültek, anélkül, hogy bárki is észrevette volna őket. A betöréseket csak reggel vették észre és a nyomozás a friss nyo­mokon megindulva, megállapította, hogy a betörők a munkához szük­séges szerszámokat előbb más házaknál elkövetett betörés révén szerezték meg. Igy máshonnan szerezték a targoncát, amin a zsákmányt elszállították, máshon­nan a feszitővasakat és a csá­kányt, amellyel az ajtókat és a pénzszekrényt felfeszítették. Eze­ket a tárgyakat később megtalál­ták a falu határában. A nyomozás során több tanú akadt, akik elmondották, hogy a betörés éjszakáján egy autó, amelynek egyetlen lámpája sem égett, feltűnően lassú menetben haladt keresztül a községen, majd rövid ideig megállt az ármentesitő székháza előtt, azután pedig siető­sen elszáguldott abban az irány­ban, ahol később az eldobott be­törőszerszámokat találták. Az a gyanú merült fel, hogy a zsák­mányt ezen az autón szállították el a betörők, akiknek vezére a mult héten ártalmatlanná tett Va­dár Pál és Somogyi Sándor ban­dájából való Nagy Lajos lehet. A nyomozást most ebben az irány­ban folytatják. Lapunk zártakor értesülünk ar­ról, hogy a betörőket a hódmező­vásárhelyi csendőrség egyik járőre a Tisza mellett fekvő lúdvári erdő­ben elfogta. A csendőröknek be­súgták, hogy az erdőben egy tíz­tagú, gyanús cigánykaraván tábo­rozik. A megerősített csendőrjárőr a legnagyobb óvatossággal meg­közelítette a cigányokat, rajtuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom