Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-24 / 121. szám

Békéscsaba, 1929 julius 24 BÉKÉSMEGYEI KÖZI' 7 3 A kereskedelmi alkalmazottak tanulmányútja« Séta és látogatás a Mercur szövőgyárban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 11 órakor jelentek meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének tagjai a Mercur-szövőgyárban, ahol Miklóssy Sándor üzemvezető fogadta és kalauzolta őket. Először a nyersanyagot mutatta meg és magyarázta el, hogy melyikből mi készül. Majd a szövő-, a szárító-, az enyvezőhelyiséget és a festőműhelyt mutatta be. Megmagyarázta és bemutatta, milyen szimpla, dupla és mintás barchetek\ készülnek a gyárban. De bemutatta még a gyár többi termékeit is: a molino többféle előállítását, a kanavászt simán és mintásban, ugyanugy a kanavászt teljesen kész állapotban, ahogy a fogyaaztóközönség elé kerül. Majd a gépek bemutatására került a sor. A méterenként hajtogató gépek után a fonalazó gépeket szemlélték meg. Két nagy teremben> 307 szövőszéken dolgoznak, amelyeken hetenként 56 ezer, méter anyagot termelnek. A kis külön helyiségben egyiptomi selyem, fehér nyers műselyem, vagy szines készül, mely igen alkalmas kabátbéléseknek. Jártak a bolyhozóban is, ahol a gép a vetülék fonalat felbolyhositja. A raktárban rengeteg készáru van. Itt külön magyarázatot adott Miklóssy üzemvezető minden gyártmányról. Az alkalmazottak élénk figyelemmel hallgatták az elhangzottakat és valamennyien Ígéretet tettek, hogy a gyár készítményeit eladásnál mindig elsősorban fogják ajánlani. Varga Ádám vezető mondott ezután köszönetet a gyár vezetőségének és Miklóssynak a szives fogadtatásért, majd lelkes ovációval hagyták el a gyárat. A' hadirokantak és a vásárok Hadirokkant házalóknak a hetivásárokról való kitiltása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi miniszter egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy azt a rendelekezést, mely szerint egyes községek hetipiacairól a rokkant házalókat kitiltották, kifogásolni nem lehet, mert hetivásárokon házi iparcikkeken kivül más iparkészitményeket rendszerint csak a helyben lakó iparos jogosított eladni és így a nem helybeli iparosok, ezek között a nem helybeli hadirokkant házaló kereskedők is, csak akkor jogosítottak a hetipiacokon résztvenni, ha ilyen értelemben az illető község hetivásáraira nézve az illetékes törvényhatóság szabályrendelete intézkedik. Kimondotta a miniszter azt is, hogy a házaló kereskedéssel foglalkozó hadirokkantaknak adott az a kivételes engedmény, hogy nemcsak az országos, hanem a heti kirakóvásárokon is kirakodhatnak azzal az árumennyiséggel, amit helységről-helységre és házrólházra járó árusításnál magukkal hordani képesek és szoktak, m inden igazolt hadirokkantat megillet. Ugyancsak megillet minden igazolt hadirokkantat az a kedvezmény is, hogy a vásárokon kirakodás alkalmával legfeljebb olyan méretű sátort és asztalt állithatnak fel, melyre a házaló vagy annak segédje által hordani szokott áru elhelyezése céljából szüksége van. A segédtartós azonban csak azoknak a rokkát házalóknak engendhető meg, akik igazolt testi fogyatkozás miatt az árukat helységről-helységre és házról-házra magukkal hordani és a városokon egyedül árusítani nem tudják és ezért a fizikai munka ellátására segéderőre van szükségük. A miniszter ezért ezt az utóbbi kedvezményt azon rokkant házalóknak nem adta meg, akiknek testi fogyatkozása nem oly mérvű, amely a segédtartást szükségessé tenné, mert ennek a kedvezménynek ilyen házalókra való kiterjesztése őket előnyösebb helyzetbe juttatná, sőt visszaélésekre adna alkalmat és a kereskedők és iparosok jogos érdekeit sértené. Lantos Ferenc keresi a szüleit Egy most hazatért hadifogoly nem találja a családját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lantos Ferenc, aki 1897. május 1-én született Gyulán, 1915. májuséban bevonult a békéscsabai 101. gyalogezredhez. A kiképzés után rövidesen az északi harctérre került, ahol 1916. december 16 án Lemberg mellett orosz hadifogságba került. A fiatal magyar legény Oroszországban különböző vidékeken élte a hadifoglyok szomorú és sanyarú életét, amit még vigasztalanabbá tett az, hogy a hozzátartozóitól egy időtől fogva nem kapott többé levelet. A legutolsó levelet 1919-ben kapta tőlük, amikor a besszarábiai Tigina községben tartózkodott. Lantos Ferenc ezután minden erejével készült hazafelé, ami tiz keserves és nehéz esztendő után sikerült is neki. 13 évi gyötrelmes hadifogság után néhány nappal ezelőtt érkezett haza Gyulára, ahol azonban nagyon megdöbbentő meglepetés várt reá. Nem találta már a régi helyen a szüleit és a testvéreit. A volt hadifogoly kétségbeesetten járta össze-vissza a várost és a környéket. Kétegyházán is volt, ahol az apja és az anyja született, azonban a hozzátartozóit ott sem sikerült megtalálnia. A család valahova elköltözött Gyuláról, senki sem tudja azonban megmondani neki, hova