Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-02 / 141. szám

2 BtKSSUNtm KOZbOlTO Békéscsaba, 1929 október 2 hoz hasonló gazdasági bajokban, amikor Ulászló idejében maga vonta a szekerét és az ekéjét. Megállapítja, hogy a kisgazdáknak nem fontos a megyei választásokkal törődni akkor, amikor az emberekből kihalóban van a közügyek iránti érdeklődés. Fontosabb az ilyen időpocsékolás helyett a .gazdasági kérdésekkel foglalkozni. Például tiltakozni kell az országos vásárok eltörlése ellen és az oltóanyagok beszerzésének megnehezítése miatt, ami a kormány bölcsességéből történt, megdrágítván a kisgazdák háztartását. Megmozdulásuk szükségességét hangoztatta, bár bizonyos, hogy ha az összes kisgazdák megmozdulnak is,

t a kormány csak 30—40 százalékig teljesiti a kívánságaikat. Végül tiltakozott a vonatokon bevezetett kötelező rádióhallgatás ellen. Csizmadia András : Vagy a miniszter nem komoly, aki ilyent kitalál, vagy a lapok kitalálása az egész. Aradszky György szintén az országos vásárok eltörlése ellen emelt szót és megkérte Csizmadia képviselőt, szólaljon fel ez ügyben a képviselőházban és a kormánynál is és vívja ki a rendelkezés megszüntetését. A gazdagyülés ezután egyhangúan elfogadta az indítványt a nagygyűlés október 20-ára való összehívására és már előre hozzájárult ahhoz, hogy azon a gyűlésen memorandumot szerkesztenek a miniszterelnökhöz, a kisgazdatársadalom katasztrofális helyzetének részletes feltárásával. Értékelő séta a képkiállitáson A gödöllői művészek tárlata az idény legnívósabb kiállítása (A Közlöny eredeti tadósitása.) A gödöllői művésztelep festőinek képkiállitása vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg nagyszámú, előkelő közönség jelenlétében a Kultúrpalota nagytermében. A Gödöllői Művész Egyesület 10 évvel ezelőtt alakult és elnöke Kálmán István országgyűlési képviselő, a kiváló kulturpolitikus, aki nagy anyagi áldozatokkal tette lehetővé, hogy az egyesület kulturmisszióját teljesíthesse. A kiállításon kilenc festőművész, egy kerámikus és egy iparművész munkái szerepelnek. Első pillanatra is megállapítható, hogy az aránylag kis számú kép ellenére is a tárlat elsőrendű anyagú, úgyannyira, hogy az idei képkiállitások legnívósabb, legértékesebb tárlatának nevezhető. Csupa fiatal művész képei ezek, ám a fiatal művészek legtöbbjének már országos, sőt európai értékű a neve. Remsey Jenő neoprimitiv képei kapják meg legelőször a szemlélőt az eredeti, egyéni felfogásnak becsületes, meleg kidolgozásával. Radnay József pazar színezésű, tónusfinomságu olasz tájképe, csupalélek magyar tájképei a felfogás, az ecsetkezelés és az ábrázolás ihletett művészét jellemzik. „Régiségek" és „Naplemente boglyákkal" cimü képei a tárlat legértékesebb darabjai közül valók. Erős, analizáló tehetségű müvészlélek őszinte megnyilatkozásai. Gebhardt István élénk, eleven szinü gödöllői tájképei, Sztélék Dénes szénrajzai, Uhlik Frigyes melegtónusu tájképei tobzódón színesek, élettel teliek, frissek és elevenek. Mindhárom művész komoly, figyelemreméltó tehetség. Dettár György rendkívül sokoldalú művész. Képei vannak olajban, akvarellben, pasztellben és szénrajzban, tusban és vizfestésben s egyformán otthon van mindegyikben, különféle képei egyformán a kiforrott, megállapodott, lehiggadt művészt jellemzik. Képei a biztos ecsetkezelést, a fölényes tudást, a szinek és színhatások szerencséskezü kihasználását, a téma jó megválasztását és a biztos szemet igazolják. Izmos tehetségű művész, aki néhány képén bámulatos talentumról tesz bizonyságot. Portréi az ábrázolómüvész, a kivételes tehetségű művész hibátlan alkotásai. Közel száz képe közül különösen kiválik a „Naplemente" c. akvarell, amely nagyszerű hangulatu, biztonságot és nyugodtságot ömlesztő kép, a „Tanyulmányfej" c. pompás szénrajz, a „Vizió" c. végtelen nyugodtságu. rutinra valló