Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-01 / 158. szám

Békéscsaba, 1929 december 1. Vasárnap 56-ik évfolyam, 158-ik szám BÉIÉSME6TEI KÖZLÖNY POLITBKAI LAP Előfizetési dijak a Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő ; , Péchy-Horváth Rezső L Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A haldokló ipar A vesztett háború után minden józan logikájú állampolgár tisztá­ban volt azzal, hogy a szörnyű bukásnak minden kényszerű kö­vetkeztetését le kell vonni. Nem szabad, mint ahogy nem is lehet berendezkedni hosszú időre a vál­tozott viszonyok között, de ha a trianoni állapotokat átmenetieknek is tartjuk, gondoskodni kell arról, hogy a nép, mely az irtózatos ítélet keresztjét cipeli, át tudja telelni a történelemnek ezt a der­medt korszakát. Az egyharmadára csökkentett terület nem képes a folyton ha­ladó civilizáció igényei szerint el­látni egy fejlődésre képes, de meggyötört nemzetet. A legfonto­sabb energiaforrásaitól és gazda­sági táraitól kiloszlott ország meg­maradt területe legfeljebb csak arra szolgálhatott volna, hogy ad­dig, mig visszajutunk a régi hatá­rok közé, lehetővé tegye az itt meghúzódó magyarságnak a lét­fenntartásról való gondoskodást. Arról, hogy a mei ország gaz­dasági helyzete kulturális fejlődést is nyújthasson, szó sem lehetett. S ha mégis éppen ezen a terüle­ten a trianoni Magyarország bi­zonyos látszatos emelkedésre tett szert, csak ugy történhetett, hogy az oktatásügy tárcáját a nála most sokkal tontosabb, mert élet­bevágóbb más tárcák rovására látták el többlettel. Mert bármeny­nyire is nemzeti érdek az okta­tásügy minél magasabb fokra való fejlesztése, nem lehet kétséges, hogy azt a kenyérgondok problé­mája a maga fizikai kényszerítő erejénél fogva megelőzi. Vagyis a vesztett háború s a nyomában létrejött szörnyű békeszerződések okozta katasztrofális bajok első­sorban arra kellett hogy késztes­sék a kormányzatot, hogy az át­meneti idő alatt csupán olyan pénzügyi költségvetést állítsanak fel, mely a nemzet életképessé­gét s legelemibb igényeinek fede­zetét feltétlenül biztosítja. Ismeretes azonban, hogy a kon­szolidáló ország pénzügyi vezetése a legfontosabb takarékossági elv gyakorlati megoldását egyáltalán nem vitte keresztül. Közismertek azok az intézmények és intézke­dések, melyek rikitóan mutatják, hogy a kormányzat a legkülön­bözőbb címeken és területeken nemcsak nem gazdaságos, de egyenesen felesleges és fényűző kiadásokat eszközölt. Nyilvánvalóvá vált a háború befejezése után, mely annyi rossz között valami csekély jóként meg­hozta az önálló vámterület jogát, hogy a változott vámhatárok mel­lett mind a kereskedelmi forgal­mat, mind pedig az ipari terme­lést más alapokra kell fektetni. Miután az ország szükreszabott határait köröskörül ellenséges szomszédok állják végig, be kell rendezkedni arra a lehetőségre, hogy mindazt a portékát, amit eddig külföldről hoztunk be, itthon állithassuk elő. Egy általános reform a legmesz­szebbmenő fejlődést tehette volna lehetővé, ha az eddig mostoha­gyermekként kezelt ipari termelési ágakat a megváltozott viszonyok­nak megfelelően teljes energiával karolták volna fel. Igaz, hogy a javak termelésének minden ágá­ban olyan súlyos nehézségek lép­tek fel, melyek csak kis mérték­ben engedték volna meg keresz­tülvinni az összes újításokat, mivel a világgazdasági helyzet a maga általánosságában is nagy eltoló­dásokat mutatott, amik hatása alól egy ország sem vonhatta ki magát. De az, amit e szük kere­tek között végre lehetett volna hajtani, még mindig elegendő lett volna ahhoz, hogy a honi ipart talpon tartsa. Elsősorban persze a hitelkérdés megoldása lett volna az a feladat, melynek eredményessége szilárd bázist kölcsönzött volna az ipari termelésnek. A háború befejezését követő első évek pénzbősége mellett könnyen lehetett volna értéktelen papírpénzzel építeni, alkotni és termelni. Az infláció korszaka éveken ét adhatott volna nemcsak munkaalkalmat, de be­fektetési lehetőségeket is, mely előmozdithatta volna a lakáskér­dés egészséges megoldását. A hitel segély azonban elmaradt. S vele együtt elmaradt az állami gondoskodás abban az irányban is, hogy minden külföldi áruval szemben előnyben részesiti a honi termékeket. Elmaradt abban a te­kintetben is, hogy nem kereste a munkakiadás igazságos elosztásá­nak lehetőségeit. Végül pedig semmit sem tett meg abban az irányban, hogy idejekorán pénz­hez juttassa azt a