Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-24 / 156. szám

4 MXHttElNMBL 1M0MÍ Békéscsaba 1929 november 24 Minden kéz felszámítja a maga hasznát. Azért drága az Ön ruhája. Nálunk a legelső forrásból juthat férfiszövetekhez. Igy lehet önnek olcsó ruhája. Mintákat szívesen küldünk. vagy baleset? Titokzatos halál a Haánutcában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Különös, furcsa haláleset történt a Haán-utca 3. számú házban s a titokzatos szerencsétlenség erősen gondolkodóba ejti a nyomozó hatóságokat is. Nem látható ugyanis tisztán a véres eset háttere, helyesebben : nem bizonyos minden kétséget kizáró módon, hogy öngyilkosság történt, mert ugyanolyan joggal véletlen balesetre is lehet gondolni. A Haán-utca 3. szám alatt levő Kucsera-féle házban lakik egy honvédfőhadnagy, akinél mint tisztiszolga teljesített szolgálatot Tóth Pál 23 éves vésztői illetőségű katona. Ez a fiatal katona a titokzatos haláleset szerencsétlen hőse. Tóth Pál egy barátja, egy kocsis, aki a tragikus esetnél az egyetlen szemtanú volt, a tisztiszolga haláláról a következőket mondotta el: — Tegnapelőtt éjjel a Horthy Miklós-uti Petőfi-vendéglőbe igyekeztem, mikor a Haán-utca 3. számú ház előtt találkoztam Tóth Pállal. Kérdezte, hová megyek és amikor megmondtam, kijelentette, hogy ő is velem jön. Egy percre még be akart szólni a főhadnagyához s kért, hogy várjam meg. Ezzel eltűnt a kapu mögött. Ebben a pillanatban hatalmas dörrenést hallottam, ugy, hogy öszszerezzentem. Tóth Pál után szaladtam, de ugyanekkor egy másik lövés is eldördült. Ekkor a lakásból kiszaladt a főhadnagy és egy civil ur s ezekkel együtt megtaláltuk a földön Tóth Pált, aki haldoklott. Pár percnyi vergődés Berlini színházak Irta : Edgár Adolf van Bioeme (Berlin) berlini munkatársunk Berlin, nov. havában. Szinház! Szinház 1 Ez jelenleg Berlinnek jelszava. Egyik premier a másik után. Hogy jó avagy rossz darabok, arról később essék szó. Nem a nagy események szinházát — polgármesterbotrányt, tőzsdekrachot, repülőgépszerencsétlenséget, gyilkosságot, tűzvészt —, hanem igazi, jó színházat játszanak a német metropolisban, a világ egyik legjelentékenyebb szinházvárosában. A monarchia megszűnt Németországban. Mivel eg), es pártok mégis királyt akarnak, igy hát a köztársaság legjelentékenyebb színházában, a „Schausspielhaus"-ban egykirályt juttatnak számukra — a színpadon. Ez a király azonban nem a mai idők királya, hanem csak Philipp király Schiller „Don Carlos"-ából. Az állami színházak intendánsát a szélsőjobbpárt nem jó szemmel nézte állásában, egyes rossz rendezéssel sokat ártott magának. Most hát uj köntösben hozta ki Schiller „Don Carlos"-át. Ezúttal Don Carlos személye erősen a háttérbe szorul, annál jobban kiemeli Jessner, a főintendáns a — királyt. És joggal; noha Don Carlos megszemélyesítője, a fiatal mannheimi színész, Schiller Nor bert egész jó alakítást nyújt, mégis eltörpül Kortner Ferenc Philipp királyának kiváló teljesítménye mellett. A női szerepek is jó kezekben voltak Mendelsohn Eleonora és Binder Syville személyéután meghalt. A revolvert a közelében a földön megtaláltuk. Ebben az időben az utcán senki sem volt látható. A rendőrség e vallomás alapján megindította a vizsgálatot. Tóth Pál öngyilkossága ellen több körülmény szól, többek között az, hogy az utolsó percig is vidám és jókedvű volt, senkinek sem panaszkodott, búcsúlevelet sem hagyott hátra, sőt éppen bálba akart elmenni. Éppen ezért nem látszik kizártnak, hogy véletlen szerencsétlenség történt, amit viszont a két lövés tesz furcsává. A titokzatos szerencsétlenségre a rendőri nyomozás lesz hivatva világosságot deríteni. Negyedszázados postásjubileum A mezőberényi posta szép ünnepe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lélekemelő, kedves kis ünnepség folyt le Mezőberényben, ahol tisztelői, barátai és kollégái bensőséges, szeretetteljes ünneplésben részesítették Horváth Margit mezőberényi postamesternőt abból az alkalomból, hogy postamesteri működésének 25. évét betöltötte. Az ünnepség a nagyvendéglőben folyt le, ahol az ünnepi Svacsorán száz helybeli és harminc vidéki vendég vett részt, többek között a postaigazgatóság részéről Lánczy Ferenc titkár és Kapala Gyula dr. fogalmazó, a Postamesterek Országos Egyesülete részéről Wagner Richárd gödöllői főpostamester, valamint a környékbeli posták és a község vezetőségének képviselői. A jubilánst az évforduló alkalmából a kereskedelmi miniszter elismerő levéllel, a szegedi postaigazgatóság pedig köszönőirattal tüntette ki, azért a fárasztó, felelősségteljes és hasznos