Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-10 / 117. szám

Békéscsaba, 1929 juiius 10 RKRfSiWiTOnKi Mfl/XO*

1? 5 és a közigazgatási reform A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestülete szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi szervezési szabályrendelet módosítását tárgyalták. A vonatkozó törvényt és végrehajtási utasítást Medovarszky Mátyás dr. főjegyő ismertette, majd előterjesztették az állandó választmány javaslatát, amellyel a város 103. kgy. 2651924. sz. szabályrendeletének 8. és 9. §-ait hatályon kivül helyezték. A javaslathoz, amelyben a városi választókerületek beosztása is benne van, Darida Károly, Aradszky György, Kraszkó Mihály, Román Pál, Filippinyi János •és Pollák Arnold szóltak hozzá. Berthóty István dr. polgármester javaslatára az igazoló választmányba Korossy Lászlót és ifj. Zsíros Andrást választották meg. A közgyűlés ezután a bemutatott és közölt részletekben ismertetett törvényt tudomásul vette és utasította a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. A szabályrendelet, amelyet a Itözgyülés elfogadott, igy szól: „Tekintettel arra, hogy a város lakóinak száma 1920-ban 46.633 volt és az évi összeírás eredménye szerint a 48.000 lelket már elérte, a képviselőtestületi tagok számát százhúszban állapítja meg. Erről a következő szabályrendeletet alkotja : 1. §. A városi képviselőtestület áll 60 legtöbb adót fizető és 60 választott képviselőtestületi tagból, továbbá a városi elöljáróságnak az 1888. évi XXII. tc. 58. szakaszában felsorolt tagjaiból. 2. §. A városi képviselőtestületi tagok választása az 1929. évi XXX. tc. 38. szakaszának megfelelően választókerületenként történik. A képviselőtestületi tagválasztókerületek a következők : I. választókerület a város I. közigazgatási kerülete, mely választ 8 rendes és 2 póttagot. II. választókerület a város II. közigazgatási kerülete, mely választ 8 rendes és 2 póttagot. III. választókerület a város III. közigazgatási kerületének a Tisza István-uttól délre eső része, mely választ 8 rendes és 2 póttagot. IV. választókerület a város III. közigazgatási kerületének a Tisza István-uttól északra eső része, mely választ 6 rendes és 2 póttagot, V. választókerület a város IV. közigazgatási kerülete, mely választ 6 rendes és 2 póttagot. VI. választókerület a város VI. közigazgatási kerülete, mely választ 6 rendes és 2 póttagot. VII. választókerület a város V. közigazgatási kerülete, mely választ 6 rendes és két póttagot. VIII. választókerület a városi külterületnek a budapest—lőkösházi vasútvonaltól keletre eső része, mely választ 6 rendes és 2 póttagot. IX. választókerület a város külterületének a budapest—lőköshází vasútvonaltól nyugatra eső része, mely választ 6 rendes és 2 póttagot. 3. §. Ezen szabályrendelet életbeléptével a város 103. kgy. 2654924. szám alatt alkotott szervezési szabályrendeletének 8. és 9. szakaszai érvényüket vesztik. Ezt a határozatot a benne levő szabályrendelettel együtt meghirdetni és törvényhatósági jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli." A közgyűlést, amely még két szabadság iránti kérelmet intézett el, hat óra után Berthóty polgármester berekesztette. Szegedre ment meghalni Egy idegbajos békéscsabai fiatalember öngyilkossága (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken késő délután Szegeden több járókelő észrevette, hogy a vasutihid közelében egy fiatalember lefutott a tutajokra, levetkőzött és beleugrott a Tiszába. A fiatalember azonnal eltűnt a hullámokban és többet nem került elő. Az öngyilkosságról értesítették a rendőrséget, de az életunt személyazonosságát nem tudták megállapítani. Ruháinak zsebeiben egy levelezőlapon kivül más nem volt. A