kisebbséget is, amely elég szerencsés volt némi közmunkához jutni. Ma már az ipari vállalatok fize­zetésképteienségének örvényében aligha lehet szó olyan megoldás­ról, emely egyedül e termelési ág fellendítésével tudna segíteni. Ma már a termelés teljes egészében beteg, amelyen csak általános, egyetemes eszközökkel lehet vég­hezvinni azt az operációt, amely sz egész válságos gazdasági helyzeten s annak részén, a hal­dokló iparon eredménnyel segit­hetne. A politikamentességei tíizie zász­lajára a Magánalkalmazottak Demokratikus Blokkja Bizfos győzelem elé megy a Demokratikus Blokk nagy tábora (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének december 15-iki vá­lasztása közeledő terminusával mindinkább előtérbe nyomul. Az ajánlások benyújtásának határ­ideje letelt s a nyilvánosságra ho­zott számokból kibontakozott a szembenálló két tábor. A Demokratikus Blokk 20.000 aláírójával szemben az úgyneve­zett Nemzeti Blokk nem is egé­szen 9000 aláírást tudott csak be­nyújtani s igy a Demokratikus Blokk 70—80 százalékos győzel­mére biztosan számítani lehet. A Demokratikus Blokk programja elé feszült várakozással tekint eképpen az egész ország alkal­mazotti tábora, hiszen annak a pártnak programjáról van szó, amely — a már elvitathatatlan többségével — célkitűzéseit valóra is fogja tudni váltani. A Demokratikus Blokk listave­zetői nyilatkoztak már a fővárosi lapokban s nagyjában körvona­lazták már a párt programját. Eszerint a közgyűlésbe jelölt tag­jaiknak szigorú kötelességévé tet­ték, hogy a politikai kérdések fél­retevésével minden munkálkodá­suk egyesegyedül arra irányuljon, hogy a Pénztár jól és célirányo­san teljesítse hivatását. Minthogy a munkaadók képvi­selőinek sem lehet más programja, a politikai kérdéseket kiküszöbölő munkaadói és alkalmazotti tagok a közgyűlésen minden bizonnyal meg fogják találni az együttműkö­dést. Éppen ezért a munkaadók előtt sem lehet közömbös, hogy a Demokratikus Blokknak mennyire sikerül majd kiszorítani a máris politizáló, retrogád irányzatú Nem­zeti Blokkot. Nemcsak az alkalmazotti, de a munkaadói körökből is nagy ér­deklődéssel várják tehát a Blokk szombat esti gyűlését, amelyet fél 9 órai kezdettel tartanak meg a Nádor télikertjében. A gyűlés elő­adói : Kertész Miklós és Deutsch Jenő székesfővárosi törvényható­sági bizottsági tagok, a Blokk lis­tavezetői. Kertész Miklós a mult évben hosszú heteken át tanul­mányozta a külföld hasonló intéz­ményeit, ugy hogy a társadalom­biztosítás kérdésének nála alapo­sabb ismerője ma alig van. A szombat esti gyűlés után az előadók Gyulára, majd Szarvasra utaznak, hogy az ottani magán­alkalmazottak felkérésére — min­denütt a Kereskedelmi Csarnok élénk érdeklődése mellett — elő­adást tartsanak. A szombat esti gyűlés lefolyá­sáról szerdai számunkban részle­tesen beszámolunk. Az iskola­szanatóriumi szülői értekezlet Az előadás teljesen ingyenes (A Közlöny eredeti tudósítása.) December 2-án, hétfőn délután 4 órakor tartja az iskolaszanatórium budapesti kiküldöttje az Apolló Mozgóban előadását, amelyben filmsorozattal kapcsolatban ismer­teti a betegség elleni védekezést és a baj elhárítását, egyben be­mutatja az első magyar iskola­szanatórium berendezését is. Be­léptidij nincs. Az iskolaszanatórium céljára már két év óta az állami közép­fokú iskolák beiratás alkalmával dijat szednek minden tanulótól, ugy, hogy a szanatórium eszméje szép fejlődésnek indul és végső célja: a beteg tanulót nemcsak gyógykezelni, hanem rendszeres oktatásban is részesíteni, hogy tanulóéveiből semmit se veszítsen. A szép gondolatra való tekin­tettel, reméljük, hogy a szülők, a tanügy és a közegészségügy ba­rátjai az előadáson minél nagyobb számban megjelennek. Hadikölcsönjegyzők szervezkedése Megalakult a Hadikölcsöntulaj­donosok Egyesülete (A Közlöny eredeti tudósítása.) A méltatlanul mellőzött hadiköl­csönjegyzőknek szervezkedésében nagy lépés történt a mai nappal. Budapesten megalakult a hadiköl­csöntulajdonosok érdekeit védő és képviselő egyesület, hogy azokat, akik egykor filléreikkel az állam segítségére siettek, megvédje az állam mai felfogása ellenében. Az uj egyesület országosan meg­akarja szervezni az érdekelteket és ezért a következő felhívást bocsátotta ki: Hadikölcsöntulajdonosok 1 Megalakult az Elszegényedett Hadikölcsöntulajdonos Ősjegyzők CSUKOTT S Z E m É LY BÉRAUTÓK ÉJJEL-NAPPAL KAPHATOK SUHAJDA GARAGEBAN TELEFON 93 •í

Next

/
Oldalképek
Tartalom