Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-07 / 116. szám

Békéscsaba, 1929 juiius 7 BFKfÜH!"fi6YEÍ KOZLOCT 3 Boross és Békeffi az Apollóban Békeffi László, a kiváló konferanszié és iró, aki az utóbbi években nemcsak nálunk, hanem külföldön is nagy nevet szerzett magának, Boross Géza pedig, a közkedvelt Borcsa, aki jóizü humorával és egyéni művészetével már annyi derűs órát nyújtott városunk kabaré-kedvelő közönségének, e hó 12-én, pénteken az Apolló Mozgó kerthelyiségében vendégszerepelnek kitűnő társulatukkal, az Andrássy-uti Szinház művészeivel, akik sorában Ihász Lajost, Jankovszki Máriát és Tubay Nusit találjuk. A gazdag és mulatságos műsor kacagtató egyfelvonásos tréfákat, aktuális konferanszokat ölel fel s mindazokat a slágerszámokat, amelyek az Andrássy-uti Szinház legnagyobb sikerét biztositolták. Tekintettel arra, hogy a kiválc együttes csupán egy estén vendégszerepel, minden bizonnyal széleskörű érdeklődés fog e vidám és abszolút fehér műsort felölelő előadás iránt megnyilvánulni -nelynek jegyeit az Apolló N/jozgó pénztára már árusitja. Előadás fél 9 órakor. Hdyárak 1 pengőtől 3'50 pengőig. Besurranó tolvajok nak a lfl. kerületben Különös lopások — A tolvaj csak apró tárgyakat visz el, az értékesebbekhez nem nyúl (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már hetek óta különös tolvajlások tartják izgalomban a VI. kerület keleti részének lakosságát. Lopások, amelyek bizonyos tekintetben érthetetlenek. A tolvaj vagy tolvajok ugyanis kizáróan csak kisebbnagyobb, de tnkább kisebb használati tárgyakat lopnak el, azután anélkül, hogy bármit is rongálnának, eltűnnek az éjszaka sötétjében. A titokzatos lopások mindig éjnek idején történnek. A tolvajok belopóznak a VI. kerület külsőbb utcáinak egyes, előre kiszemelt házai udvarára, ahol aztán körülnéznek a könnyen elemelhető holmik után. Néhol valósággal nevetséges értékű holmikat visznek el, úgymint fazekakat, kisebb bútordarabokat, szárítani kitett fehérnemüeket, ócska cipőket, tejesköcsögöket és más hasonlókat. A kár tehát nem nagy, a lopás azonban mégis kellemetlen, mert olyan tárgyak tűnnek el, amelyeket az amugyis egyszerű, szegényes háztartások naponta használnak. A lopások leginkább a Perényiés Szőlő-utca végein, az Árpádsor végén és a Zsilip-utcában történnek, még pedig jóformán minden éjszaka, szünet nélkül, immár hetek óta. A titokzatos tolvajlások már valósággal rémületben tartják a jelzett környék lakosságát, mert senki sem tudhatja előre, hogy a következő éjszakán nem az ő házának fog-e szólni a nem óhajtott 1 átogatás. A titokzatos garázdálkodások ügyében a rendőrség széleskörű nyomozás indított. Kívánatos volna, ha a tolvajok minél előbb lakat alá kerülnének, hogy a VI. kerület lakossága megszabaduljon az állandó kellemetlen lidércnyomástól. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának jelentése 1929 julius hó 6-án délben Hőminimum 18'4 C Hőmaximum -j- 32'4 C A föld felszínén + 413 C 5 cm. a földben + 38 0 C 20 „ „ + 25"2 C 50 „ „ + 21"1 C 1 m. a földben + 17 2 C 2 m. „ + 137 C Légnyomás 761'4 mm. Borultság 20 •/§ Levegő nedvessége Csapadék : O'O mm. Szélerő és irány: 0 m/mp. délnyug. Időprognózis: Egyelőre igen meleg, később nyugati szelekkel zivataros idő várható lehűléssel. Szemléltető oktatás Az utcán voltam egy veder vízzel. A vizet az autó hűtőjébe akartam tölteni. Akkor jött egy gyermek a nénjével és akkor kezdődtek a kérdések : — Miért tölt a bácsi vizet az autóba 7 — Az autó szomjas, fiacskám. Milyen ravasz és tévútra vezető magyarázat! Az autó szomjas! Az öreg hölgy arra vezette rá a gyermeket, hogy az autót élőlénynek tekintse. Egy 50 éves néni nagyon könnyen becsaphat egy 4 éves gyermeket. Most azt hiszi a gyermek, hogy az autó olyan, mint a Miska bácsi; hogy az autó tegnap este részegen ment haza és most vízre szomjas. — Az autó nem megy tovább, ha nem iszik ? Az autó éppen olyan, mint a ló. Megáll és iszik, ha szomjas. A gondolatoknak micsoda zűrzavara támadhat a kis agyvelőben ! Az autó éppen olyan, mint a ló! Az autó füvet eszik és nyerít! Nem tudtam tovább hallgatni ez a csalást. Letettem a vedret és az öreg hölgyhöz mentem. — A világ tele van ostoba. és tudatlan emberrel. Az uj generációban bízunk. Ne takarjuk el a gyermekek elől az igazságot! Aztán a gyermekhez fordultam: Értesítjük üzletfeleinket, hogy üzlethely ségünket julius hó 1-től Szent István-tér 3. sz. clatt levő székházunkba helyeztük át BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK Szarvasi séták Irta Péchy Horváth Rezső Nyílegyenes sugárutak. Izléss, tekintélyes középületek. A pcnpás, széles betonjárdák mentn duslombu, egészséges fasorok. K hőség kánikulai, de a kiváló szaértelemmel fásitott szarvasi utckon a hatalmas lombok alatt melegből nem érezni semmit. A dus lombboltozat alatt mir denütt eleven élet, lüktető moz galmasság, serény korzózás folyik Egész sereg karcsú liliomszál Szarvas szépeinek sok szépe rójí a napi sétáját. Liliomszál ? A meg

