Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-14 / 118. szám

Békéscsaba, 1929 julius 14. Vasárnap 56-ik évfolyam, 118-ik szám Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. POLITIKAI LAP Felelős szerkesztő ; Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Ellenzékieskedés Mintha a föld, a jó és engedelmes magyar föld is megunta volna a feltétel nélküli hódolás : a szakadatlan, határidős termelést, egyszerre megbokrosodott. Összefogott és egyetértett a másik fontos élettényezővel, az időjárással és közösen makrancoskodni, ellenzékieskedni kezdtek. Igy kell ennek valahogy lennie, mert az idén semmi sem folyik a maga rendes, megszokott medrében, semmi sem gördül a szokott kerékvágásában. Főleg az időjárás az, amely alapos és hosszú próbára teszi az emberek idegeit. Az időjárás különösképpen bakafántoskodik az idén. A tél hosszú volt és kegyetlenül hideg. A tavasz sokára, íassan és vontatottan indult meg. Majd rövid kóstoló után megint csak visszatért a tél és a kalendárium időmutatását csúfosan meghazudtoló hideget hozott a jogerősen megkezdődött tavaszt a. Nehezen és vonakodva indult meg a nyár is. Amikor aztán mégis megemberelte magát és melegíteni kezdett, nem volt benne köszönet. Forróság szédítette az embereket, másnap már lehűlt a levegő, aztán zuhogni kezdett az eső, hogy szünet nélkül hetekig tartson. Es ez igy megy most már állandóan ezen a nyáron. A rossz idő és jó idő sürüen váltakoznak egymással. De mégis gyakoribb a rossz idő, amely — ugy látszik — makacsul és szemtelenül ragaszkodik a vendégséghez, amelybe pedig nem hívta senki, de küldi és elkívánja mindenki. Az idő hát ellenkezik, ellenzékieskedik velünk, emberekkel. Nyeridő keilős közepén novemberi lehűlést ad s a barátságtalan hideg rendre hazautaztatja a nyaralóhelyek szerencséseit. Ám ez volna a legkisebbik baj. Nagyobb baj az - ami könynyen csapássá, szerencsétlenséggé szélesbülhet — hogy az ellenzékieskedő, szokatlan nyári időjárás folytán a mezőgazdaságban mindenféle károk történnek. A tartós hűvösség miatt csak lassan, roszszul érik be a gabona. Az aratással mindenütt megkéstek, ami már magában is kellemetlen, hiszen a gazda igy később csépelhet és később juthat a pénzéhez, egész évi nehéz munkájának eredményéhez. A pénztelen gazda aztán nem tud idejében eleget tenni fizetési kötelezettségének. Későn érett gabonáját jóval alacsonyabb árért tudja értékesíteni. A kései aratással és kései csépléssel közel jut a többi, őszi mezei munkákhoz, ami rendetlenséget, sietséget okoz. Szóval mindenképen kár származik az időjárás rakoncátlanságából, nem is szólva arról, hogy a termés is jóval kevesebb és silányabb lesz. Igy azután — az ellenzékieskedés miatt — a föld népe és vele együtt a fogyasztó társadalom is lejebb csúszik a szegényebbé válás lejtőjén, mintha már nem lógnánk úgyis elég mélyen. Pont a szakadék szélén. A kereskedelmi miniszter nem hajlandó mérsékelni a vasúti tarifát A vármegye felirata eredménytelen maradt a gazdasági termények viteldijának leszállítása érdekében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága egyik legutóbbi közgyűlésén Bácsbodrogvármegye körirata kapcsán kérte a földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztert, hogy figyelemmel a gazdák súlyos anyagi helyzetére, a gazdasági termények magas szállítási tarifáját mérsékelje. A földmivelésügyi miniszter most válaszolt a felterjesztésre és értesiti a vármegyét, hogy a belföldi vasúti szállítási dijak mérséklésére irányuló kérelmét a kereskedelemügyi miniszterrel hajlandó tárgyalás alá* venni, de csak abban az esetben, ha a kérelem indokoltságát konkrét adatokkal támasztják alá és a kérelem nem általános tarifamérséklésre, hanem névszerint megjelölt áruk szállítási dijának megokolt mérvben való leszállítására irányul. A kereskedelemügyi miniszter pedig megküldte a vármegyének ugyanebben az ügyben Bácsbodrogvármegyéhez intézett leiratát, amely szerint a tarifamérséklésre irányuló kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Idevonatkozó álláspontját indokolja a következőkkel : A mezőgazdasági termékekre ezidőszerint oly számos fuvardíjkedvezmény van érvényben, hogy ma már alig van ilynemű termék, amely az eredeti dijszabásszerü fuvardíj mellett kerülne szállításra. Jelentékeny kedvezmények vannak a buza és bor szállítására nézve is a kiviteli forgalomban. Kizárólag a belföldi fogyasztás részére szállított buza és bor ugyan nem részesül kedvezményben, de erre nincs is szükség, mert itt a fuvardijak rövidebb távolságokon való szállítás miatt nagy szerepet nem játszanak és az értékesítést nem akadályozzák. Egyébként