levelezőlap Békéscsabára volt címezve, de a címzett neve ceruzával annyira át volt húzva, hogy , elolvasni nem lehetett. A levelezőlapon kusza írással csak ennyi volt olvasható: „Kedves Felebarátom, ha megtaláltad, legyen tiéd e ruha és viseld nagyobb^ egészséggel, mint én viseltem ..." A rendőrségen nagyitóüveg segítségével kibetűzték az áthúzott békéscsabai cimet, aminek alapján értesítették a csabai rendőrséget. Az itteni rendőrségen ekkorra már bejelentették, hogy Tomka András csizmadiasegéd eltűnt hazulról, azzal, hogy öngyilkos lesz. Tomka idegbajban szenvedett és többször kísérelt már meg öngyilkosságot. Hozzátartozói az eltűnt ruháit kétségkívül felismerték. Tomka András holttestét még nem vetette fel a viz, az öngyilkosságról értesítették a partmenti jugoszláv hatóságokat is. HÍREK Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Az alispán Békéscsabán. Daimel Sándor dr. alispán kedden délelőtt Békéscsabán tartózkodott, ahol részvett a városi igazolóválasztmány ülésén, amelyet a községi válásztói névjegyzékek felülbírálása céljából tartottka. — Halálozások. Flamm Jenőné szül. Lőwy Piroska, Flamm Jenő maiomtulajdonos fiatal felesége, a budapesti Fasor-szanatóriumban vasárnap délután 6 órakor 23 éves korában elhunyt. Temetése kedden délután ment végbe a pestmegyei Ócsán, a családi sírboltba, nagy részvét mellett. A korán elhunyt, Békésmegyei Fejek Gergely Gábor Arnold könyve Történelmet írni a legszebb, de egyben a legnehezebb feladatok egyike Legszebb feladat, mert emberek, sorsok, tettek, alkotások, müvek és emberi dokumentumok örökkönörökké változatos, kifogyhatatlan és szines skálájában lehet elmerülni és duskálkodni s a paletta ezer színeit szivárványivvé felrajzolni. De a legnehezebb feladat, mert a toll az a bolondos szerszám, amely nehezen tud és akar tárgyilagos lenni és igen könnyen siklik el nem kívánatos hangnemek, kellemetlen mezők felé, ha egy-egy hős személye vagy cselekménye az író előtt valami okból ellenszenves. De szép, legszebb feladat a történetírás, mert az írónak alkalmat és teret ad költői szárnyalásokra, szines és szép szavakkal való tetszetős játszásra, a toll minden erejének és tehetségének kiaknázására. Az a vaskos, hatalmas mü, •amely előttem fekszik, a legtisztább történelem. Gergely Gábor Arnold kollegám, a Békésmegyei Fejek illusztris írója és szerzője, az ideális történetíró fölényességével és rátermettségével megalkotott könyvében a vármegyei élet nevezetesebb vezetőférfiainak pontos és teljes életrajzi adatain keresztül a vármegye életének nagy darab történelmét adja. Az adatoknak és vezetőegyéniségeknek olyan tömege és tökéletes létszáma foglal helyet a műben, hogy a távoli idegen e könyv olvastán már ismeri az itteni kulturélet tevékenykedőit és tisztában van azzal, hogy vármegyénk magas kulturája, gazdasági és ipari fejlődése kiknek köszönheti mai fejlettségét és nívóját. Éppen ezért számos szempontból maradandó értékű ez a könyv, melyek közül csak egyetlenegyet említek fel: évtizedek és évszázadok múlva a mindenkori utódoknak a mai kor vezetőegyéniségeiről olyan pontos és bő adatokat fog nyújtani, amelyek mint forrásmunkát rendkívül becsültté és értékessé fogják tenni. Közel 550 oldalon félezernél jóval több életrajzot ölel fel az albumalaku, gyönyörű kiállítású munka. A „fejek" Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szeghalom, Békés, Gyoma, Szarvas, Endrőd és még számos község vezetőegyéniségeit mutatják, az illető urak fényképével illusztráltan. Egy sereg ismerősünk mosolyog le a mü lapjairól, emberek, akikkel naponta érintkezünk és akikről mégsem tudjuk, miféle alkotások állanak a hátuk mögött a szürke hétköznapok temetőjében. Ennek a könyvnek nehéz fáradnzással összegyűjtött adathalmaza azonban pontosan és hűen regisztrálja mindenki alkotását, irói tevékenykedését és más értékeit, ugy hogy ezentúl helyesebben és igazabban ismerjük már legközvetlenebb barátainkat, miután e mü indiszkréten feltárta sok szerényen elhallgatott értéküket. A Békésmegyei Fejek szerkesztője roppantul értékes és nehéz munkát végzett. Da elvégezte becsülettel és szigorú lelkiismeretességgel, az irói rutinnak csodálatraméltó erejével és a hozzáértésnek olyan tökélyével, ami bámulatra késztet és minden elismerést me?