Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-02 / 141. szám

Békéscsaba, 1929 október 2. Szerda / / 56-ik évfolyam, 141-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak s Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Pécby-Horváth Rezső Telefonszám > 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Tiborcok Vasárnap Békéscsabán egyszerre három helyen, három gyűlésen is felhangzott a fájdalmas, keserű, dantei kórus: a mai magyar élet rettentő nyomorának naturalista színekkel való előtárása. A lehetetlen, katasztrofális gazdasági helyzetről, a jövő sivárságáról, a nép bajainak semmibevevéséről szóltak a szónokok a szocialisták népgyülésén, a kisgazdák értekezletén és az ipartestület rendkívüli közgyűlésén. Különböző társadalmi osztályok tagjai összebeszélés nélkül is ugyanazt a keserves témát variálták és egy sereg Tiborc — mindenesetre impozáns gerincese ennek a mai kormányfőtanácsos társadalomnak — keményen odamondogatta a meztelen igazságot azok felé, akik a nép összeomlásának robaja elől a radványi sötét erdőbe sietnek vadászgatni. A Tiborcok feljajdulása, az éles nyelvvel panaszkodók jajkiáltása — sajnos — százszázalékig igaz. Az utóbbi időben állandóan olvashatunk a hazai lapokban, főleg a magyar sajtó nem szubvencionált részében, pokoli fantáziával nyomorgatott szegény fajtánk hajmeresztő bajairól. Naponta vérlázító cikkek látnak napvilágot arról az általános elégedetlenségről, amely ma egész Magyarországon észlelhető. Ez azt bizonyítja, hogy nem szórványos jelenséggel, hanem országos rákfenével állunk szemben, amely egyformán pusztítja valamennyi társadalmi osztály és foglalkozási ág idegeit. És ennél a kérdésnél Tiborccá válik mindenki. Tiborccá, az elégedetlenkedő, folyton morgó, darócruhás paraszttá, aki egyesek, — a magasban levők — tékozló fényűzése és vigasságos tobzódása közepette a sebeiről és bajairól zeng viharzó jeremiádákat. Teszi ezt abban a hitben — ezernyi-ezer csalódás után — hogy azok, akik kéretlen-akaratlan a sorsát irányítják, ebből meghallanak valamit és segiienek, mielőL a pillér a túlterhelés örök törvényeinek parancsszavára összeomlik. De Tiborc és a sokszázezer mai Tiborc — akár csizmás, akár nadrágos — ma hiába hallatja a szavát. Csak nagyon keveset hallanak meg belőle ott, ahova szánják és ahonnan csodákat várnak. A jelenük és jövőjük megmentését. A panaszok őrületes kórusban hangzanak ugyan, de mit ér ez egy másik, egy erősebb, egy zajosabb zaj mellett, amit a vadászpuskák ropogása okoz ? I A vadász fegyverének öblös lármája elnyomja a panaszsirámokat. És talán elnyomja és hallhatatlanná teszi azt a zajt is, amelyet majd a lezuhanó, önmagukba roskadó pillérek dörgése fog okozni. Meg kell kezdeni a kórházi Rendkívüli városi közgyűlésen kell dönteni a felebbezésről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a békéscsabai közkórház kibővítési munkálataira beérkezett ajánlatok egyik benyújtója, Lipták János építész a döntést magára nézve sérelmesnek találta és azt megfelebbezte. Az építkezést ennek következtében nem lehetett megkezdeni és mindaddig nem is lehet, amig a felebbezés ügye akér jobbra, akár balra el nem dől. Ebből azonban egész sereg baj és kellemetlenség származik. Elsősorban az, hogy a pompás, meleg időt — amely építkezésekre kiválóan alkalmas — kihasználatlanul kell hagyni és várni kell addig, amig az ügy eldől és akkor kezdeni az építkezést, esetleg a legrosszabb időben, vagy várni kell tavaszig. Az épitkezésre most van a legkedvezőbb idő azért is, mert bőségesen áll munkaerő rendelkezésre, jóval olcsóbb bér mellett, mint bármikor, ezenkívül az érdekelt ipari munkásság is munkához jutna a tél küszöbén és be tudná szerezni télire minden szükségletét. Ha pedig az építkezés elmarad, sokszáz ember elesik a téli beszerzésektől és esetleg nyomorban lesz része a kereset hiánya miatt. De más érdekek is azt követelik, hogy a kórház építkezéseit ezekben a jó időkben kezdjék el, hogy mig az őszi melegek tartanak, az épület falai tető alá kerülhessenek. Ezért szükséges lenne (mi csak a nagyközönség szerte hangoztatott kívánságát tolmácsoljuk), hogy