Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-24 / 156. szám

Békéscsaba, 1929 november 24 BÉKÉÍMEGYEI 1 ll

T / 3 A városi képviselőtestületi választások Sikerül-e megegyezni a pártoknak? — A kisg külön utakon? dák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig fejeződtek be a megyei választások és alig alakult meg a vármegyei törvényhatósági bizottság, máris ujabb választás küszöbén állunk. Néhány héten belül megtörténnek a városi képviselőtestületi tagválasztások. Sőt az is lehetséges, hogy a megyei választásokkal kapcsolatban az egyik választási kerületben, a II-ikban, melyhez a III. és IV. közigazgatási kerületek tartoznak, a megyei választásokra nézve uj választás fog elrendeltetni, mert felebbezést adtak be a választás ellen. A felebbezés alapja az, hogy az egyik szavazási körzetben az urnát a szavazás lezárta előtt felbontották és megkezdték a szavazatok összeszámlálását, egyidejűen azonban tovább is szavaztak, holott a szavazatok összeszámlálásához és ezzel az urna felbontásához csupán este 8 órakor, a szavazásra rendelt idő letelte után lehetett volna hozzáfogni. Ugy látszik, hogy a felebbezés alapos is. De térjünk át a városi választásokra. Hogyan állanak a pártok? Mit csinálnak a társadalmi egyesületek közül azok, melyek eddig is irányadó befolyást gyakoroltak a választásokra és különösen a kijelölésre ? A kulisszák mögött milyen tárgyalások folynak ? Lesz-e közös lista, vagy ha nem, kikkel megy? Melyik lista fog győzni? Mind olyan kérdés, melyek a város szempontjából, igy mindnyájunk szempontjából rendkívül fontosak. Mert csak lényeges dolog az, hogy az elkövetkezendő 6 éven át milyen összetételű képviselőtestület fogja a város ügyeit intézni. Csak fontos dolog, hogy milyen összetételű képviselőtestület ejti meg az általános tisztújítást és határozza meg, hogy a következő ciklusban kik lesznek azok a választott tisztviselők a városházán, akik a közönséget kiszolgálják és vezetik a városi adminisztrációt. Ugy gondoljuk, hogy az egész város lakosságának általános nézetét nyilvánítjuk meg akkor, amikor annak a nézetnek adunk kifejezést, hogy az összes pártoknak, szervezeteknek, frakcióknak meg kell egyezniök egy közös listában és ebben a listában helyet kell adni a város társadalma minden rétegének a maga súlya szerint. A tárgyalások még értesülésünk szerint eddig elég kezdeti stádiumban vannak. Annyi biztos, hogy az összes pártok azon vannak, hogy egy fúziós listát állítsanak össze, mely a választásokra megszüntet minden harcot és minden rétegnek megfelelő képviseletet biztosit. Természetesen a számarányon folyik most a vita. Kevés a fóka és sok az eszkimó. Kevés a választandók száma és nagyon sokan vannak rá a jelentkezők. A különböző rétegek a számra nézve nem tudtak eddig megegyezni. Egy biztos pontja van a jelöléseknek : a szocialistapárt állásfoglalása. A párt értesülésünk szerint 24 tagot igényel a jelöltek közül. Nagyigényű mellettük a Kisgazda Egylet, mely körülbelül 25—30 tagot kiván. Igy aztán a többi frakciónak, a Csarnoknak, a Népegyletnek és iparosoknak már szinte semmi sem jutna. Azután még a nadrágosoknak is hely kell. A gazdák nem akarnak leszállni a 15-re, a szocialisták nem akarnak engedni a 24 bői. Sőt azt is halljuk, hogy a gazdák külön uton akarnak haladni, önállóan jelölni, illetve a szocialistákkal együtt. A szocialistapárt azonban nem igen enged abból a szilárd pozíciójából, hogy az összes polgári pártokkal együtt halad, mert ennek ereje a vármegyei választásoknál bebizonyult. A gazdákra viszont egyeseknek az a panaszuk, hogy a megállapodásokat nem tartják be és ha csatlakoznak is a fúzióhoz, a szavazásnál a saját érdekeiket igyekeznek a közös lista kijavításával biztosítani. Van