érdemel. A szerző tudta, hogy az utókornak dolgozik, tehát a halhatatlansághoz méltó müvet igyekezett teremteni. Ez az igyekezete maradéktalanul sikerült is. Müvét azonban nem csupán a jövő nemzedék katonája forgathatja haszonnal és épüléssel, hanem a közszeretetben álló úriasszony halálát kiterjedt rokonság gyászolja. — Zahorán Pál városi gazdasági intézőt súlyos csapás érte. Felesége, szül. Reischl Vilma életének 47. évében elhunyt. A kedves, rokonszenves uriasszonyt pár hete súlyos betegség támadta meg, ugy hogy a gondos orvosi kezelés ellenére is súlyosabbá váló kór miatt a gyulai kórházba kellett szállítani operáció céljából. Az operáció vasárnap folyt volna le, de a szerencsétlen úriasszony reggel hirtelen, pár percnyi szenvedés után meghalt. A tragikus sorsú asszony iránt városszerte óriási részvét nyilvánult meg, amely impozánsul jelentkezett a hétfőn délután lefolyt temetésen is. A mély gyász sújtotta városi intézőt és négy fiát általános részvét veszi körül. — Térzene. Ma, szerdán este 9 órai kezdettel szimfonikus koncertet ad a m. kir. 10. honvédgyalogezred teljes szimfonikus zenekara a Széchenyi-ligetben. — Kiadó a központban háromszobás lakás üvegezett verandával. Telefon 43. — Hirek a főispán távozásáról. Több megyebeli lap a különféle híresztelések kapcsán megírta, hogy Kovacsics Dezső dr. főispán rövidesen távozik állásából és ezzel egyidejűen a kombinációba vett utódokra is történtek találgatások. Daimel Sándor dr. alispán, akit errevonatkozóan megkérdeztünk, a következőket jelentette ki: „A főispán felmentéséről és utóda személyéről szóló hirek nem felelnek meg a valóságnak. Tény az, hogy a főispán urat rendkívül kimerítették az utóbbi hónapok izgalmai és ezért egészségi okokból két hónapi szabadságot kért. A főispánt nem mentette fel a kormány állásától és minden további kombináció egyéni kitalálás. A kormány még nem döntött abban a tekintetben sem, hogy lesz-e főispán válság, vagy ki lesz az uj főispán." A kormány egyébként a főispán szabadságának egész tartamára a főispáni teendők ellátásával Daimel Sándor dr. alispánt bizta meg. mai ember is, aki közelebbről kívánja megismerni a közöttünk élő kiválóságokat, azokat, akik életük értékeivel és alkotásaik kiemelkedő mivoltával megérdemlik kortársaik különösebb figyelmét. Az értékes műhöz Tantó József, Békésvármegye népszerű népművelési titkárja, írt meleghangú, méltó előszót, amelyben ezúttal is hitet tett magvas, tartalmas és amellett választékos, szines íráskészségéről. A munka túlontúl diszes, fényűző kiállítása valósággal elkápráztat. A szerző olyan pompás kiállításban és luxuriózus köntösben jelentette meg könyvét, hogy szebbet és pompázóbbat fővárosi műhely sem készíthetett volna. A Corvina-nyomda közismerten jó hirét ez a mü méltán fogja öregbíteni: a pazarul finom, csontpapirosra nyomott mü az előkelő tipográfiái ízlésnek és haladottságnak eleven bizonyítéka. A pompás, nemes egyszerűségű kötés, amely azonban már választékos ízlésre valló iparművészeti remek — a címlapon a vármegye aranycsipkés keretbe fogott dombornyomásos címerével — Mazslay János kiváló békéscsabai könyvkötőmester művészi munkája. (h. r.)