lettek. Lantos Ferenc tehát ezért most az újság nyilvánossága utján próbálja felkutatni a szüleit. Atyja, akit Lantos Istvánnak hivnak, 1915ben a gyulai kastélyban, Almássy grófnál volt urasági inas. Anyja neve: Szeli Katalin. Testvérei neve: Lantos Lajos, Imre és Mária. A volt hadifogoly ezúton kér mindenkit, aki eltűnt szüleiről és azok hollétéről bármit is tud, szíveskedjenek ezt közölni lapunk szerkesztősége utján vele, hogy végre megtalálhassa a szüleit és a teztvéreit, akik után 13 nehéz esztendő alatt kiapadhatatlan melegséggel és szeretettel vágyakozott. A rilághlrü személy és teherautók és a M. kir. áll. Vas-.Aeól-és Gépgyárak által gyártott MÁVAG-MERCEDES-BENZ teherautók, autóbuszok és különleges autók TezérképylseUU és eladási központja: MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL RT. Budapest, IV, Václ-ulca 24 Megfojtotta és elásta a csecsemőjét egy cselédleány Sötét bűntény került napfényre Gerendáson — Egy 21 éves leány a tettes (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lukoviczki Ilona 21 éves gerendási leány a mult év szeptemberében Békéscsabán állott szolgálatban és ezalatt megismerkedett egy fiatalemberrel, akivel rövidesen szerelmi viszonyt kezdett. A barátság nem maradt következmény nélkül. Később a leány Hugyecz György telekgerendási tanitó szolgálatába állott. Állapotát oly ügyesen titkolta, hogy gazdája és annak felesége semmit sem vett észre rajta. Húsvétkor a leány hazament apja házához, ahol mostohaanyja észrevette, hogy a leány rövidesen anya lesz. Nem szólt a leánynak egy szót sem. Most aratáskor ismét hazament a leány és mostohaanyja meglepetve látta, hogy a terhesség nyoma eltűnt, de a gyermek sincs meg. Kérdőre vonta a leányt, aki bevallotta, hogy gyermekét junius 16 án szülte meg és azonnal eltette láb alól. Az asszony a történtekről jelentést tett a gerendási csendőrségen és a megindított nyomozás a következőképpen derítette fel a tényállást. Junius 16-án Lukoviczki Ilona teljesen egyedül volt gazdája házánál, mert asszonya vidéken nyaralt, Hugyecz tanító pedig Békéscsabára utazott. Ekkor fogták el a szülési fájdalmak a leányt és minden segítség nélkül szülte meg leánygyermekét, akinek szájába azonnal rongyot tömött, azután két mellénybe és egy fekete fej kendőbe csomagolta és a gazdája házánál a baromfiudvarban elásta. A leányt a szégyen és a szülei haragjától való félem késztette szörnyű tette elkövetésére. A csendőrök felásták a megjelölt helyet és meg is találták az újszülött erősen oszlásnak indult hulláját. A csendőrök jelentésére a hatóság megejtette a boncolást, amely az újszülött halálának okát az előrehaladott oszlás miatt megállapítani ugyan nem tudta, de a gyermek szájába dugott rongy valószínűvé teszi a fulladást. Lukoviczki Ilonát, aki beismerte tettét, kihallgatása után a gyulai ügyészség fogházába szállították. Kiszárad a főtér Következetesen elfelejtik locsolni a közterek virágait (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amióta megérkezett az igazi kánikula, a főtéren létesített apró virágos oázisok muskátlijai és más egyéb virágai lassan, de annál biztosabban haldokolnak. De pusztulnak a köztereken és az utcák némelyikében elültetett fiatal fácskák is, amelyek a virágoskerttel együtt hivatva volnának a sivár kőtenger képét tetszetősebbé, kedvesebbé változtatni. A baj oka az, hogy — más városoktól eltérően — ezeket az apró közkerteket senki sem öntözi. Viz van bőven, messze sincsen, mégis a virágos közkertek földje száraz és repedezett, mint a szaharai föveny, mert senki sem öntözi és ebben természetesen csak satnyulni és pusztulni tudnak a szint adó virágok, de megélni nem. Ugyanígy van a fiatal fácskákkal. Ezeknek tövét sem öntözi senki. Sőt a tövüknél még azt a bizonyos mélyedést sem ásták meg, amely szükséges ahhoz, hogy legalább az esőviz ne fusson le, hanem töltse meg a fa tövében levő mélyedést. Talán nincsen az ilyen öntözésre megfelelő embersereg. Akkor legalább az öntözőautó, valahányszor elhajt az ilyen kis parkok és fasorok mellett, locsolja meg ezeket bőségesen. Hogy ne fulladozzanak a hőségtől és a portól. És ne vesszenek ki idő előtt. Mert így csak a költség szaporodik: a hiábavaló termesztés és kiültetés költségei, amely a folytonos kiszáradás folytán örökös lesz. „Szent József" nevelőintézet S£f3 HfTEBNATUS elemi és polgári iskolás fiuk számára. Tartásdíj egy tanévre 700 pengő. Prospektust küld az Igazgatóság. Budapest, 1. ker. lstenhegyi-ut 32. szám. g— I 11 MIMII a Rosenthal-szalonban Békéscsaba, Irányi-u 1. Telefon 248 Mintás creppe de chine ruhák 112 P Mintás mousselline és georgetteruhák — — — — — 150 P Mintás foulardruhák — — — 66 P Mintás etamineruhák— — — 45 P Sima nyersselyem teniszruhák 65—85 P Sima selyembourette — — — 40 P Sima georgette, tifflis, piccadorruhák, valamint angol köpenyek és kosztümök mélyen leszállított áron eredeti modellrajzok szerint készülnek. 719