J határozás szegényes, gyenge és színtelen. Szebbek, üdébbek, törékenyebbek, kellemesebbek a szarvasi nők a liliomnál és a rózsánál is. Valami csodálatos, nemes típus kap meg minden arcnál. Finom, ovális arc, művésziesen metszett pici száj, tökéletes rajzú szemöldökiv, sötétszinü kék szem. A v.égtagok arányosak, formásak. A bőr szine halvány rózsaszín, a friss szagú tejre emlékeztető. De ami mégjobban meglep és magkap: a szarvasi leányok haja. Világos aranyszínű, dus és selymesen fényes a hajuk. Akár szorosan simítják le, akár csigákba bodoritják, olyan eleven, meleg, sárga szintobzódás villan meg a fejeken, mintha aranylemez borítaná az édes kis koponyákat. Csillámlik, fénylik, sugarakat szikráztat, aranyfénnyel villog ez a szép haj, amely mindegyik leányfejen egyforma szinü ; nincs közte se világosabb, se sötétebb csomó. Nehéz eldönteni, milyen szőke haj szebb Szarvason : a hosszú vagy a rövid. A hosszú aranyhaj bájos és csodálatos a maga dusságában, a vaskos hajfonat szétbontott vége pedig az ő fényes aranyszinével nagyon érdekes valami. De a bubisra vágott aranyszőke haj is elbájolóan szép, ahogy a kalászos sárgáju, élénken fénylő göndör fürtök huncutkái körülöm. lik a fehérbőrű arcocskát. Tíz szarvasi leány közül kilenc okvetlenül tökéletes szépség, * * Garay Pál motorcsónakján, a íata névre hallgató kényelmes izi készségen valóságos mennyei lvezet sétautazást tenni a szarvasi 'örösön. A halk zurbolással, li2gő motorral dolgozó pompás p makrancos paripa módjára relmetlen sietséggel száguldozik Vízfelületen. \ folyó vize öles hullámokat v és a hűs viz halk locsogással kérő zenét szolgáltat a vízi sétóz. Hatalmas vízi élet zajlik Szarvason. A folyóba hajló óriási fűzfák függönyös lombboltozatai alól itt is, ott is bájos aranyhajú szarvasi nimfák bújnak elő és erős tempóval úsznak ki a folyó közepére. Csónakok, szandolinok, motorosok raja himbálózik a vizén és a csónakok fenekén szoborszép formájú leányok hűsölnek. A viz magasan járó hullámai sok-sok uszó nőt dobálnak, akik a határozottan barátságtalan magatartás miatt sikoltozva jelzik nemtetszésüket. A smaragdszinü selyempázsitos partokon fürdőzők légiója üdül és szórakozik. A Kata-csónak közeledtére itt is, ott is kecsesen fejest ugrik a nagy vizbe egy-egy karcsú leánytest. A mohó viz szerelmesen és szorosan öleli körül az illatos kis testet ... Hát nem jó a viznek ? Pompás ez a szarvasi Köröspart. A két Bolza-kastély előtt valóságosan fővárosias a látkép, a grófi parkok apró terraszokkal ereszkednek le a folyóig és két művészi szobrot mutatnak a viz felé. Csodálatos díszfák lombjai hajolnak a hullámokba s a park útjait érdekes, ötletes figurákra nyirt bukszusok szegik be. A kastélyok kissé elbújnak a polgári kíváncsiskodók firtatása alól. A nyílegyenes, pedánsul tisztán tartott, jól kövezett szarvasi utcákon — csodálatos 1 — feltűnően sok a kerékpáros. De csak férfiakat lótni. A szarvasi szép nők a szép nő ösztönével érzik, hogy mint látvány nem éppen elsőrangú és lebilincselő a szép nő a biciklin .. És az is csodálatos, hogy minden egyes kerékpáros szabálytalanul hajt. Az úttest másik oldalán. Ugy látszik, a „balra hajts"-ot Szarvason ellenkező értelemben magyarázzák. * * * Bájos látvány és szemetgyönyörködtetően szép a szarvasi városháza előtt a nagy szakértelemmel ültetett és gondozott rózsaliget. Az impozáns hősök-szobra két oldalán. Piros rózsa, fehér rózsa, sárga rózsa, halvány rózsa erdeje virul ott egész erdőben, egy arasznyira a sétáló közönségtől. De senki egy ujjal sem érinti a kívánatos virágrengeteget. Pedig hivalkodó színük, erőteljes illatuk egyenesen odatolakszik mindenki öntudatába. De a rózsák százezreit nem bántja senki. Igazuk van a szarvasiaknak. Kinek kellene a halott virág, amikor annyi közöttük az eleven, szépséges, üdén kacagó, aranyhajjal ékes emberi rózsaszál ? 1