kép, a „Leányarc" c. antik hatású, kifejező és lélekkel ; teli portré, az egyszerűségében hatalmas erőt mutató „Kerepesi látóhegy" c. kép, továbbá dus színezésű, megkapó, eleven hatású téli tájképei, „Gödöllői madonná"-ja, amely legújabb irányának remek reprezentánsa és tulélénk, szines és eleven tónusaival lenyűgözően kap meg. De ki győzné ennek az eredeti művésznek valamennyi értékét itt felsorolni, anélkül, hogy egy-kettőt ki ne hagyna belőlük? Minden képe, minden tónusa megerősíti az eredeti, nagyonalu tehetsége iránti meggyőződésünket s azt, hogy Dettár Györgynek, aki meg nem alkuvó, becsületes művész, van mondanivalója, amelyet a saját kifejezési módjain, a saját színeivel tud elmondani. Csáktornyay Zoltán, Remsey Zoltán, Fehéregyházy László néhány erőteljesen megrajzolt képpel, Holló Mihály remek intarziás dobozokkal, magyar motivumu tükörkeretekkel, rizspordobozokkal és bőmunkákkal, Gorka Géza kerámikus pedig nagyszerű kerámikákkal szerepelnek. A nagyértékü tárlat vasárnap zárul. Látogatására, támogatására nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét, mert igen nivós, változatos anyagot láthat, amelynek megszerzési módozatai a legkedvezőbbek. A tárlat megtekintése ingyenes. (h. r.) Az általános elégedetlenség hangja szólalt meg a vasárnapi népgyűlésen Többszáz főnyi tömeg előtt folyt le a népgyűlés Györki Imre képviselő a kormány halottságáról Szeder Ferencnek nem engedte meg a rendőrség a történelmi tények felsorolását (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szociáldemokratapárt békéscsabai csoportja vasárnap délelőtt a Széchenyi-ligeti pavillonban népgyűlést tartott, amelyen sokszáz főnyi tömeg vett részt. A népgyűlésen Nyilas András elnökölt, aki az ülés megnyitása után a szót Györki Imre dr. országgyűlési képviselőnek adta át. Györki Imre dr. azzal kezdte beszédét, hogy a lelkiismeretes képviselőnek nehéz ma beszámolni a politikai helyzetről, mert nem tudja, miről adjon számot,ami a közönséget érdekli. Elsősorban taglalni kellene azokat a feladatokat, amelyekre a kormány vállalkozott akkor, amikor mandátumszerzéssel foglalkozott. Bethlennek ugyanis legfőbb programja az volt, hogy befejezi a konszolidációs munkát, amit már tiz év óta akar befejezni. ígérte a közterhek csökkentését, az adók leszállítását, a takarékoskodás bevezetését, a beruházások megindítását és a becsületes szociálpolitikát. Ez elhangzott az önök képviselője részéről is (közbekiáltások : Le vele 1), de hogy mindez megtörtént-e, arra határozott nemmel kell felelni. A kormány nem teljesítette azokat a feladatokat, amikre vállalkozott és amikre a választások alkalmával Ígéretet tett. Tiz év után még mindig kivételes rendeletekkel kormányoznak, béklyóban van a sajtó, nincs egyesülési és gyülekezési szabadság, nincs esküdtbiráskodás. Gazdasági téren sem váltották be az ígéreteket. Nem csökkentették az adókat, sőt az adók két év óta még inkább emelkedtek, amit. mindenki a saját bőrén tapasztalhat. Ma az adóalap fejenként 200 pengő Magyarországon. A magángazdaság szanálását is ígérték. És mit tettek? Minden réteg tudja. Ma egyként koldus mindenki ebben az országban, elsősorban pedig a mezőgazda, akit pedig az uralmuk átvételekor bálvánnyá tettek. A súlyos adók mellett verejtékének gyümölcsét, terményeit sem tudja értékesíteni. Miért ? Mert nem gondoskodnak róla, hogy a külföldre lehessen vinni a feleslegeket. Az előtt állunk, mint a békebeli Szerbia, amelyről azt mondták, hogy a saját zsírjába fog fulladni: mi viszont a saját nyomoruságunkba fogunk beleveszni. Szólt a kicsi fizetéses állami alkalmazottakról és a munkanélküliekről, akiknek emberibb ellátása helyett csupa luxust és tékozlást lehet látni. A 20 milliós régi Magyarország nem engedett meg magának akkora fényűzést, mint" a mostani kicsi ország. Milliókat költöttek rá Lillafüredre, annak