munkáért, amit a posztján negyedszázad óta végzett és amely miatt — páratlanul előzékeny és szolgálatkész modorát is hozzászámítva — nagy népszerűségre és osztatlan szeretetre tett szert a községben. A díszvacsorán az ünnepi beszédet Lánczy Ferenc postatitkár tartotta, aki felsorakoztatta a juben. Ezt a szinházi estét, mely Jessner tanár kiváló rendezői teljesítményéről tesz tanúságot — egyhamar el nem feledjük. Egy kisebb állami szinházban, a „Schillertheater"-ben a dán Írónak, Viednek darabját láttuk: „2x2=5"-öt, a főszerepeket Müller Renáta, Borodin Frida, Wagner Elza, Wascher Róbert, Harlan Veit és Bloem Bert játszották. Ugyanebben a szinházban Essig Hermann egyik népszínművét adták elő, a főszerepet ismét Müller Renáta és Harlan Veit alakították Rehman Hanssal és Granach Sándorral. Fehling Jurgen volt e kitűnő előadás rendezője. A charlottenburgi „Városi opera" Wagner Lohengrinjét eddig még nem látott, újszerű köntösben hozta szinre. Fidesser Hans, a főszereplő szépen énekelte szerepét. Az „Unter den Linden"-i állami operaház Chenier András uj operáját, „Giordano királyt" mutatta be, a szerző a premierre személyesen utazott Berlinbe. Schützendorff Leo énekelte és alakította a komikus főszerepet. Ö még mindig az állami opera egyik legkiválóbb tagja, mig Wittrisch Marcelnek, az erősen bereklámozott fiatal tenornak még nagyon sokat kell tanulnia ahhoz, hogy szívesen lássuk viszont. A női főszerepeket a híres magyar énekesnő, Alpár Gitta és Kindermanné énekelték. Az operát ballettbemutató követte, mégpedig Milhand „Teremtés"-e és „Salátá"-ja, melyet az állami opera két ismert táncosa illetve táncosnője: Terpis Max és Albu Dorottya táncolt. Mindent egybevetve egy örvendetes művészi est, mely dr. Horth Lajos intendáns és Blech Leo zenefőigazgató érdeme. Berlin színházának azonban nemcsak királya, hanem császárja is van. Mégpedig a már emiitett Philipp királytól teljesen eltérő császár, Shaw legújabb darabjának, „Amerika császárjáénak megszemélyesítője : Krauss Werner, aki Reinhardt „Deuísches Theater"jében esténként 300 embert fakaszt kacajra alakításával. Az ősz angol iró ebben a darabjában egy kis szerelmet kever a kapitalista rendszerbe. Krauss Wernernek a bájos Bard Mária, Thimig Ilonka és a vidám Lion Margó méltón asszisztálnak. Reinhardtnak egy másik intim kis színházában, a „Kammerspiele"-ben Paulsen Harold, • az ifjú komikus az „Ellenállhatatlan" c. bohózatban nemcsak bájos partnernőjének, Mosheim Gretenek, hanem az összes női színházlátogatóknak meghódítja a szivét. A nyugati városrészben fekvő színházában, a „Kammerspielé"ben Reinhardt az idei szezon legtöbbet játszott szerzőjének, Kaiser Györgynek „Kolportage" c. darabját hozza szinre. A főszerepekben a bécsi Burgtheater művésznője, Bleibten Hedwig, továbbá Léderer Ferenc és Forst Villy. Reinhardt egykori szinházigazgatóhelyettese, Klein Róbert miután kibérelt két színházat, a „Deutsches Künstlertheater"-t és a „Berliner Theatert"-t,,_ nemrégen önállósította magát. 0 a legfiatalabb színházigazgatóink közé tartozik; el kell azonban ismerni, hogy nagy sikerei vannak, A „Berliner Theater"-ban Kaiser György revüszerü darabját játsszák, a „Két nyakkendőit. A darab két nyakkendő, egy fehér és egy fekete kicseréléséről szól, melynek tulajdonosai érdekes helyzeteken mennek keresztül, melyek tarka egymásutánban peregnek le előttünk. A bohózat szövegéhez Spolianszky Mischa komponált pompás muzsikát. A sikerhez ugyancsak hozzájárultak a főszereplők — Albers Hans, a szép Dietrich Marlene, a naiv Köpphe Margaréta és a komikuspár: Valetti Rosa és Tiedtke Jacob. Mivel a háborúsdarabok épp oly divatosak voltak, mint a háboruskönyvek, Klein Róbert a „Kunstlertheater"-t az angol c. Sheriff lövészárok-drámájával: „A másik oldal"-lal nyitotta meg. Ebben a drámában, melynek csupán férfiszereplői vannak, különösen Brauswetter Hans és Wiemann Mátyás váltak ki. Kleinnak köszönhetjük azt is, hogy Bergner Elizabetet, a nagy művésznőt ebben a szezonban ismét berlini deszkákon láthatjuk. Hosszas tárgyalások után sikerült neki a művésznőt Eugene O'Neills darabja, a „Különös közjáték" női főszerepének eljátszására megnyernie. Néhány napja volt a premier. A darab roppantul érdekes, azonben szövegileg nagyon terjedelmes, túldimenzionált. Öt órán keresztül játszódik le előttünk egy asszony tragédiája... Elbájoló volt Bergner a főszerepben. Érezzük szivét, mely öt férfi között vergődik. Mellette kiváló alakítás a Forster Rudolfé. Hilpert rendezése kitűnő. ízlésesek a Hollywoodból visszatért Gliese Rochus dekorációi. (Vége köv.) x