Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-10 / 117. szám

Békéscsaba, 1929 juiius 10 RKRfSiWiTOnKi Mfl/XO* 1? 5 és a közigazgatási reform A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestü­lete szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a vá­rosi szervezési szabályrendelet mó­dosítását tárgyalták. A vonatkozó törvényt és végrehajtási utasítást Medovarszky Mátyás dr. főjegyő ismertette, majd előterjesztették az állandó választmány javaslatát, amellyel a város 103. kgy. 2651­924. sz. szabályrendeletének 8. és 9. §-ait hatályon kivül helyezték. A javaslathoz, amelyben a vá­rosi választókerületek beosztása is benne van, Darida Károly, Aradszky György, Kraszkó Mi­hály, Román Pál, Filippinyi János •és Pollák Arnold szóltak hozzá. Berthóty István dr. polgármester javaslatára az igazoló választ­mányba Korossy Lászlót és ifj. Zsíros Andrást választották meg. A közgyűlés ezután a bemuta­tott és közölt részletekben ismer­tetett törvényt tudomásul vette és utasította a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket saját ha­táskörében tegye meg. A szabályrendelet, amelyet a Itözgyülés elfogadott, igy szól: „Tekintettel arra, hogy a város lakóinak száma 1920-ban 46.633 volt és az évi összeírás eredménye szerint a 48.000 lelket már elérte, a képviselőtestületi tagok számát százhúszban állapítja meg. Erről a következő szabályrendeletet al­kotja : 1. §. A városi képviselőtestület áll 60 legtöbb adót fizető és 60 választott képviselőtestületi tagból, továbbá a városi elöljáróságnak az 1888. évi XXII. tc. 58. szaka­szában felsorolt tagjaiból. 2. §. A városi képviselőtestületi tagok választása az 1929. évi XXX. tc. 38. szakaszának meg­felelően választókerületenként tör­ténik. A képviselőtestületi tagvá­lasztókerületek a következők : I. választókerület a város I. köz­igazgatási kerülete, mely választ 8 rendes és 2 póttagot. II. választókerület a város II. közigazgatási kerülete, mely vá­laszt 8 rendes és 2 póttagot. III. választókerület a város III. közigazgatási kerületének a Tisza István-uttól délre eső része, mely választ 8 rendes és 2 póttagot. IV. választókerület a város III. közigazgatási kerületének a Tisza István-uttól északra eső része, mely választ 6 rendes és 2 pót­tagot, V. választókerület a város IV. közigazgatási kerülete, mely vá­laszt 6 rendes és 2 póttagot. VI. választókerület a város VI. közigazgatási kerülete, mely vá­laszt 6 rendes és 2 póttagot. VII. választókerület a város V. közigazgatási kerülete, mely vá­laszt 6 rendes és két póttagot. VIII. választókerület a városi külterületnek a budapest—lőkös­házi vasútvonaltól keletre eső ré­sze, mely választ 6 rendes és 2 póttagot. IX. választókerület a város kül­területének a budapest—lőköshází vasútvonaltól nyugatra eső része, mely választ 6 rendes és 2 pót­tagot. 3. §. Ezen szabályrendelet életbe­léptével a város 103. kgy. 2654­924. szám alatt alkotott szervezési szabályrendeletének 8. és 9. sza­kaszai érvényüket vesztik. Ezt a határozatot a benne levő szabályrendelettel együtt meghir­detni és törvényhatósági jóváha­gyás végett felterjeszteni rendeli." A közgyűlést, amely még két szabadság iránti kérelmet intézett el, hat óra után Berthóty polgár­mester berekesztette. Szegedre ment meghalni Egy idegbajos békéscsabai fiatalember öngyilkossága (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken késő délután Szegeden több járókelő észrevette, hogy a vasutihid közelében egy fiatalember lefutott a tutajokra, levetkőzött és beleugrott a Tiszába. A fiatalem­ber azonnal eltűnt a hullámok­ban és többet nem került elő. Az öngyilkosságról értesítették a rend­őrséget, de az életunt személy­azonosságát nem tudták megálla­pítani. Ruháinak zsebeiben egy levelezőlapon kivül más nem volt. A levelezőlap