a feliratok érvelése idevonatkozóan nem is helytálló, mert a gabonaés borküldemények fuvardijterhelése nem 15 százalék, amint Bácsbodrogvármegye (elirata állítja, hanem a búzánál csak 10 százalékos, a bornál pedig 4'5 százalékos. Ez a terhelés tehát nem olyan magas, hogy amiatt a díjszabást csökkenteni kellene. De ha e felhozott adatok helytállók volnának is, a kérelmet még sem lehetne figyelembe venni, mert az a legtermészetesebb versenyviszonyoknak mesterséges uton való befolyásolását és eltolódását jelentené, ami a vasúti üzleti érdekek sérelmén kivüi közgazdasági hátrányt is vonna maga után. Békésvármegye törvényhatósága megkezdte átalakulását A vármegye rendkívüli közgyűlése — 460 képviselő lesz az eddigi 456 helyett - Tizenkét örökös tagot választottak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken reggel a vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott a képviselők élénk részvétele mellett. A főispán távollétében a közgyűlésen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt, aki pontban 9 órakor nyitotta meg a gyűlést és részletesen ismertette a közigazgatási reformról szóló törvényt. A régi törvényhatósági bizottságnak 213 virilis és 213 választott tagja volt és körülbelül 71 tisztviselő-tagja. Az uj törvény folytán ez a szám megváltozik és 168 lesz a virilisek száma. Ezek nem a nyers virilizmus alapján lesznek tagok, hanem a megye 504 legtöbb adót fizető polgára választja őket saját kebeléből. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke a városokban és községekben julius 20—25. között közszemlén lesz. Lesz még 168 választott tagja a bizottságnak és ezeket az országgyűlési képviselők választására jogosultak választják. Ezeknek névjegyzékét julius 15—25. között teszik közszemlére a vármegyeházán. Választanak még a különböző érdekképviseletek is képviselőket, összesen 84-et, továbbá a közjegyzői kamara 1, az ügyvédi kamara 3, az orvosok 3, a Kereskedelmi és Iparkamara 12, a mezőgazdasági bizottságok 25, a vitézek 2, a Társadalombiztosító Intézet 6 és a vármegyei jegyzőegyesület 4 tagot. Ezenkívül 21 tisztviselő is szavazati jogosultságu tagja lesz a bizottságnak. Mindebből kitűnik, hogy az eddigi 456 taggal szemben 460 tagja lesz ezentúl a megyegyülésnek. Márky Barna dr. főjegyző ezután ismertette a közigazgatási reformról szóló törvény szakaszait, amiket az alispán felvilágosításokkal kisért. Az egyes választókerületek taglétszáma felett viták indultak. Változatlanul elfogadták Békéscsaba három választókerületénél a tervezett 10—10 rendes és 5—5 póttag létszámát, épugy a gyulai két kerületnél a 8—8 rendes és 4—4 póttag létszámát. A békéscsabai városi képviselőtestületi tagok létszámát 120 főben elfogadta a közgyűlés, az ugyanennyiben tervezett gyulai képviselői létszámot azonban nem, azzal, hogy csak 60 képviselője lehet Gyulának. A közgyűlés megválasztotta a megyebizottsági tagválasztások elnökeit és helyettes-elnökeit, akik Békéscsabán a következők lettek : I. váiasztókerütet: Korossy László és Gally Károly dr., II. kerület: Uhrin Károly és Könyves T. Kálmán, III. kerület : Kocziszky Mihály és Linder Károly dr. Az egyes vármegyei tisztviselők részére a reform értelmében a következő havi pótlékot szavazták meg: az alispánnak 235 pengő, a főügyésznek 92, főorvosnak 184, két árvaszéki ülnöknek 68—68, négy főbírónak 92—92, két szolgabírónak 55—55, a vármegyei irodaigazgatónak 55, egy irodafőtiszjpek 36, egy másiknak 27, négy irodatisztnek 30—30, az árvaszéki elnöknek 184 pengőt, julius 1-től. Makai Márton dr. : Kimaradt a főispán! Ezután a 12 örökös tag megválaszthatása céljából kijelölőbizottságot alakítottak a következőkből : Bohnert József, Beliczey Géza, Kovács Márton, Kardos Géza, Tóth Pál dr. és Wenckheim Jenő. A bizottság visszavonult az örökös tagok névsorának összeállítására és addig az alispán szünetet rendelt el. Szünet után az alispán felolvasta az örökös tagságra érdemesnek tartott megyebizottsági tagok neveit és a közgyűlés egyhangú felkiáltással szentesitette a jelöléseket. Eszerint a vármegye törvényhatóságának örökös tagjai lettek a következők : Beliczey Géza, Borsody Géza, Berthóty Károly dr., Brém Lőrinc dr., Csizmadia András, Harsányi Pál, Haviár Gyula, Kohn Dávid, ifj. Kovács Mihály, Szeberényi Zs. Lajos dr. és gróf Wenckheim Dénes. Daimel Sándor dr. alispán rövid pár szóval üdvözölte a megválasztottakat és sok szerencsét kívánt további müködésükhöi. Ez a kitüntető bizalom megbecsülése eddigi közérdekű munkájuknak és reméli, hogy ezentúl is ugyanilyen irányban fognak tevékenykedni. Az örökös tagok nevében dr. Berthóty Károly mondott köszö-