golfpályájára, luxusszállójára, kutjára, továbbá a belügyi vigadó restaurálására, külföldi diszes követségi és borpalo* tákra, diákszállókra és elhagyott grófi kastélyok vásárlására. De a hadirokkantak emberséges kielégítésére és a hadikölcsönök károsultjainak tisztességes kártalanítására nincs pénz. A takarékosságot hangoztatják és ezt a kisembereken kezdik, holott az államtitkárokon kellene és a Karafiáthokon és Rakovszky Ivánokon, a tiszteletbeli állások egész tömegén. Nincs pénz a gyermekhalandóság és a tüdővész leküzdésére sem. Ez a kormány által hangoztatott fajvédelem és fajszeretet. Fel kell tenni ezekután a kérdést : ha ilyen sötét a jelen és a jövő, van-e kivezető ut ? Erre azt kell felelni, hogy igen, de csak akkor, ha a közöny helyett mindenki megmozdul, mert csak akkor lesz feltámadás és revízió, addig ez csak távoli ködkép marad, amely mögött a meredély van. Addig, amig itt nincs szabadság, az elcsatolt területek magyarjai nem kívánnak ide tartozni, ami nem is csoda, hiszen lehetetlenség, hogy egy Romániában, vagy Jugoszláviában élő magyarnak meglegyen a titkos választójoga, ugyanakkor, amikor itt még nem tartják erre elég érettnek. De amikor a háborúba kellett menni, akkor érett volt mindenki, nem mondták azt, hogy például ti békéscsabaiak még nem vagytok elég érettek arra, hogy a harctérre menjetek, tehát maradjatok itthon. (Ugy van 1) Az adófizetésnél sem nézik az emberek érettségét. Ezután a községi és megyei választásokra hívta fel a figyelmet, mert ezek tiz évre döntik el a város sorsát. Itt kell elkezdeni a mai rendszer kivégzéséi, mert a kormánynak látnia kell, Aiogy nihcs mindenki mögötte. Ha meglesznek ezek a választások, megindul a tisztulási folyamat. Mindenki látja, hogy a Bethlen-rezsim megbukott, csak ők nem akarják észrevenni, senki nem meri nekik megmondani (Derültség). Nagy Emil, Teleszky és Szterényi beszédeivel foglalkozott ezután és rámutatott arra, hogy ne csak a hibákra és bűnökre mutassanak rá, hanem álljanak az ország élére és hirdessék, hogy elég volt a pusztulásba vivő Bethlen-rendszerből. A kisgazdákat kéri, csatlakozzanak a kormányellenes táborhoz, jnert nekik ma vezéreik nincsenek. Akik őket ma vezetik, azok elárulták a kisgazdákat és nem egyebek,Imint a kormány uszályhordozói és a nagybirtokosok csatlósai. Ezek tisztában vannak azzal, hogy ha itt demokrácia lesz, az elsősorban őket fogja elseperni. A tizenkettedik órában kéri, ne féljenek semmiféle ijesztgetéstől, fasisztáktól, vagy sasoktól, hanem szedjék öszsze erejüket és a saját érdekükben az ő értük dolgozó szociáldemokratapártot támogassák a választásokon. Csak a demokrácián keresztül fog a helyzet megjavulni és lehet eljutni a revizióhoz. (Nagy éljenzés és taps). Szeder Ferenc volt békéscsabai képviselő beszélt ezután, aki rámutatott azokra a jelenségekre, amelyek a rendszerváltozást követelik. Erős színekkel vázolta a mai gazdasági helyzetet, a néptömegek és középosztálybeliek nyomorúságát. Részletesen foglalkozott a választásokkal és éles szavakkal boncolgatta a törvény rendelkezéseit, amelyek mind a kormány erősítését célozzák. Hosszasan fejtegette, miért vesz részt pártja a vármegyei választásokban, ami szerinte azért szükséges, hogy végre a megyénél is sikra szálljonfvalaki a szociális haladásért, a népbetegségek í ellen és a közigazgatás demokratizálása érdekében. A közigazgatási bíráskodásnak nem szabad többé osztályérdekeket képselnie. Ezután történelmi visszapillantást vetett az 1848-iki Magyarországra, ama vádnak megPatkány, egér, mezei eg< r irtó „RATINOL". Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előállítva. Más állatra, emberre ártalmatlan. Sváb, csótány, ruszni, poloska, hangya irtószer „RUSSIN" tökéletesen irt. Szagtalan! Nem piszkit I Napi árban szállitja: Ratinol Laboratórium, Budapest, VII., Murányi-u. 36.