Békéscsabára volt címezve, de a címzett neve ceru­zával annyira át volt húzva, hogy , elolvasni nem lehetett. A levele­zőlapon kusza írással csak ennyi volt olvasható: „Kedves Felebarátom, ha meg­találtad, legyen tiéd e ruha és viseld nagyobb^ egészséggel, mint én viseltem ..." A rendőrségen nagyitóüveg se­gítségével kibetűzték az áthúzott békéscsabai cimet, aminek alap­ján értesítették a csabai rendőr­séget. Az itteni rendőrségen ek­korra már bejelentették, hogy Tomka András csizmadiasegéd eltűnt hazulról, azzal, hogy ön­gyilkos lesz. Tomka idegbajban szenvedett és többször kísérelt már meg öngyilkosságot. Hozzá­tartozói az eltűnt ruháit kétség­kívül felismerték. Tomka András holttestét még nem vetette fel a viz, az öngyil­kosságról értesítették a partmenti jugoszláv hatóságokat is. HÍREK Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tarta­nak éjjeli szolgálatot. — Az alispán Békéscsabán. Daimel Sándor dr. alispán kedden délelőtt Békéscsabán tartózkodott, ahol részvett a városi igazolóvá­lasztmány ülésén, amelyet a köz­ségi válásztói névjegyzékek felül­bírálása céljából tartottka. — Halálozások. Flamm Jenőné szül. Lőwy Piroska, Flamm Jenő maiomtulajdonos fiatal felesége, a budapesti Fasor-szanatóriumban vasárnap délután 6 órakor 23 éves korában elhunyt. Temetése kedden délután ment végbe a pestmegyei Ócsán, a családi sírboltba, nagy részvét mellett. A korán elhunyt, Békésmegyei Fejek Gergely Gábor Arnold könyve Történelmet írni a legszebb, de egyben a legnehezebb feladatok egyike Legszebb feladat, mert emberek, sorsok, tettek, alkotások, müvek és emberi dokumentumok örökkön­örökké változatos, kifogyhatatlan és szines skálájában lehet elme­rülni és duskálkodni s a paletta ezer színeit szivárványivvé felraj­zolni. De a legnehezebb feladat, mert a toll az a bolondos szer­szám, amely nehezen tud és akar tárgyilagos lenni és igen könnyen siklik el nem kívánatos hangne­mek, kellemetlen mezők felé, ha egy-egy hős személye vagy cse­lekménye az író előtt valami ok­ból ellenszenves. De szép, leg­szebb feladat a történetírás, mert az írónak alkalmat és teret ad költői szárnyalásokra, szines és szép szavakkal való tetszetős játszásra, a toll minden erejének és tehetségének kiaknázására. Az a vaskos, hatalmas mü, •amely előttem fekszik, a legtisz­tább történelem. Gergely Gábor Arnold kollegám, a Békésmegyei Fejek illusztris írója és szerzője, az ideális történetíró fölényessé­gével és rátermettségével megalko­tott könyvében a vármegyei élet nevezetesebb vezetőférfiainak pon­tos és teljes életrajzi adatain ke­resztül a vármegye életének nagy darab történelmét adja. Az ada­toknak és vezetőegyéniségeknek olyan tömege és tökéletes létszá­ma foglal helyet a műben, hogy a távoli idegen e könyv olvastán már ismeri az itteni kulturélet te­vékenykedőit és tisztában van azzal, hogy vármegyénk magas kulturája, gazdasági és ipari fej­lődése kiknek köszönheti mai fej­lettségét és nívóját. Éppen ezért számos szempontból maradandó értékű ez a könyv, melyek közül csak egyetlenegyet említek fel: évtizedek és évszázadok múlva a mindenkori utódoknak a mai kor vezetőegyéniségeiről olyan pontos és bő adatokat fog nyújtani, ame­lyek mint forrásmunkát rendkívül becsültté és értékessé fogják tenni. Közel 550 oldalon félezernél jóval több életrajzot ölel fel az albumalaku, gyönyörű kiállítású munka. A „fejek" Gyula, Békés­csaba, Orosháza, Szeghalom, Bé­kés, Gyoma, Szarvas, Endrőd és még számos község vezetőegyéni­ségeit mutatják, az illető urak fényképével illusztráltan. Egy sereg ismerősünk mosolyog le a mü lapjairól, emberek, akik­kel naponta érintkezünk és akik­ről mégsem tudjuk, miféle alkotá­sok állanak a hátuk mögött a szürke hétköznapok temetőjében. Ennek a könyvnek nehéz fára­dnzással összegyűjtött adathal­maza azonban pontosan és hűen regisztrálja mindenki alkotását, irói tevékenykedését és más érté­keit, ugy hogy ezentúl helyeseb­ben és igazabban ismerjük már legközvetlenebb barátainkat, mi­után e mü indiszkréten feltárta sok szerényen elhallgatott érté­küket. A Békésmegyei Fejek szerkesz­tője roppantul értékes és nehéz munkát végzett. Da elvégezte be­csülettel és szigorú lelkiismeretes­séggel, az irói rutinnak csodálatra­méltó erejével és a hozzáértésnek olyan tökélyével, ami bámulatra késztet és minden elismerést me?