a város vezetősége sürgősen rendkívüli közgyűlést hívjon össze, hogy döntse el a felebbezést akár jobbra, akár balra és azután az építkezés azonnal megkezdődhessék, a jó idő tartama alatt. Nagy elkeseredettségnek adott hangot a vasárnapi kisgazdagyűlés Békésvármegye kisgazdái nagygyülés-előkészitő értekezletet tartottak Békéscsabán — A felszólalók mindegyike elégedetlen a mai gazdasági helyzettel — Október 20-án nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartanak Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete népes értekezletet tartott Békéscsabán. A gyűlésen igen sok vidéki kisgazda vett részt, főleg Szarvasról, Gyuláról, Mezőberényből, Gyomáról, Orosházáról és Kondorosról. Drienyovszki János nyitotta meg a gyűlést, amelynek elnökségét Csizmadia András országgyűlési képviselőnek adta át. Előbb azonban leszögezte, hogy a kisgazdatársadalom a tönk szélén áll, mindenki ellenük van, barátjuk senki sincs, igy ütött a 12-ik óra az országos szervezkedésre. Csizmadia András szükségesnek tartja egy nagygyűlés sürgős összehívását. Mindenki a kormányhoz fordul bajaival, csak a kisgazdák türelmesek. Mindenki ellenük van, de ez hajótörést fog szenvedni, ha összefognak és erőt mutatnak. Meg kell végre mozdulniok, mert ha ők nem kezdenek dolgozni, itt nem lesz megújhodás és ha rajtuk nem segítenek, nem tudja, mi fog bekövetkezni. Csige-Varga Antal dr. főszerkesztő indítványozza, hogy a békésmegyei gazdagyülést október 20. napjára Békéscsabára hívják össze. Ezután az általános elégedetlenségnek megrázó szavakkal adott kifejezést. Folyton takarékoskodásra intik a gazdákat, fent azonban nem cselekszik ugyanezt. Szaporítják az adókat, sok az állami autó, a magas állás, a luxus. A 16 pengős búzaár mellett a gazda nem tud megélni és adósságot törleszteni, ami maga után vonja a második földreformot: kicsúszik a föld a gazdák lábai alól. Hibáztatja, hogy a gazdák nem juthatnak kölcsönhöz, miért is gazdaváltókat kell kreálni, olcsó kamatra. A mezőgazdasági termékeknek vámmentes kivitelt sürget, külföldi iparcikkek (pl. autók, parfümök stb.) vámmentes beengedése ellenében. Ma minden rossznak az árát a gazdák fizetik meg. Pillérnek jellemzik a gazdát, ez a pillér azonban közel áll az összeroskadáshoz és vele fog összeomlani a nemzet is. Megállapítja, hogy a kormány lehetetlenné teszi a gazdahitelt, a gabonaárakat pedig lenyomja, valószínűen azért, hogy a gabona ára minimális legyen, mert mindenki siet piacra dobni. Igy olcsón adják el a külföldnek, miáltal megjavul a kereskedelmi mérleg. Csakugyan : legutóbb nagy örömmel újságolták, hogy ez a mérleg már nem volt passzív, hanem aktív. Csizmadia András itt védelmébe veszi a kormányt. Szerinte a hiba ott van, hogy mindenki egyszerre vitte piacra a terményeit. Ismerteti az osztrák gazdák gabonabeszerző és tároló szövetkezetének rendszerét és ajánlja, hogy vagy önállóan alapítsanak ilyen szövetkezeteket, vagy pedig az osztrák gazdákkal közösen. Ebben az esetben a gazdák volnának azok, akik az árakat diktálni tudnák. Kiss László dr. vármegyei árvaszéki elnök ezután hosszú előadást tartott az uj vármegyei választási törvényről, a törvényhatóság összetételéről és a választások lefolyásáról. Beszédét jellemző szavakkal fejezte be: — Nincs gerincünk, meit senki sem független, senki sem tudja, hogy ha szól valamit, kinek a fülébe továbbítják és honnan kap érte egy tussot. Az uj megyei választásokon minden megváltozhat, hogy uj idők szelleme következzék el. Bartolf Márton (Mezőberény): Amióta a kisgazdapárt belépett az egységespártba, olyan törvényeket hoznak, amelvek a kisgazdák ellen intézkednek. Ilyen az uj megyei törvény is. Ez egy lehetetlen törvény és mindent meg kell tennünk a megváltoztatására. Borgulya Pál volt szarvasi képviselő leszögezte, hogy Magyarország csak akkor szenvedett a maiErtesitem a nagyérd. közönséget, hogy Békéscsabán libamáj bevásárlási fiókot létesitettem Mindenkor a legmagasabb napi árat fizetem. A vásárlást ugy kicsinyben, mint nagyban október 1-én kezdem meg. Átvétel: Steiner gyümö!cskereskedőnél, Hunyadi-tér, vagy Horthy Miklós-ut 68. szám TELEFON 349.