olyan törekvés is, hogy a szocialisták menjenek együtt a Népegylettel, olyan is, hogy a gazdák legyenek magukra hagyva és a többi pártok menjenek együtt. A harc azonban sem a pártoknak, sem a közönségnek nem érdeke. De nem érdeke a városnak sem, hogy a harc utján előre nem látható legyen a képviselőtestület összetétele. Helyes lesz tehát, ha a pártok megegyeznek és mi a közvélemény kívánságának adunk kifejezést, amikor figyelmeztetjük az összes pártokat, hogy igényeiket mérsékeljék és megfelelő, tisztesZŐTS ZONGORATERME Hangolás, fényezés, bőrözés és minden-BÉlCÉSCSABA nemű javítások szakszerűen és szavatossággal készülnek. Úgyszintén mindennemű hangszerek készítése és javítása mérsékelt áron és gyorsan eszközöltetnek. ^^ LUTHER-UTCA jmmsn^" v." 9 «r>- r« jmouMMK' - »—i imn in— IP O 4.kkor<i allém,érték,e. ir ráxLió-hxui vn-áa 4.04-&M cUcmlotíak, / Szeretnénk, ha Ön is egy világmárkás eredeti IELEFU rádióberendezés boldog tulajdonosa lenne és fogalmat nyerne arról, hogy 1929-ben Telefunken mit nevez rádióvételnek. Ebből a célból a 3-csöves „Telefunken 10" készülékünket csövekkel (2 drb. RE 054, 1 drb. RE 124) és a közkedvelt „L 666" kótwsz-hangszóróval együtt 131*70 P helyeit 100 P áron bocsájtjuk rendelkezésére. Hangsúlyozzuk, hogy a készülék külföldi állomások hangszóróvételére is alkalmas. Kérjük, nézze és hallgassa meg kereskedőjénél berendezésünket. A többit a készülékre bizzuk. Beszél az magáért! TELEFUNKEN a vezető világmárka séges, józan alapon összeállított egységes fuzióslistát hozzanak össze. A lista szerintünk ilyen lenne: Kisgazdák kapnának 16, szocialisták 20 helyet, a többi 24 helyen osztozkodna a Csarnok, a Népegylet és az Ipartestület, ugy azonban, hogy a három utóbbi a nadrágosoknak is adna megfelelő helyet. Bár a nadrágosok eléggé képviselve vannak a virilisek között, aztán a 20 tisztviselő is a nadrágosok közé számit. Mindenesetre mindenki érdeklődéssel várhatja a választási tárgyalások fejleményeit. A magyar kultura ősereje lipcsei megvilágitásban Hogyan vélekedik a külföld rólunk? — Mikor a német elszólja magát (A Közlöny eredeti tudósítása.) A sok kongresszusjárás közepett az idegenek áradozó toasztjából annyi meleg szeretet látszik kisugározni, hogy szinte azt hiszszük, keblére akar ölelni bennünket, magyarokat a fél világ, anynyira szeretnek. Mikor aztán kongresszuson kivül egy-egy nevesebb külföldi megszólal, nem egyszer olyan méltatlan nyerseséggel csepüli le kulturánkat, hogy rögtön kiábrándulunk a külföldiek által nekünk gyújtott kongresszusi görögtüzekből. Nemrég jelent meg egy lipcsei egyetemi professzor nagyszabású tanulmánya az európai népfajták fizikai és pszichikai jellegeiről s a reánk vonatkozó részben igazán nem sok köszönet van. Egész kedélyesen szól arról, hogy megcsonkításunk természetes folyamatnak tekintendő s hogy Burgenland természetes fővárosul kell, hogy megkapja Sopront is. Hogy ezideig még nem kapta meg, annak oka a „sajátságosan befolyásolt népszavazás." Szerinte a megcsonkítás egyik oka, hogy sohasem volt saját kulturánk, mely vonzóerőt tudott volna gyakorolni más népekre. Kulturánkat lényegileg a németeknek köszönhetjük a lipcsei professzor szerint s nem bírunk fajbeolvasztó képességgel sem s a nemzetiségi elemeket csakis nyelvileg tudjuk asszimilálni. Magyar embert nem nagyon lepnek meg ezek a német kiszólások. Kaptunk mi már súlyosabb vágásokat is. Hiszen már őseinkről is azt híresztelték, hogy embervért isznak. A XVIII. században hazai cigányainkról mint emberevőkről beszéltek s még a mult század első felében is tartotta magát az a külföldi locsogás, hogy a mi csikósaink ugy skalpolnak, mint az indiánok. Minderre csak egy megjegyzésünk lehet: „A kutya ugat, a karaván halad".