­érdemel. A szerző tudta, hogy az utókornak dolgozik, tehát a hal­hatatlansághoz méltó müvet igye­kezett teremteni. Ez az igyekezete maradéktalanul sikerült is. Müvét azonban nem csupán a jövő nem­zedék katonája forgathatja ha­szonnal és épüléssel, hanem a közszeretetben álló úriasszony ha­lálát kiterjedt rokonság gyászolja. — Zahorán Pál városi gazdasági intézőt súlyos csapás érte. Fele­sége, szül. Reischl Vilma életének 47. évében elhunyt. A kedves, rokonszenves uriasszonyt pár hete súlyos betegség támadta meg, ugy hogy a gondos orvosi kezelés el­lenére is súlyosabbá váló kór miatt a gyulai kórházba kellett szállítani operáció céljából. Az operáció vasárnap folyt volna le, de a szerencsétlen úriasszony reg­gel hirtelen, pár percnyi szenve­dés után meghalt. A tragikus sorsú asszony iránt városszerte óriási részvét nyilvánult meg, amely impozánsul jelentkezett a hétfőn délután lefolyt temetésen is. A mély gyász sújtotta városi inté­zőt és négy fiát általános részvét veszi körül. — Térzene. Ma, szerdán este 9 órai kezdettel szimfonikus kon­certet ad a m. kir. 10. honvéd­gyalogezred teljes szimfonikus zenekara a Széchenyi-ligetben. — Kiadó a központban három­szobás lakás üvegezett verandával. Telefon 43. — Hirek a főispán távozásá­ról. Több megyebeli lap a külön­féle híresztelések kapcsán meg­írta, hogy Kovacsics Dezső dr. fő­ispán rövidesen távozik állásából és ezzel egyidejűen a kombiná­cióba vett utódokra is történtek találgatások. Daimel Sándor dr. alispán, akit errevonatkozóan meg­kérdeztünk, a következőket jelen­tette ki: „A főispán felmentéséről és utóda személyéről szóló hirek nem felelnek meg a valóságnak. Tény az, hogy a főispán urat rendkívül kimerítették az utóbbi hónapok izgalmai és ezért egész­ségi okokból két hónapi szabad­ságot kért. A főispánt nem men­tette fel a kormány állásától és minden további kombináció egyéni kitalálás. A kormány még nem döntött abban a tekintetben sem, hogy lesz-e főispán válság, vagy ki lesz az uj főispán." A kormány egyébként a főispán szabadságá­nak egész tartamára a főispáni teendők ellátásával Daimel Sándor dr. alispánt bizta meg. mai ember is, aki közelebbről kí­vánja megismerni a közöttünk élő kiválóságokat, azokat, akik életük értékeivel és alkotásaik kiemel­kedő mivoltával megérdemlik kor­társaik különösebb figyelmét. Az értékes műhöz Tantó Jó­zsef, Békésvármegye népszerű népművelési titkárja, írt meleg­hangú, méltó előszót, amelyben ezúttal is hitet tett magvas, tartal­mas és amellett választékos, szi­nes íráskészségéről. A munka túlontúl diszes, fény­űző kiállítása valósággal elkápráz­tat. A szerző olyan pompás kiál­lításban és luxuriózus köntösben jelentette meg könyvét, hogy szeb­bet és pompázóbbat fővárosi mű­hely sem készíthetett volna. A Corvina-nyomda közismerten jó hirét ez a mü méltán fogja öreg­bíteni: a pazarul finom, csontpa­pirosra nyomott mü az előkelő tipográfiái ízlésnek és haladottság­nak eleven bizonyítéka. A pom­pás, nemes egyszerűségű kötés, amely azonban már választékos ízlésre valló iparművészeti remek — a címlapon a vármegye arany­csipkés keretbe fogott dombornyo­másos címerével — Mazslay Já­nos kiváló békéscsabai könyvkötő­mester művészi munkája. (h. r.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom