Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-24 / 156. szám

Békéscsaba, 1929 november 24. Vasárnap 56-ik évfolyam, 156-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péehy-Harváth Rezső Telefonszám > 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A megyei választások „Csaba vármegye!" — Ezzel a szóval szokták jellemezni azt az élőretörebt, amelyet Békéscsaba a törvényhatósági bizottság alakuló ülésén leíolyt választásoknál olyan impozáns lendülettel csinált meg, holott nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy Békéscsaba a vármegye ügyeinek intézését ki akarná sajátitani magénak, csupán annak a kiáltó ellentétnek és méltánytalanságnak kiküszöböléséről, hogy a törvényhatóság legnagyobb, kulturálisan és gazdaságilag magasan kiemelkedő empóriuma, amely a vármegye fenntartásához is a legtöbb adóval járul hozzá, teljesen hátterbe szorult a vármegye jelentőségében egyre inkább viszszaeső székhelyével, Gyulával szemben. A békéscsabai törvényhatósági bizottsági tagok a hatalmat akarták kezükbe kaparintani és ez sikerült is nekik, de nem azért, hogy a megnyert hatalommal a többieket elnyomják, hanem azért, hogy a városukat megillető irányítással végre egészséges, a tényleges helyzetnek és szükségleteknek megfelelő fejlődést biztosítsanak a vármegyének. Az a körülmény, hogy Békéscsabával készségesen társultak mindazok a községek, amelyek a j megyei székhely érdekcsoport- ; jától külön állanak, mutatja egyszersmind azi, hogy az uj törvényhatósági bizottságban uj erők, uj akarások és uj emberek óhajtanak érvényre jutni. Az a tekintetes vármegye, amelynek kacagtató, de lényegében keserűen szatirikus képét Mikszáth Kálmán '< rajzolta meg s amely a kivételes körülmények között egészen mostanig vonszolta meghosszabbított, de végelgyengülésben szenvedő életét, a törvényhatóság uj megalakulásával történelmi emlékké vált csupán. A régi törvényhatóság ülése a megyei uram-bátyámok atyafiságos összejövete, amolyan barátságosan köszöngető és egymásnak jó egészséget kívánó találkozások voltak; a tárgyalást pedig oly mélységes közöny és unalom övezte, amelyhez képest az egykori főrendiházi ülések ifjú és hangos gyülekezeteknek lettek volna mondhatók. Ilyen körülmények között azután érthető, hogy a vármegye tisztikara is elveszítette a vármegyei élettel való egészséges kapcsolatot, önmagát képzelte vármegyének és a megyebizottsági tagok részvétlensége mellett, a vármegye közönségének megkérdezése nélkül tett-vett, ahogy éppen lelkiismerete, vagy egyes esetekben tisztviselő érdekei is megkívánták. Ennek a testetlen, légüres vármegyének végeszakadt. A törvényhatósági bizottság igenis megköveteli és ezt a legutolsó választásoknál kifejezésre is juttatta, hogy a maga akaratátlássa megnyilvánulni a vármegye minden egyes intézkedésében és hogy a megyeházán nemcsak a törvényt becsüljék meg, de a törvények keretén belül a vármegye közönségét is. Valljuk be nyiltan és őszintén : a régi vármegye még rendi vármegye volt, ez a törvényhatóság pedig a demokratikus vármegye. Es ha a régi vármegye első tisztviselője, az, akinek személyében már csak hagyományosan is, a vármegye közönsége összpontosult, eléggé szerencsétlenül ki merte jelenteni azt, hogy a vármegye közönsége által választott képviselőknek csak 70 százalékát tartja megbízhatónak (?), mi viszont hangot merünk adni annak a felfogásnak, hogy csak örülünk neki, hogy a régi vármegye grófjai, nagybirtokosai és nagyvállalkozói mellett ezentúl ott látjuk a kisparasztot és a kérgeskezü munkást is. Nem Csaba vármegyéről van itten szó, hanem csak arról, hogy a maga jogos aspirációinak és a demokratikus követelményeknek szerzett elismerést Békéscsaba demokratikus közönsége, illetőleg az általa beküldött törvényhatósági tagok. Nagy viharok között zajlott le a vármegyei uj lorvéisyhatósági bizottság első kcizg§yillése Békéscsaba előretörése minden vonalon — A közigazgatási bizottságba nem jutott be gyulai tag — Elhalasztották az örökös tagok megválasztását (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bekésvármegye uj törvényhatósági bizottságénak alakuló közgyűlését szerdán délelőtt tertotlák meg Feilitzsch Berthold báró főispán elnöklésével. A közgyűlés, amely hatalmas erőpróba volt a vármegye egyes városai és községei helyzetének megváltoztatása érdekében, mindvégig harcias hangulatban, viharok között folyt le. A főispán megnyitóbeszédében rövid visszapillantást vetett a vármegyék történetére és múltjára, majd ismertette a változást, amely az uj, demokratikus irányzat bevonulásával érte az ősi vármegyét. A hagyományok tiszteletére és ez egymás személyének megbecsülésére hivta fel a képviselőket. Daimel Sándor dr. alispán üdvözölte ezután az uj törvényhatóságot és leszögezte, hogy nem osztja azok nézetét, akik bizonyos uj bizottsági tagok működése elé aggodalommal néznek mert nincs ok tartani ezektől. Az uj törvényhatóság működéséhez sok szerencsét kivánt és bizalmat kért a tisztikar és ennek munkája iránt. A bizottságok megválasztása Márky Barna dr. főjegyző előterjesztése alapján ezután a különböző bizottsági választásokat ejtették meg. Az örökös tagok megválasztását az állandó választmány javaslatára rövid idővel elhalasztották, mivel a főispán a törvényhatósági bizottsági tagokat még nem ismeri és igy kijelölési jogát még nem gyakorolhatja. Ettől függetlenül azonban megalakították az összeférhetetlenségi bzottságot, amelynek tagjai lettek: Apor Vilmos báró, Durkó Sámuel, FilippiífjM János, Fetzer József, Farkas Elek, Gremling Alajos, Geiszt Gyula dr., Hankó F. Mihály, Jantsovits Emil, Könyves T. Kálmán, K. Kovács István, Kvasz György dr., Kincses István, Lepény Mátyás, Ludvig János, K. Mészáros Dávid, Nagy Lajos, Orosz István dr., Prónai Ernő dr., V. Rábay Ferenc, Schultz József, Stojanovits Szilárd dr., Schriffert Ferenc dr., Trauttwein Gyula, Ulmer Tibor, Winter József, Wenckheim László gróf, Zsilák Mihály és Zsiros András. Az igazolóválasztmány tagjai a következők lettek: Forray Lajos dr., Filippinyi János, Gerő Oszkár, Müller Jenő dr., Székács István dr., Valentinyi Károly dr. és Wenckheim Jenő gróf. A közigazgatási bizottságba két évre a következőket választották be : Berthóty Károly dr., Csizmadia András, Hankó Mihály, Haviár Gyula, Korosy László, Sebők Elek dr., Telegdy Lajos, Tóth Pál dr, és Wenckheim Dénes gróf. Nagy vihar a kisgyűlés körül Az eredmény kihirdetése után Márky Barna dr. főjegyző a kisgyűlés megalkotására vonatkozó szabályrendeletet terjesztette elő. Eszerint a kisgyülésnek 24 tagja lesz, 9 a virilisek, 9 a választottak, 3 az érdekképviseletek és 3 az összesekből. A főispán javaslatára a törvényhatósági bizottság egyhangú éljenzéssel elfogadta a szabályrendeletet. A főispán ezután indítványozta, hogy a kisgyűlés tagjait azonnal válassza meg a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter rendelete értelmében. Ezt annál inkább is kéri, miután az állandó választmány működése megszűnt és rendes közgyűlést sem lehetne tartani, mert nem lenne előkészítő szerve. — Elfogadjuk 1 — kiáltották a bizottsági tagok sorából, de viszont sokan nagy zajjal tiltakoztak a választás megejtése ellen. Mitlasovszky János dr. állt ekkor fel és szót kért. Nagy zaj tört ki erre, a bizottsági tagok egyrésze erélyesen tiltakozott a felszólalás ellen. Az elnök megadta a szót, mire Mitlasovszky tiltakozott a választás megejtése ellen, mert szerinte a főispánnak a tárgysorozat előtt kötelessége lett volna bejelenteni, hogy meg kell választani a kisgyűlés tagjait is. A kisgyűlés megválasztása a legfontosabb és a választást az összes községek bevonásával" egy értekezleten kellett volna előkészíteni. Lehetetlenség az, hogy Orosháza, Békés és Gyula ki legyenek szolgáltatva a többi községek képviselőinek, amikor életbevágóan fontos ügyeikről van szó. Ez a választás igy, ilyen formában a közérdek ellen van. Indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a kisgyűlés tagjait most nem választja meg, hanem azt egy nyolc napon belül összehívandó rendkívüli közgyűlés végzi el. Indítványéra névszerinti szavazást kér. Telegdy Lajos és Hoffmann Károly dr. tisztifőügyész felszólalásai után — miközben az elnöknek gyakran kellett ráznia a csengőt a vihar miatt — a főispán a névszerinti szavazás iránti kérelmet hivatalból visszautasítja, mert a törvényhatósági bizottság nem szavazhat a felett, hogy végrehajtja-e a miniszter rendeletét, vagy sem. Ellenben elrendelte a névszerinti szavazást a kisgyűlés tagjainak megválasztása felett, amit Mitlasovszky és hivei óriási zajongással fogadtak. A szavazás a késő délutáni órákig húzódott el s eredménye a következő : Gróf Almássy Alajos Gyula, Bohnert József Békéscsaba, Bulla Sándor dr. Orosháza, Csizmadia András Orosháza, Demcsák János Csabacsüd, Drienyovszky János Békéscsaba, Harsányi Pál Gyoma, Hollánder Lipót dr. Békéscsaba, Kardos József dr. Szeghalom, ifj. Kovács Mihály Békéscsaba, Kovács Márton Újkígyós, Korosy László Békéscsaba, K. Horváth Mihály Orosháza, Medovarszky Mátyás dr. Békéscsaba, .Megyeri Sándor Békés, Szabó Árpád Mezőberény, Tardos Dezső dr. Békéscsaba, Varga István dr. Békés, K. Schriffert József Gyula, Biki Nagy Imre Szarvas, Schal József Gyula, Góg András Gyula, Sándor Dénes Gyula, Zahorán Pál Békéscsaba. !•! BÉRAUTÓK ÉJJEL-NAPPAL KAPHATÓK SUHAJDA GARAGERAN TELEFON 93